„A magyar katona a világ egyik legjobb katonája!”

Parancsnokhelyettesként egyik feladatom a kiképzés felügyelete és ellenőrzése, így az elmúlt időszak egyik kiemelkedő feladata volt számomra a KFOR Műveleti Tartalék Zászlóalj telepítése Koszovóba, amelyhez szorosan kapcsolódott a „Silver Saber" elnevezésű gyakorlat. Ennek során a tartalék zászlóalj és a KFOR alegységei közös feladatokat hajtottak végre az EULEX (EU Rule of Law Mission in Kosovo), vagyis az Európai Unió koszovói jogállamisági missziója, valamint a koszovói rendőrség és a koszovói biztonsági erők bevonásával. A mindennapi munkám mellett, magyar vonatkozásban természetesen kiemelt feladat volt dr. Simicskó István honvédelmi miniszter novemberi, dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök decemberi és Vargha Tamás parlamenti államtitkár februári látogatásának megszervezése a műveleti területen.

Mint már említettem, egyik alapvető feladatom a kiképzés, a kiképzési rendezvények felügyelete, ellenőrzése, valamint a parancsnok távollétében a KFOR-misszió irányítása. Kiérkezésemkor Guglielmo Luigi Miglietta vezérőrnagy, a KFOR parancsnoka levélben köszöntött, melyben – a beosztásomból fakadó kötelezettségek mellett – feladatul szabta számomra a KFOR műveleti területen működő nem kinetikus erők, az úgynevezett Liaison and Monitoring Team-ek, azaz Összekötő és Megfigyelő Csoportok munkájának felülvizsgálatát. A tapasztalatok alapján kérte olyan javaslatok és tervek kidolgozását, amelyek tovább növelhetik a csoportok működési hatékonyságát.

Magyar tábornok először tölti be ezt a beosztást, mit jelent ez egészen pontosan ön számára?
Hogyan sikerült bekerülni ebbe a beosztásba?

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy magyar tábornokként először lehetek egy NATO által vezetett küldetés parancsnokhelyettese, és külön megtiszteltetés, hogy erre a feladatra dr. Benkő Tibor vezérezredes úr személyesen kért fel.


Nem először szolgál a Balkánon, korábban milyen beosztásokat töltött be és mikor?

Először 1999-ben jártam Koszovóban, akkor a magyar Őr- és Biztosító Zászlóalj összekötő tisztje voltam. Második alkalommal, 2007-ben már a zászlóalj parancsnokaként szolgáltam itt.

Korábbi – nem koszovói – missziós tapasztalatait miként tudja ebben a beosztásban használni, kamatoztatni?

A katonai pálya a folyamatos tanulásról is szól, így nyilván Afganisztánban, az ISAF kötelékében, a PRT parancsnokként, de leginkább az Északi Régióparancsnokság (ISAF RC-N) törzsfőnökeként szerzett ismereteim sokat segítenek a napi munkavégzés során. De említhetném az iraki missziós vagy a ciprusi békefenntartói tapasztalatokat is. Azonban egyet tudni kell, mégpedig azt, hogy nincs két egyforma misszió. Éppen ezért a megszerzett ismeretek hasznosak, de azokat mindig az adott körülményekhez igazodva kell alkalmazni.

Mit kell tudni jelenleg a koszovói békefenntartó misszióról? Hány nemzet, mennyi katonája szolgál a nyugat-balkáni országban? Milyen feladatokat kell ellátniuk?

A KFOR alapvető feladata – mint a Koszovói Biztonsági Erők és az EULEX után a harmadik reagáló erő – a biztonságos körülmények fenntartása, valamint a szabad mozgás biztosítása a műveleti területen. Ennek érdekében jelenleg harmincegy nemzet több mint 4500 katonája szolgál a misszióban. A katonák egyrészt az úgynevezett kinetikus erők kötelékébe tartoznak, ahol az elsődleges a tömegkezelési feladatokra való felkészülés, illetve – amennyiben ez szükséges -az ilyen feladatokban való részvétel. Másrészről, a regionálisan szervezett, úgynevezett nem kinetikus erők kötelékében – a már említett Összekötő- és Megfigyelő Csoportokban – teljesítenek szolgálatot a katonák. Ezek a csoportok jelentik a KFOR parancsnokság szemét és fülét, ezzel támogatva a döntéshozatali rendszert. Mindezeken túlmenően kiemelt feladat a KFOR számára a koszovói intézményrendszerrel, és a műveleti területen jelenlévő nemzetközi szervezetekkel – az ENSZ-szel, az EBESZ-szel és az EULEX-szel – való kapcsolattartás és együttműködés.

A békefenntartó katonák száma folyamatosan csökken az utóbbi években, nem veszélyezteti ez a feladatok ellátását?

