KFOR: két évtized Koszovóban

Szinte napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1999. június 12-én – a NATO 78 napig tartó bombázását követően – 55 ezer békefenntartó katona vonult be az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság déli részén található Koszovóba. A KFOR néven megindult nemzetközi művelet célja – az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata alapján – a biztonság és a rend fenntartása volt, az akkor már második alkalommal háború sújtotta területen.

Politikai és katonai vonatkozások

Húsz évvel az első katonák megérkezése után még mindig nem jelenthető ki egyértelműen, hogy béke van az országban – amely 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét -, így ma még nem látszik az Észak-atlanti Szövetség vezette békefenntartó művelet vége – legalábbis ez derült ki azon a többnapos sajtótúrán, amit a NATO Sajtóiroda (NATO Press Office) szervezett európai újságírók részére május 27-30. között Brüsszelben, illetve Koszovóban. A látogatás legfontosabb célja az volt – ahogy azt Dainiele Riggio, az iroda munkatársa, a program szervezője elmondta -, hogy a résztvevők részletesen és alaposan megismerjék a KFOR működését, valamint annak katonai és politikai vonatkozásait. Szerencsés véletlen, hogy a látogatás – majdnem napra pontosan – egybeesett a KFOR-művelet kezdetének 20. évfordulójával.

Brüsszelben Piers Cazalet, a NATO helyettes szóvivője idézte fel a békefenntartó művelet megindulásának történetét az újságíróknak. Beszélt arról is, hogy nagyon fontos a jó kapcsolat fenntartása Szerbiával, illetve történelmi okokból Törökország katonáinak jelenléte is elengedhetetlen a misszióban. Egy NATO-tisztviselő a NATO és Szerbia viszonyát értékelve úgy fogalmazott: „normális és gyakorlati kapcsolat" létezik a két fél között, a szövetség egyebek mellett segíti a szerb haderő átalakítását is. Hozzátette: a NATO nem foglalkozik az esetleges szerb-koszovói területcsere kérdésével, azt a két államnak egymás között kell megoldania. Egy másik NATO-tisztviselő pedig arról beszélt, hogy milyen szerepe van a NATO-nak Koszovóban. Mint mondta: a KFOR a legnépszerűbb nemzetközi szervezet az országban, ahol továbbra is hatalmas problémát jelent a korrupció és a munkanélküliség.

Ahol egykoron a filmek készültek

Pristina látványosan fejlődik! – legalábbis ez volt a véleménye a sajtótúrán részt vevő újságíróknak, akiket a koszovói fővárosban Vincenzo Grasso ezredes, a KFOR parancsnokának szóvivője fogadott. Az olasz főtiszt közel másfél éve szolgál a misszió főparancsnokságán, a Pristina szívében található Film City táborban. A tábor neve nem véletlen, még a jugoszláv időkben valóban filmgyár működött a területén. Sőt, állítólag itt volt a filmgyártás központja, a legtöbb ex-jugoszláv filmet a Rigómező szomszédságában található stúdiókban forgatták; a legenda szerint a Winnetou című kultikussá vált westernfilm több jelenetét is – bár ezt hivatalosan senki nem tudta megerősíteni…

Vincenzo Grasso ezredes

Grasso ezredes rutinos koszovói veterán. Harmadszor jár a KFOR-misszióban – mellette számos más békefenntartó műveleten is szolgált már -, s bár nem tagadta, hogy néha nem egyszerű egy szóvivő élete, láthatóan nagyon szereti azt, amit csinál. Látszik az is, hogy „civilekhez" szokott, hiszen tájékoztatója egyáltalán nem egy „pattogós katonai eligazításra" hasonlított, hanem lényegre törő, ám mégis alapos összefoglalója volt a NATO-misszió jelenlegi állapotának. „A művelet célja az elmúlt húsz évben nem változott: garantálni a biztonságot és fenntartani a rendet Koszovóban" – mondta, hozzátéve: jelenleg 28 ország (egészen pontosan 20 NATO-tagország és 8 partnernemzet) 3500 katonája felel azért, hogy ez a cél megvalósuljon. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az amerikaiak, az olaszok és az osztrákok után a magyarok a negyedik legnagyobb hozzájárulók a misszióban, a szóvivőtől kapott hivatalos tájékoztató szerint jelenleg 385 magyar katona viselheti felvarróként egyenruháján a KFOR jól ismert, kék-fehér színű logóját.) Megtudtuk: a koszovói rendőrség (Kosovo Police) és az EULEX, vagyis az Európai Unió jogi és igazságügyi missziója után a KFOR a harmadik reagáló erő a műveleti területen. Vagyis a NATO vezette misszió békefenntartó katonáit csak abban az esetben vetik be, ha a kialakult helyzettel sem a rendőrség, sem pedig az EULEX erői már nem bírnak. Sajnos az elmúlt években erre több alkalommal is volt példa…

