Miniszteri számvetés a HRB ülésén

Szöveg: M. Tóth György | 2011. július 5. 21:51

„A jövőt illetően – és erről miniszterjelölti meghallgatásomon már szóltam a HRB előtt –, első számú feladatunk az országvédelmi képesség helyreállítása. Erre parancs erejével kötelez bennünket az új alaptörvény és a leendő honvédelmi törvény is. Feladatrendszerünk a haza fegyveres védelmét tartalmazza első helyen, minden más csak ezután következik.” Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta ezt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának (HRB) ülésén, július 5-én, kedden éves beszámolója során.

A tárcavezető a kormányváltás óta eltelt egy esztendő eredményeiről szólva mondta: a minisztériumban az igazgatási feladatokat ellátó főosztályok mellett a NATO-parancsnokságokra jellemző csoportfőnökségi rendszert vezettek be, a háttérintézmények átalakításával pedig áttekinthetőbbé váltak a folyamatok A kialakított új szervezetek biztosítják a katonai vezetés hatékonyságát és a közigazgatással szemben támasztott követelményeknek is megfelelnek.

A HRB ülésén szó volt a Honvédelmi Minisztérium idei költségvetésének mintegy 275 milliárd forintjáról is. A tárca GDP-arányos költségvetését firtató képviselői kérdést Hende Csaba ekként kommentálta: „Tudni kell, hogy korábban volt például egy nagyjából 29 milliárdnyi, a költségvetés mintegy tíz százalékát kitevő átfutó tétel, amelyet a tárca a korkedvezményes nyugdíjak ellentételezéséül, mondhatni, átfuttatott önmagán. Azaz, a költségvetési törvényben megszavazták ezt az összeget, amely azonmód a nyugdíjbiztosítóhoz került. Most viszont, „A tiszta vizet a pohárba!" elv érvényesítése alapján, a tétel eleve kikerült a költségvetésből. Formailag tehát ezért és ennyivel is csökkent a GDP-ből való részesedésünk."

A honvédelmi forintokat illetően, ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva, a miniszter elmondta: „Elkészült a minisztérium 10 éves forrásprognózissal foglalkozó tervezete. Ennek lényege, hogy az előttünk álló néhány évben reálérték-megtartást kalkulálhatunk, majd 2015–2021 között évi 0,1 százalékos, GDP-arányos növekedés várható. A haderőtervezés ilyen, előre levert cövekek nélkül nem működhet, és természetesen a szövetség rendszerében is szükségesek ezeket a számokat jelentenünk."

Apropó, szövetségnek szóló információk. Hende Csaba egy kijelentését – nevezetesen, hogy a korábbi években bizonyos kérdésekben hazugságon kaptak bennünket a szövetségeseink – egy képviselő szóba hozta. A honvédelmi miniszter kifejtette: „Válogathatunk a kifejezések között, mondhatnánk azt is, hogy füllentettek, amikor 2007-ben az akkori kormány ígéretet tett tíz éves haderőfejlesztésre, bizonyos képességek kialakítására, ám ebből úgyszólván semmi nem teljesült. 2010-ben, amikor a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek értekezletén először részt vehettem, kénytelen voltam azt mondani, hogy most kimaradunk egy kicsit a szövetségi tervezésből, és odahaza újratervezzük a tízéves haderő-fejlesztési elgondolásainkat. E tervezés határideje egyébként nemsokára lejár, annak tartalmát természetesen időben megismerheti a bizottság."

Mondhatnánk, nincs abban semmi rendkívüli, hogy a honvédelemmel foglalkozó szakbizottság ülésén az új honvédelmi törvényjavaslat kérdései is górcső alá kerültek. Már csak azért sem, mert a jogszabálytervezet közérdeklődésre okkal számot tartó kérdéseket feszeget. Köztük például a honvédség új feladatait, köztük is az egyébként jövő januárban útjukra induló állami közmunka-programokban való honvédségi közreműködést.

A törvénytervezet általános és részletes vitájára utalva, Hende Csaba ezúttal is hangot adott érzelmeit is eláruló véleményének.

„Az általános vita során még nem tudhattam, hogy azzal szinte egy időben az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama Washingtonban, a tervezett afganisztáni csapatcsökkentéseik kapcsán kijelenti: ideje most már odahaza építenünk a nemzetet, mert nem csak Kandahárban kell építeni, hanem Kentuckyban is."

„Én meg épp azt mondtam a terveket ellenző képviselőtársaimnak – folytatta a miniszter –, hogy ha már Afganisztánban 2006 óta hozzájárulunk az ország újjáépítéséhez, akkor itthon, a magyar haza közmunkaprogramok általi újjáépítéséhez miért nem lehet?! Az igenlő válasz kézenfekvő, hiszen mely szervezetnek, ha nem a honvédségnek lennének ehhez logisztikai képességei, és mely hivatás képviselőinek, ha nem a katonáknak, köztük az idő előtt nyugdíjba ment katonáknak ne lenne másokét felülmúló szervező, munkát irányító képességei."

A HRB ülésén szó volt egy „örökzöld témáról", az önkéntes tartalékos rendszerről is. Elhangzott: e rendszer keretében megkezdődött a hadköteles korú lakosság katonai nyilvántartásának aktualizálása és az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése. Jelenleg mintegy 2000 önkéntes tartalékossal rendelkezik a honvédség. A közeljövőben pedig ama fejlesztés részeként indul útjára az önkéntes műveleti tartalékosok felkészítése is.

Hende Csaba hangsúlyozta, hogy ez, az immár valós képesség korábban nem létezett, olyan kiképzett őrző-védő szakemberekről van szó, akik bármilyen katasztrófahelyzetben parancsra haladéktalanul igénybe vehetők. A miniszter egy alkalmi számvetésbe is beavatta hallgatóságát, megállapítva, hogy a korábban az őrző-védő cégeknek kifizetett megbízási díjak összegével egybevetve, az önkéntesek rendszerbe állítása és rendszerben tartása összességében milliárdos nagyságrenddel kevesebb összeget tesz ki.

„A tárca vezetésének átvételekor nem létező országvédelmi képességekről kaptam tájékoztatást. Feladatrendszerünk pedig a haza fegyveres védelmét tartalmazza első helyen, minden más csak ezután következhet. Legfontosabb célunk tehát az országvédelmi feladatok maradéktalan végrehajtására való félkészülés, az ehhez szükséges képességek kialakítása. Missziós vállalásokként e képességeinket lehet azután korrekt módon felajánlani" – hangzott Hende Csaba honvédelmi miniszter stratégiai elhatározása.