A NATO döntése alapján a KFOR jelenlétének csökkentése, illetve a szükséges erők meghatározása nem időpontokhoz kötött, hanem a kitűzött célok elérésének a függvénye. A közeljövőben előreláthatólag nem tervezett a létszámcsökkentés, azonban a struktúrában lehetnek változások, amelyek nemhogy nem veszélyeztetik a feladat-végrehajtást, hanem elősegítik azt. A parancsnoktól kapott külön feladatom is ezt célozza.

Milyen az együttműködés a helyi fegyveres erőkkel, a Kosovo Police, illetve más nemzetközi szervezetek képviselőivel?

Ahogy már említettem, a kapcsolattartás és az együttműködés a KFOR egyik fő célja, feladata. Heti rendszerességű feladataim közé tartozik az ENSZ koszovói missziójának (UNMIK) szervezésében, nemzetközi szervezetek bevonásával megtartott értekezleten a KFOR képviselete, illetve az EULEX irányában a folyamatos egyeztetés az EU-misszió helyettes vezetőjén keresztül. Ezenkívül igyekszünk a koszovói intézmények szervezeteit – például a rendőrséget és a biztonsági erőket – a kellő mértékben bevonni a gyakorlatainkba. Eddigi tapasztalatom szerint a kapcsolataink nagyon jók, és személyesen én is azon dolgozom, hogy ez így is maradjon.

A magyarok viszonylag nagy kontingenssel, két műveleti századdal, plusz egyéni beosztásokban vesznek részt a KFOR munkájában. Parancsnokhelyettesként milyen rálátása van a magyar katonák munkájára?

A NATO-országok közül hazánk az ötödik legnagyobb erővel képviselteti magát a koszovói misszióban. A két műveleti századon túl egy Összekötő és Megfigyelő Csoportot is ad a Magyar Honvédség, illetve jelen vannak a KFOR parancsnokságon dolgozó egyéni beosztásúak, valamint a magyar kontingensparancsnokság és Nemzeti Támogató Elem katonái is. Pristinában, a Film City táborban szolgáló katonák munkáját jobban nyomon tudom követni, hiszen nap mint nap találkozom velük, de természetesen folyamatos kapcsolatban vagyok a magyar kontingens parancsnokával, illetve a magyar katonák külföldi parancsnokainak jelentésein és a gyakorlatok ellenőrzésén keresztül pontos képem van az általuk végzett munkáról.

Milyen a magyar békefenntartók nemzetközi megítélése Koszovóban?

Ebben a tekintetben nem tudok újdonsággal szolgálni, hiszen itt is – ahogy minden más misszióban – a magyar katonák munkájáról, hozzáállásáról mindenki csak pozitívan beszél. Kiérkezésemkor több műveleti beosztott parancsnok is úgy nyilatkozott, hogy a tömegkezelési feladatokat a magyar századok hajtják végre a legjobban, ami köszönhető a jó fizikai és mentális felkészítésnek, illetve a megtanult korszerű eljárások pontos és gyors alkalmazásának, valamint az összekovácsoltságnak. Ez is alátámasztja, amit mondani szoktam, miszerint a magyar katona a világ egyik legjobb katonája! Az összes eddigi tapasztalat, a más országok parancsnokai által elmondottak mind-mind ezt igazolják.


Jelent valamilyen „előnyt" az a magyar katonák számára, hogy magyar tábornok a misszió parancsnokhelyettese?

Nyilván igyekszem a magyar katonák tevékenységét figyelemmel kísérni és munkájukat segíteni, de nemzetközi színtéren nem tehetem meg, hogy látványosan bármelyik nemzet katonáját a másik elé helyezzem. A szívem persze mindig hazahúz!

Munkaidőn kívül van lehetősége találkozni a magyar katonákkal? Milyen lehetőségeik vannak a szabadidő eltöltésére?

Nem sok szabadidőm van, így azt a kis időt igyekszem a családdal való kapcsolattartásra, illetve a pihenésre fordítani. Elsősorban a közvetlen környezetemben dolgozókkal, a KFOR parancsnokhelyettesi irodával és a személyvédelmemet biztosító csoporttal van lehetőségem kötetlenül találkozni alkalmanként. Egyébiránt a szabadidő eltöltésére a sportolási, kulturális és egyéb szórakozási lehetőségek rendelkezésre állnak, jóllehet ezen a téren nem minden tábor rendelkezik ugyanazokkal kondíciókkal.

Milyen a biztonsági helyzet jelenleg Koszovóban? Jellemző még az albánok és a szerbek közötti etnikai feszültség, ami miatt legutóbb 2011-ben voltak komoly összetűzések elsősorban az ország északi területein?