A KFOR katonái jelenleg hat táborban állomásoznak az ország területén. Ezek egyike a Film City, de közéjük tartozik a magyar katonáknak otthon adó bázis, a Novo Selo névre hallgató tábor is. A rendre és a biztonságra két, a nyugati és a keleti többnemzeti harccsoport (angolul: Multinational Battle Group West; MNBG – W és Multinational Battle Group East; MNBG – E) felel, amelyek alárendeltségében szolgálnak a műveletben részt vevő országok katonái alkotta műveleti és támogató századok, egyéb szintű alegységek. A magyar katonák kissé kilógnak a többi nemzet egyenruhásai közül, hiszen ők alkotják a parancsnok közvetlen alárendeltségében működő KFOR Harcászati Tartalék Zászlóaljat (KFOR Tactical Reserve Battalion – KTRBN).

Koszovóban a helyzet nyugodt

Lorenzo D’Addario vezérőrnagy, a KFOR parancsnoka szerint a katonai misszió feladata rendkívül egyszerű: az ENSZ BT határozatban szereplő célok mellett együttműködésre kell törekednie a műveleti területen jelen lévő más nemzetközi szervezetekkel – például az Európai Unió koszovói missziójával, azaz az UNMIK-kel, az EULEX-szel, valamint az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezettel (EBESZ).

Lorenzo D’Addario vezérőrnagy

A kétcsillagos olasz tábornok egyébként maga is a harmadik békefenntartó misszióját tölti Koszovóban. 1999-ben törzstisztként dolgozott az olasz kontingensben, majd 2006-ban zászlóaljparancsnokként szolgált. 2018. november 28-a óta ő a KFOR – sorrendben 23. – parancsnoka. „Bár az országban a helyzet nyugodt, sajnos bármikor előfordulhat olyan szituáció, amely kisebb-nagyobb zavargásokhoz vezethet. Emiatt gyakran aggódnak az itt élő emberek, akik szeretnék, ha gyermekeik békében nőhetnének fel" – mondta a parancsnok, célozva arra, hogy éppen ottjártunkkor volt „helyzet" Mitrovicában, ahol a koszovói rendőrség különleges alakulata szervezett bűnözés gyanújával tartóztatott le több koszovói szerbet, köztük rendőröket is. Bár a rendőri akciót kisebb zavargás követte az észak-koszovói etnikailag megosztott városban, a helyzet nem durvult el annyira, hogy a KFOR katonáit be kellett volna vetni. A parancsnok szerint még akkor sem volt ok semmiféle aggodalomra, amikor Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette: a mitrovicai akció miatt teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget és összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Később pedig az is kiderült, hogy a sajtótudósítások nagy része „teljesen hamis" információkon alapszik, amelyeket nagy valószínűséggel a szándékos félrevezetés miatt terjesztettek.

A KFOR előtt álló egyik legfontosabb feladat jelenleg a Koszovói Biztonsági Erők, azaz a Kosovo Security Force (KSF) bejelentett átalakulása haderővé. Hogy mindez pontosan milyen teendőket ró a békefenntartó misszióra és milyen változásokat jelent a jövőben, még nem lehet tudni – emelte ki D’Addario vezérőrnagy, aki arról is beszélt, hogy a művelet megalakulásának közelgő huszadik évfordulója alkalmából nagyon egyszerű ceremóniát szeretnének csak rendezni a Film City táborban. Ugyanakkor egyre többet hallani arról, hogy a június 12-ei jubileumra Pristinába érkezik két korábbi amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton és Madeleine Albright…

Keleten és Nyugaton

A sajtótúrán arra is lehetőségük volt a résztvevőknek, hogy megismerjék a többnemzeti harccsoportok működését. Érdekesség, hogy az amerikaiak vezette MNBG – E törzse Hawaiiról települt át Koszovóba, míg a végrehajtó és támogató amerikai alegységek az USA más-más államaiból érkeztek. Roy Macaraeg ezredes, a harccsoport parancsnoka elárulta: a vezetése alatt lévő többnemzeti egységben más országok műveleti századai is szolgálnak a Bondsteel nevű táborban, ami egyébként a KFOR legnagyobb katonai bázisa. „Elsődleges feladatunk a járőrözés, hogy megmutassuk a KFOR jelenlétét a harccsoport felelősségi területén" – mondta az ezredes, hozzátéve: az amerikai katonák kilenc hónapig teljesítenek szolgálatot Koszovóban. Bár minden feltétel adott ahhoz, hogy a munkájukat a legjobban elvégezzék és szabadidejüket a legtartalmasabban töltsék el, a legnagyobb kihívást a család hiánya jelenti számukra. Ennek ellenére – a missziója vége után – szívesen visszatérne a feleségével turistaként Koszovóba, mert egy nagyon szép országnak tartja.

