Zrínyi-Újvár feltárását segítettük

Szöveg: honvedelem.hu | 2011. július 31. 7:03

Július 18-án útra kelt egy kicsiny, de annál lelkesebb csapat Beleznára, hogy a horvát-magyar határ melletti falu közelében részt vegyen a már évek óta folyó feltárási munkálatokban azon a helyen, ahol egykoron Zrínyi-Újvár állott.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet a csapatgyakorlatukat töltő harmadéves műszaki honvédtiszt-jelöltek és civil hallgatók mellett oktatóink képviselték, míg az ELTE részéről több régészhallgató is tevékenykedett a Zala, illetve Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága által vezetett feltárási munkálatokban, melyekbe bekapcsolódtak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei is.

Már első délután is jutottak apróbb sikerélmények, amikor kályhacserepeket, illetve az égett gerendákból előkerült korabeli szegeket találtunk, az ezt követő napokban azonban komolyabb leletek is felszínre kerültek.

A griffmadárral, illetve egyéb motívumokkal díszített csempetöredékek, csontmaradványok, ágyúgolyók, kályhaszemek, bombarepeszek, valamint majolika, szablya- és más pengedarabok bizonyították, hogy jó helyen ásunk, hiszen itt, közel 350 évvel ezelőtt még földvár állott, dacolva a törökök szüntelen ostromával. A várudvarban feltárt patics-falak az egykori barakkok helyzetét is elárulták.

A hét folyamán prof. dr. Padányi József mérnök ezredes a vár környékén, az ostrom feltételezett helyszínein tanított minket a fémkereső használatára. Több korabeli muskétagolyó igazolta, hogy itt véres harcok folytak 1664 nyarán.

A hét programjait tovább színesítette – a falubeliek vendégszeretetének jeleként – egy ízletes szabadtéri bográcsos vacsora a közeli horgásztónál, valamint egy helyszínbejárással egybekötött rendhagyó történelemóra, amelyen dr. Négyesi Lajos alezredes engedett betekintést az ostrom előzményeibe és eseményeibe, rávilágítva a kor hadmérnökeinek nagyszerű teljesítményére.

A régészhallgatóknak köszönhetően megismerhettük az ásatások dokumentálásának folyamatát is, miközben a honvédtiszt-jelöltek a korszerű geodéziai műszerek használatát gyakorolták.
A napok a szorgos munkával gyorsan teltek, de esténként azért maradt energia szalonnasütésre a tábortűz körül, illetve a már hagyományosnak mondható maratoni palacsintasütés sem maradhatott el. (A közel kétszáz palacsinta elkészítéséhez hét órára volt szükség!)

Szállásaink a már évek óta üresen árválkodó általános iskola tantermeiben kerültek kialakításra, ahol a táblákon még olvashatók voltak az utolsó osztályok által készített színes „VAKÁCIÓ" feliratok…
Tanulságos és dolgos hét áll mögöttünk. Bízunk benne, hogy jövőre ugyanekkor, ugyanitt újra találkozhatunk!

Köszönjük, hogy itt lehettünk!