Az elmúlt időszakban komolyabb összetűzések nem voltak, és általában véve nyugodt a légkör a mai Koszovóban etnikai téren, de ez a nyugalom törékeny. A rég- és a közelmúlt történelméből tudhatjuk, hogy itt bármikor bármi megtörténhet, akár egyik pillanatról a másikra. Éppen ezért a KFOR-nak folyamatosan készenlétben kell lennie, nem kényelmesedhet bele a jelenlegi helyzetbe. Előfordulnak sajnos bűncselekmények, melyeket albánok vagy éppen szerbek kárára követnek el, de nem minden esetben mondható ki az etnikai indíttatás, gyakran köztörvényes bűncselekményekről beszélhetünk. Leginkább jellemző eljárás az etnikai villongások esetében a vandalizmus, ahol az elkövetők kiléte ismeretlen marad. Mostanság inkább a politikai légkör, a munkanélküliség, a korrupció borzolja a kedélyeket, és az ebből fakadó egyet nem értés, a kilátástalanság generálja a gyakran brutalitásba torkolló tüntetéseket vagy a parlamenti történéseket.

Miként változott a biztonsági helyzet azóta, hogy legutóbb itt szolgált?

Véleményem szerint a koszovói intézményrendszer megerősödése teremtette meg a jelenlegi viszonylagos nyugalmat. A helyi rendőrség és a biztonsági erők képesek fenntartani a rendet, a parlament pedig a törvények megalkotásával és a bíróságok létrehozásával kellő elrettentő erőt teremtett. A helyi lakosság hatóságba vetett bizalmának még erősödnie kell, de úgy hiszem, Koszovó ezen a téren jó úton halad, és a problémák ellenére, fiatal államalakulatként igen figyelemreméltó sikereket ért el rövid idő alatt.

Hallani híreket, miszerint az utóbbi hónapokban megjelentek az Iszlám Állam képviselői is Koszovóban. Ezeket meg tudja erősíteni?

Az elmúlt időszak sajtóhírei szerint 70 és 300 fő között van azoknak a száma, akik korábban elhagyták Koszovót, hogy az Iszlám Állam érdekében harcoljanak Irakban és Szíriában. Ezek közül többen valószínűleg meghaltak a harcokban, de vannak olyanok is akik visszatértek. Ha ebben a tekintetben nézem a kérdést, akkor igen, vannak volt ISIS-tagok Koszovóban. Azonban nem mondható, hogy az ország radikalizálódna, sőt kormányzati szinten sikerült a parlamenttel elfogadtatni egy olyan törvényt, mely bünteti a csatlakozást az Iszlám Államhoz, így már több letartóztatás is történt, mely ügyekben a helyi rendőrség sikeresen tudott együttműködni más országok hatóságaival.


Változott-e emiatt a KFOR feladatrendszere?

Az iszlám radikalizmus egyelőre nincs hatással a KFOR-misszióra.

Veszélyesebb lett-e emiatt az itt szolgáló békefenntartók munkája?

Meglátásom szerint nem lett veszélyesebb, de természetesen mindent el kell követni annak érdekében, hogy ne is váljon azzá, többek között ez is kötelessége minden KFOR-ban szolgáló katonának. Folyamatosan nyomon követjük a biztonsági környezet változását, és amennyiben szükséges – így történt ez november-december hónapokban -, megtesszük a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Jelenthet-e a jövőben valós veszélyt Koszovóban az Iszlám Állam vagy egyéb más radikális iszlám szervezetek megjelenése?

Erre a kérdésre nehéz érdemben válaszolni. Ahogy már említettem, a koszovói intézményrendszer mindent megtesz, hogy ez ne történjen meg. Bármilyen kis országról beszélünk is, ez a kérdés nagyban fog függeni a világpolitika alakulásától, az európai országok migrációs kihívásra adott válaszaitól, a közel-keleti helyzet alakulásától és természetesen a regionális helyzettől. Én személy szerint bizakodó vagyok ebben a kérdésben.

Tábornok úr megbízatása egy évre szól. Van lehetősége hosszabbítani? Szeretne-e hosszabbítani?

Nem véletlenül egyéves mind a parancsnoki, a parancsnokhelyettesi, mind pedig a törzsfőnöki beosztás a KFOR-ban. Az egy év az az időintervallum, mely alatt az adott időszakra eltervezett feladatok kivitelezhetők – egy bizonyos állandóság, parancsnoki iránymutatás mellett. Az ennél hosszabb küldetés esetében fennáll a veszélye annak, hogy a parancsnok megszokásból hajtja végre feladatait, és nehezebben érzékeli a változtatások szükségességét. Ez egy jól bevált koncepció, így én magam sem gondolkozom a hosszabbításban, de a fenti okok miatt erre lehetőségem sem lenne.

Van esély arra, hogy ön után ismét magyar tábornok töltse be ezt a beosztást?

Ebben a kérdésben nem tudok nyilatkozni, nem az én feladatom eldönteni, hogy védelempolitikai és szakmai szempontból Magyarország milyen vezetői beosztásokat kíván a jövőben ellátni. Ennek ellenére igyekszem úgy teljesíteni, hogy munkámmal jól szolgáljam a hazámat, a magyar katonák megszerzett kiváló hírnevét és a KFOR-missziót.

Fotó: Korom Ferenc dandártábornok archívuma