A halott katona nem ellenség többé

Az államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: 25 évvel ezelőtt méltó nyughelyet kaptak azok a katonák, akik a 71 évvel ezelőtti háborúban, Székesfehérváron és Fejér megye különböző vidékein vesztették életüket. „A 20. század két rettenetes világháborújában városunkban és megyénkben elesett és eltemetett katonák végső nyughelyén a történelmi emlékezet felidézi a halálukat követő gyászt. Anyák siratták őket, özvegyek és árvák hiába remélték hazatérésüket" – fogalmazott az államtitkár.

Vargha Tamás az elhunytakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a hazát, szülőföldjüket védték, vagy idegen érdekek, idegen eszmék küldték harcba őket, hogy idegen földön, ellenségként essenek el, de ez már nem számít, hiszen – Szophoklész alapvetése szerint – a halott katona nem ellenség többé.

A miniszterhelyettes szólt arról is, hogy a napokban a Bundeswehr és a Német Tartalékos Szövetség, illetve az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 10-10 katonája és önkéntes műveleti tartalékosa elvégezte a karbantartási munkálatokat a temetőben. A sírkertben egyébként a második világháborús magyar és német katonákon kívül első világháborús magyar, orosz, cseh, olasz, osztrák, horvát, lengyel, bosnyák, szerb, román és montenegrói hősök is nyugszanak.

A megemlékezésen dr. Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete arról beszélt: a sírok arra figyelmeztetnek, mindenkinek van felelőssége abban, hogy a mostani béke tartós legyen. Ahogy a katonai temető, úgy a béke is ápolásra szorul, és állandó gondozásra van szüksége – tette hozzá. A nagykövet felidézte: a sírkert 1991-es megnyitása három évvel azelőtt történt, hogy a két ország hadisír-gondozási megállapodást kötött volna. „Ez sok mindent kifejez. Kifejezi, hogy a temető létrehozói a cselekedetek és nem a szavak hívei voltak" – mondta.

Johannes Schmalzl, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség Baden-Württemberg tartományi elnöke az ünnepségen felidézte, hogy Magyarország már a ’80-as évek végén megkezdte a hadisírok felkutatását és a hősi halottak méltó környezetbe helyezését. A Szentlélek katonai temető elsőként nyílt meg egész Kelet-Európában, ami jól jelzi Magyarország elkötelezettségét az ügy iránt.

A beszédeket követően a résztvevők elhelyezték a kegyelet koszorúit és virágait a sírkertben lévő emlékhelynél.