Mentesítés Sopron-Ágfalván

A nem mindennapos esetről Csurgó Attila ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka elmondta: „Centiméterről centiméterre kellett a talajt átvizsgálni. Az előkerült gránátok már elő voltak készítve, de nem kerültek kilövésre. Tehát mind a pirotechnikai anyag, mind a robbanószer benne van a gránátokban, még a mai napig is nagyon veszélyesek." Hozzátette: a talált robbanószerek és fegyvermaradványok arra utalnak, hogy egy nagy védelmi vonal részét képezte a most megtalált terület, amelyet a második világháború során magyar és német katonák védtek. Ezért is fordulhatott elő, hogy az akkori katonák a gyors reagálás érdekében előre élesítették ezeket a aknavetőgránátokat, de valószínűsíthetően a gyors visszavonulás következtében felhasználni már nem volt idejük őket.

Több mint 160 repesz-, páncéltörő és kumulatív gránát került elő, mellettük több mint 100 kilogrammnyi gyalogsági lőszerrel. Közel negyven jelzőrakétára és szintén negyven kézigránátra bukkantak a tűzszerészek. Arra, hogy ilyen kis területen hogy lehet ennyi robbanószer, csak az a magyarázat, hogy a háború után a helyi lakosok – mindenféle szeméttel együtt – ide hordták össze a talált, veszélyes anyagokat.

A legtöbb robbanószert központi gyűjtőbe szállították, de azokat, amelyek hosszas utaztatását a szakemberek veszélyesnek ítélték, a közeli, fertőrákosi homokbányánál semmisítették meg.

Sulykovszki Róbert zászlós, az ezred egyik járőrparancsnoka a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy az előkerült háborús robbanótesteket – német 8 centiméteres repesz-aknavetőgránátok – robbantógödörben, TNT préstestekkel robbantják fel. A cél, hogy semmilyen robbanásra alkalmas, veszélyt jelentő elem ne maradjon a talált robbanószerekből.

Fotók: a szerző felvételei