Hasonlóan vélekedett az MNBG – W parancsnoka, az olasz Gianfranco Di Marco ezredes is, aki szerint munkájukat elismerik mind a koszovói szerbek, mind pedig az albánok. A nyugat-koszovói Pec/Peja város „fölött" csodálatos környezetben, a magas hegyek árnyékában elterülő Villaggio Italia táborban – a harccsoport bázisán – jelenleg az olaszok mellett szlovén, svájci és román katonák is dolgoznak.

Szem és fül…

A KFOR egyik jelenlegi legfontosabb feladata az ország területén működő úgynevezett összekötő-megfigyelő csoportok (Liaison Monitoring Team – LMT) működtetése. Az LMT-kben szolgáló katonák önmagukról azt tartják, hogy ők „a KFOR parancsnokának szeme és füle", feladatuk pedig, hogy segítsék a parancsnok munkáját. Feladataikat az ország járásaiban (angolul: municipality) végzik, jelenleg mintegy 50 LMT szolgál a KFOR alárendeltségében. A sajtótúra résztvevői a segítségükkel jutottak el a Decani kolostorba, ami a legjelentősebb szerb ortodox keresztény kolostor, és a peci patriarchátusba, amely a legrégebben épült ortodox templom, illetve Pec legrégebbi mecsetébe.

Szintén az LMT-sek ismertették meg az újságírókkal Darko Dimitrijevicet, aki egy kis, csak szerbek lakta településen (ahogy itt mondják: enklávéban), Gorazdevacban működtet helyi rádiót és televíziót. Mint mondta: a régió egyetlen szerb nyelvű rádióját több ezren hallgatják naponta, s nemcsak szerbek, hanem a környező településen élő albánok is. Igyekeznek sokat foglalkozni a helyieket érintő problémákkal, legutóbb például egy közeli, veszélyes kémiai anyagokkal foglalkozó üzemről készítettek több riportot is. „Országos szinten az egyik legnagyobb gondnak a korrupciót látom. Emiatt nagyon sok fiatal megy el az országból, hogy máshol próbálja meg élni az életét" – mondta a rádiós.

Magyar kontingens és egyéni beosztások

Ahogy korábban már szó volt róla, Koszovóban jelenleg 385 magyar katona szolgál. Közülük mintegy 350-en a Pristina mellett található Novo Selo táborban dolgoznak, ők az MH KFOR Kontingens 20. váltása, akik március végén kezdték meg közel hat hónapos külszolgálatukat a műveleti területen. Mint azt Rácz Szabolcs György alezredes, a kontingens parancsnoka elmondta: a magyar katonákra épülő KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj a lövészfeladatok teljes spektrumával vesz részt a békefenntartó műveletben. Ezeken felül kiemelkedő az úgynevezett tömegkezelésre (angol rövidítéssel: CRC) való felkészültségük, amelynek fenntartása érdekében – a műveleti feladatok ellátása mellett – folyamatos kiképzésen vesznek részt a magyar katonák. Az úgynevezett Fire Phobia (azaz a tűziszony leküzdésére szolgáló) tréninget pedig olyan magas színvonalon végzik, hogy a magyarok készítik fel minden más nemzet azon katonáit, akiknek szintén képesnek kell lenniük a CRC-feladatokra.

Rácz Szabolcs György alezredes (balra) és Somlai-Kiss András alezredes

„Mindezek mellett természetesen mi is részt veszünk a jelenlétfenntartó járőrök biztosításában Koszovó teljes területén. Szükség esetén pedig mindkét harccsoport erőinek megerősítésére is készen állunk mindkét műveleti századunkkal, valamint a támogató alegységünkkel" – mondta az alezredes, hozzátéve: a kontingens nagy része az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyen települő lövészzászlóaljaira épül, de néhány speciális beosztásra más helyőrségekből is érkeztek katonák. A teljes kontingens több mint egyharmadának a jelenlegi az első missziója.

Az MH KFOR Kontingens mellett közel harminc, úgynevezett egyéni beosztású magyar katona is szolgál a KFOR-ban. Elsősorban a misszió parancsnokságán, de vannak olyanok is, akik más táborokban végzik munkájukat – tudtuk meg Somlai-Kiss András alezredestől, aki amellett, hogy a KFOR Parancsnokság törzsigazgatója, egyben a műveletben szolgáló magyar katonák rangidős nemzeti képviselője. Ez azt jelenti, hogy ő képviseli az összes, Koszovóban szolgáló magyar katona érdekeit a parancsnokságon.

Az egyéni beosztású katonák – akiknek külszolgálata hat hónapig tart – nagyon sokféle beosztást látnak el. Többek között vannak légierősök, felderítők, a kiképzésért felelők, logisztikusok és közlekedési szakemberek is. A magyaroknak egyébként a sok feladat mellett szerencsére számos lehetőségük van az aktív kikapcsolódásra és – a táborok infrastrukturális felszereltségének köszönhetően – a családjukkal is rendszeresen tudják tartani a kapcsolatot, ami elengedhetetlen a nyugodt és sikeres feladat-végrehajtás érdekében. 

Fotó: a szerző felvételei és KFOR PAO