75 éves a Polgári Védelem

A csaknem egész napos konferenciára zsúfolásig megtelt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszterme, ahol megjelent a Polgári Védelem számos képviselője, valamint Dr. Endrődi István nyá. pv. ezredes, az MPVSZ országos elnöke, Juhász István vezérőrnagy, a HM Hadműveleti és Kiképzési főosztály főosztályvezetője, Dr. Orovecz István, nyá. pv. vezérőrnagy, az MPVSZ szakmai elnöke, és Dr. Pataki István az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára is.

A konferencia megnyitó beszédét Dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója tartotta meg. Beszédében elsősorban a Polgári Védelem alapításának körülményeit elevenítette fel a résztvevők előtt, és számba vette a szervezet elmúlt időszakában bekövetkezett legfontosabb változásokat. A főigazgatót Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese követte a pulpituson, aki „A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. Század első évtizedében" címmel tartott előadást. Ebben többek között kifejtette a Polgári Védelem legfőbb feladatait, majd hangsúlyozta a helyi szerveinek és kirendeltségeinek fontosságát. A főigazgató-helyettes beszélt az elmúlt 10 év főbb kihívásairól, így többek között a Tisza cián-szennyezettségére, az árvizekre, a paksi üzemzavarra, a felhőszakadásra, és a hőségriasztásokra is kitért. Mint mondta, a Polgári Védelem napjainkban új szerepkörrel bővült, így a szervezet napjainkban a NATO-n belüli feladatokra is fókuszál.

A konferencia ezek után Dr. Holló József nyá. altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója előadásával folytatódott „A magyar polgári védelem helye és szerepe a honvédelem rendszerében" címmel. A főigazgató rövid történelmi áttekintés után kiemelte a Sziklakórház történelmi jelentőségét, de kitért a Budai Vár alatt húzódó török pincékre is. „Ha 1938-ról beszélünk, meg kell említenünk a főváros bombabiztos légoltalmi berendezéseit is, ahogyan a Sziklakórházat is. Alattunk pedig éppen egy több kilométeres barlangrendszer húzódik, melyet nem most építettek – már a török időkben kialakították. Tudni kell, hogy a Sziklakórház a második világháborúban, kezdetben óvóhelyként szolgált, de a Vöröskereszt is itt helyezte el raktárait. 1945 januárjában nagy szükség volt e létesítményre, hiszen a Sziklakórház 600-800 embert is kiszolgált egyszerre", mondta a főigazgató. Dr. Holló József kiemelte a Sziklakórház áramfejlesztését, szellőztető berendezését, üzemanyag-ellátási rendszerét és szűrőberendezését is, és hozzátette: a hidegháború időszakában ezek az eszközök természetesnek számítottak. „A kórház óvóhely funkcióját megpróbáltuk rekonstruálni és a katasztrófavédelemmel, a polgári védelemmel tiszta szívből adhattuk át a nagyközönségnek", tette hozzá.

Mint mondta, a hidegháború idejében Sztálin elrendelése alapján 630 kilométeres harcvonalon óvóhelyeket, óvóárkokat, csapatok elhelyezésére alkalmas helyiségeket, harckocsi-tüzérségi tüzelőállásokat alakítottak ki. A főigazgató elmondta: a múzeum munkatársai jelenleg azon munkálkodnak, hogy e területet turista útvonalat építsenek ki.

„1961-62-ben nagyon közel volt a harmadik világháború lehetősége. Szerencsére nem következett be, de kaptunk egy figyelmeztetést: továbbra is készen kell állnunk, és polgárainkat fel kell készítenünk egy esetleges háborúra vagy akár olyan természeti katasztrófákra, melyekkel napjainkban is találkozunk. Ebben az időszakban a légoltalmat három nagy területre osztották: hatósági, államigazgatási és lakóházi rendszerre", hangsúlyozta a főigazgató, majd példaként a Grassalkovich-kastély légvédelmi óvóhelyeit említette meg. Mint azt Holló Józseftől a résztvevők megtudták, ezek az óvóhelyek most is eredeti állapotukban találhatóak.

A főigazgató a továbbiakban elmondta: a kilencvenes években a polgári védelem kikerült a honvédség szárnyai alól, és önállóan, de fegyvertársként funkcionált a továbbiakban. „Úgy gondolom, hogy ez a konferencia arra is figyelmeztet, hogy napjainkban számos kihívással kell szembenéznie a polgári védelem szervezeteinek és a honvédségnek egyaránt; a klímaváltozás, a globális felmelegedés, az ipari balesetek, az infrastruktúra- és katasztrófavédelem napjainkban a legnagyobb kihívásoknak számítanak. Ha csak a napokban történt chilei esetre gondolunk, akkor látnunk kell, hogy egy ilyen esemény katasztrófavédelmi, tűz- és légvédelmi, légoltalmi, de még rendfenntartási feladatot is jelenthet", mondta végül a főigazgató.

A konferencia további részében számos további előadásra és a kiállítás megnyitójára is sor került, valamint az intézmény díszudvarán megkoszorúzták a légoltalom hősi halottainak emlékére állított márványtáblát.

Fotó: Kánya Andrea