Drónok harca

Szöveg: Kovács Dániel | 2013. március 30. 16:13

A katonaságnál felderítés és csapásmérés, a civil szférában meteorológia, térképészet, határrendészet − hosszasan lehetne folytatni azon területek felsorolását, melyekben az elmúlt öt év során megjelentek, majd nélkülözhetetlenné váltak a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (Unmanned Aircraft System, UAS); természetes tehát, hogy hazánkban is elindultak ilyen irányú fejlesztések. Az UAS használatának lehetőségeiről, szabályozásának fontosságáról, illetve a legfrissebb eredményekről tartott szakmai konferenciát a Nemzeti Közlekedési Hatóság, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen a szakértők és a felhasználók számára.

Galéria

1599102860

1599102861

1599102862

UAV-ok (Unmanned Aerial Vehicle), azaz pilóta nélküli légi járművek először a katonai repülésben jelentek meg a ‘40-es, ‘50-es években. A mai szemmel nézve igencsak primitív szerkezetek a pilóták légiharckiképzését szolgálták, illetve a légvédelmi csapatok éleslövészeti feladataiban vettek részt mint mozgó célpontok. A nagy áttörést az elektronikai ipar, az automatizálás és a robottechnológia rohamos fejlődése hozta meg.

Az igény adott volt: a lehető legpontosabban ellátni a harci feladatokat, minél alacsonyabb emberáldozattal. Ezen a vonalon indultak el a fejlesztések, s jelentek meg az első kisméretű, felderítésre használt drónok, napjainkban pedig széles körben használják felfegyverzett változataikat is.

A technológia nem maradt a katonaság berkein belül. A XXI. század elején, köszönhetően az egyre fejlettebb eszközöknek − szenzorok széles skálája szerelhető bele − elkezdte térhódítását a civil szférában is. Használja a katasztrófavédelem árvizek és egyéb természeti katasztrófák esetén, segíti a rendőrség munkáját, a bűnüldözést, határrendészeti feladatokra ideális, és egyre több eszköz képes arra is, hogy vészhelyzet esetén élelmiszert, gyógyszert, különböző felszereléseket szállítson elzárt, veszélyeztetett területekre. A felhasználás módszereinek tárháza kifogyhatatlan, a tervezők pedig napról napra állnak elő új ötletekkel.

Magyarországon is hasonló utat jár be az UAV. Az első fejlesztés a Meteor−1, −2, illetve −3 elnevezésű robotrepülőgép-család, melyek kiképzési célokat voltak hivatottak szolgálni. A kilencvenes évek óta tartó fejlesztés azonban meghozta a kívánt eredményt: a Meteor 3MA projekt új utakat nyitott meg a hazai fejlesztés előtt.

Az állami tulajdonú HM EI Zrt. 2007-ben vágott bele a felderítőfeladatokra is alkalmas drónok fejlesztésébe. A program célja, hogy a UAV-kat szintén alkalmazó Magyar Honvédség soraiban az izraeli fejlesztésű Skylark−2 mellett a hazai gyártmányok is megjelenhessenek. Így született meg az Ikran könnyű felderítő és a Bora mini felderítő UAV.

Az ultrakönnyű Bora kézből indítható, elektromos motorja segítségével pedig három órát képes a levegőben tölteni, mialatt HD minőségű, valós idejű felvételeket készít. A masszívabb Ikran stabil menettulajdonságokkal bír és különböző videoeszközök hordozására is alkalmas. A tervezők a kialakítás során nagy hangsúlyt fektettek a fejleszthetőségre és a modularitásra. Természetesen elkészült a gépek irányítását szolgáló Mobil Repülési Vezetési Pont (MRVP) is, mely a teljes géppark üzemeltetését és irányítását képes ellátni.

Az eszköz nagy előnye a mobilitás − akár egy kishaszonjármű felépítményeként is telepíthető. Mindkét UAV-nk a csapatpróbák előtt áll, annyi azonban már most elmondható, hogy a saját fejlesztés feleannyiba kerül, mint ha külföldről szerezné be az eszközöket a Magyar Honvédség, emellett a hazai munkaerőhelyzetre is pozitívan hat.

A civil szektor is felismerte a technológia fontosságát, így a BHE Bonn Hungary kutatói is dolgoznak UAV-fejlesztéseken. Munkájuk gyümölcse a teljesen magyar fejlesztésű BXAP−13 UAV. Az irányításért egy mobil egység a felelős, a gép akár teljesen önállóan is képes berepülni egy előre megadott útvonalat. A repülő 140 km/óra csúcssebességre képes és akár két kilométeres magasságig is fel tud emelkedni.

Solymosi János, a BHE űrtechnológiai igazgatója a konferencián elmondta: „a gép alkalmas természeti katasztrófák felmérésére, mezőgazdasági vagy környezetvédelmi felhasználásra, segítségével feltérképezhető, ha például valahol illegális szemétlerakót létesítenek, de szenzorok széles skálája is felszerelhető rá". Hozzátette: ha valaki meg szeretné vizsgálni, hogy egy atomerőmű fölött nem tapasztalható-e káros szivárgás, akkor az eszköz radiológiai érzékelőket is tud szállítani, de akár geodéziai feladatokra is alkalmazható és természetesen a katonai, rendvédelmi célokra is.

Pillanatnyilag kevés drón áll rendszerben hazánkban, többségüket a honvédség használja missziós feladatok során. Ám ha a fejlesztések ilyen ütemben folynak, néhány év múlva az eget kémlelve itthon is láthatunk majd UAV-kat, amint az autópálya felett a forgalmat ellenőrzik vagy tavaszi áradáskor a vízállást figyelik.