Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Életmentő „recept”

Szöveg: Körtvélyessy Attila hadnagy és Csajbók József zászlós |  2015. március 26. 7:26

„Bármennyire is fontos az emberi élet, ha a feladat vagy a körülmény nem engedi, vakmerő módon ne akarjon senki hőssé válni, mert annak nemcsak a sérült, hanem egy egész csapat kárát láthatja!” − mondta Socwell őrmester, a koszovói Novo Selo táborban állomásozó amerikai erők egészségügyi altisztje a magyar katonáknak.

1595990154

A koszovói amerikai erők egészségügyi szakemberei az MH KFOR kontingens 12. váltásának „Delta" századából kijelölt katonák részére tartottak úgynevezett harctéri életmentő (Combat Life Saver − CLS) képzést a napokban, a Novo Selo táborban. A kiképzést követően dr. Joó Péter őrnaggyal, az egészségügyi központ parancsnokával beszélgettünk.

Egy megsérült katonának mennyivel nagyobb a túlélési esélye akkor, ha van a közelben egy CLS-katona?

A harctéren sérülést szenvedett katonák mintegy húsz százaléka megmenthető, amennyiben van a közelükben olyan katona, aki szakszerű módon el tudja látni a súlyos vérzéseket a végtagokon, a feszülő légmellet, és képes a szabad légutak biztosítására.

Van-e különbség a hazai és az amerikai CLS-képzés között?

Az alapelvek szinte megegyeznek a Magyar Honvédség CLS-tanfolyamán elsajátítható tananyaggal, habár az amerikaiak a vénabiztosítást és az infúzió bekötését nem oktatják, az ő rendszerükben ezeket a feladatokat már az egészségügyi szakszemélyzet végzi. Alapvető szabály, hogy a harctéri életmentő elsősorban „harcoló", és a harccal kapcsolatos tevékenység a fő feladata, így „csak" másodsorban életmentő.

1595990154

Hány magyar katona vett részt a CLS-kurzuson és miről tanultak?

A negyvenórás kurzuson huszonnégy magyar és három dán katona vett részt. A tanfolyam tematikája alapvetően a sérülés felismerése, kezelése, szakszerű ellátása köré épült, a Taktikai Harci Sérültellátás (TCCC − Tactical Combat Casualty Care) elvei szerint.
Tanultak a nagy végtagi vérzések csillapításáról, a különböző törésekről, a sokkos állapot, a feszülő légmell ellátásáról, a szabad légút biztosításáról, a sérültkártyák kitöltéséről, illetve az amerikai csapatok által jelenleg használt egészségügyi felszerelésekről.
Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat követően, a tanfolyam negyedik napján írásbeli vizsgát tettek, amit minden résztvevő sikeresen teljesített.
A kurzus utolsó, záró mozzanata a gyakorlati vizsga volt. A vizsgázók egy előre kijelölt terepen indultak járőrfeladatra, mely során ellenséges tűz alá kerültek, és közülük néhányan megsebesültek. A tűzfölény kivívása után a lövészek mint CLS-katonák látták el sérült társaikat, kezdve a sérülés felismerésétől egészen a sebesült kimentéséig (MEDEVAC − Medical Evacuation). Habár a részt vevő katonáink már korábban, honi területen CLS-képesítést szereztek, a gyakorlást nagyon hasznosnak találták.

Mi volt a legérdekesebb az amerikai felszerelések között?

Az amerikai oktatók nagyon sok érdekes és hasznos eszközt mutattak be, melyek között szerepelt egy korszerűen felszerelt hátizsák is. A zsák a rengeteg egészségügyi felszerelés mellett tartalmazott egy összecsukható hordágyat is, mely roppant könnyű és hihetetlenül erős anyagból készült.

1595990155

(Felvételeink az amerikaiak vezetésével végrehajtott kiképzésen készültek!)

Fotó: Csajbók József zászlós és Hollóczki Gábor szakaszvezető