Barikádok, vizespalackok és „robotzsaruk”

EUFOR go home! – skandálja a pár tucat emberből összeverődött csoportosulás egy, a magyar békefenntartó katonák védelmére bízott LOT-ház körül. Néhányan kendőt kötnek az arcuk elé, mások barikádot építenek, valahonnan pedig előkerül egy, a dél-afrikai labdarúgó világbajnokságról jól ismert műanyag „hangszer", a vuvuzela is. A méhzümmögés-szerű hang betölti a levegőt, szinte karcolja az ember dobhártyáját…

Haragos kiabálás és hangos füttyszó tör elő a csődületből, amikor a közelben megjelennek a katonák. Fekete színű testpáncélba öltözve, sisakban, pajzzsal és gumibottal felszerelkezve; félelmetes látványt nyújtanak. Kinézetre valóban hasonlítanak a ’80-as évek egyik sikerfilmjének főszereplőjére, így nem véletlenül nevezik ezt a felszerelést „robotzsaru jelmeznek".

A két szakasznyi magyar katona csendben sorakozik fel a tüntetőkkel szemben, szemükben elszántság tükröződik. Parancsnokuk hiába próbál szót érteni a sokaság hangadójával, a tárgyalások néhány percen belül kudarcba fulladnak. Sőt, a feldühödött, tömeg fahusángokat, vizespalackokat kezd el hajigálni a szótlanul várakozó egyenruhások felé.

Reccsen a rádió, megérkezik a parancs: a csoportosulást fel kell oszlatni, hogy ki lehessen menekíteni az Összekötő és Megfigyelő Csoport (Liaison and Observer Team – LOT) egyik, a megvédendő épületben rekedt tagját.

A barikádok elbontása és némi könnygáz (ezt természetesen a mostani kiképzésen „egyszerű" ködgyertya helyettesíti) bevetése után a tüntetők már nem sokáig kekeckednek a katonákkal, a csoportosulás hamar feloszlik, így a katonáknak lehetőségük van arra, hogy kimenekítsék a házban maradt védett személyt.

A mai gyakorlatnak az a célja, hogy a katonák gyakorolják a tömegkezelést – mondja Dlabig Péter százados, a magyar műveleti század parancsnoka, majd arról beszél, hogy a Többnemzeti Zászlóalj parancsnokának utasítása értelmében a tömegkezelés az MNBN századainak egyik legfontosabb békefenntartói feladata, amelyre állandóan készen kell állniuk.

A zászlóalj vezetése úgy véli – és ezt többször ki is jelentették –, hogy a magyar katonák a legfelkészültebbek a tömegkezelési feladatokra – árulja el Dlabig százados, hozzátéve: gyakran előfordul az is, hogy a zászlóalj többi századának katonái játsszák az alájátszók szerepét, azaz ők a „hőzöngő" tömeg. A mai napon a török század katonáinak jutott ez a nem túl hálás feladat.

Nemcsak a kiképzettség kitűnő, a felszerelés is kiváló. Mint azt Vincze László hadnagytól, a század második szakaszának parancsnokától megtudjuk: a fekete színű műanyag „páncél" az egész testet védi, ráadásul könnyű benne mozogni és súlya is elenyésző. A védőöltözéket sisak, gumibot és pajzs egészíti ki, illetve egy gázálarcot is visz magával a tömegkezelésre induló katona. Szerencsére éles helyzetben mindeddig még nem kellett ezt a „tudásukat" megmutatniuk a magyar katonáknak.

Fotó: Szűcs László