A Bölcsek Tanácsa összegzi a javaslatokat

Hautzinger Gyula nyugállományú ezredes, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke köszöntötte november 9-én délután a Magyar Külügyi Intézetben a Magyar Atlanti Tanács és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács közös szervezésében megrendezett beszélgetés résztvevőit. A nyugállományú katonatiszt bevezetőjében a tíz évvel ezelőtti időszakról beszélt, amikor az Észak-atlanti Szövetség akkori tagjai elfogadták a ma is érvényben lévő stratégiát.

Ezen a konferencián emellett – tette hozzá Hautzinger Gyula – a szövetség hosszú távú bővítésének tényét is elhatározták, s az itt megjelölt országok, Macedónia kivételével, ma már mind tagjai a NATO-nak.

A Magyar Atlanti Tanács alelnöke bevezetőjében kiemelte azt is, hogy az Észak-atlanti Szövetség az idei, a megalakulás hatvanadik évfordulója alkalmából a franciaországi Strasbourg-ban és a németországi Kehl-ben megrendezett jubileumi csúcstalálkozón hirdette meg az új stratégiai koncepciót, amelynek megalkotása jelenleg is tart.

Rábai Zsolt, a brüsszeli központú NATO Public Dimplomacy Division munkatársa előadása elején elmondta: az elkövetkező egy hét során különböző fórumokon és szakmai rendezvényeken vesz részt Magyarországon. Eme összejövetelek célja, hogy információkat szerezzen a formálódó stratégiai koncepcióval kapcsolatban. Hiszen a szövetség minél szélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával szeretné kidolgozni az új elgondolásait.

Rábai szerint az új koncepciónak alapvető kérdésekre kell választ adnia, hiszen ellenkező esetben a szövetség saját hatékonyságát és tevékenységét sodorná veszélybe. Az új koncepció kidolgozását pedig az teszi indokolttá, hogy az elmúlt évtizedben teljesen megváltozott a tagállamok biztonsági környezete. És e biztonsági környezet – tette hozzá Rábai Zsolt – napjainkban is folyamatosan változik. Elég csak a tavalyi, bukaresti NATO csúcstalálkozóra gondolni, ahol még csak a klímaváltozás és a kibernetika okozta biztonsági kihívásokról volt szó, és egyáltalán nem beszéltek a tengeri kalózkodásról. Õsszel pedig már műveletek kellett indítani az Afrika partjainál portyázó kalózok ellen, hiszen az ENSZ főtitkára felkérte a NATO-t, hogy valamilyen módon próbálja meg megvédeni a veszélyeztetett segélyszállítmányokat.

– Sokat beszéltünk az elmúlt években arról, hogy multipolárissá vált a világ, s mindez új biztonsági kihívásokat jelent az országok számára. Ilyen kihívás például a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, az energiabiztonság és a klímaváltozás. Olyan komplex, nem hagyományos katonai jellegű veszélyek ezek, amelyeket a szervezet nem mindig tud kezelni, ugyanakkor számuk egyre nő – fogalmazott a Brüsszelben dolgozó magyar szakember, hozzátéve: az új időszak egyik tipikus jellemzője, hogy a veszélyek előre nem láthatóak, ugyanakkor a NATO-nak ezekre mégis fel kell készülnie. S mindez csak egy új stratégiával valósítható meg, amely dinamikus reagálást tesz lehetővé. Ugyanakkor, a NATO főtitkára szerint, a szövetség alapfunkciója még mindig a terület és a lakosság megvédése.

Rábai Zsolt szerint az új stratégiai koncepció során a NATO-nak továbbra is nyitott szervezetként kell működnie, s a partnerségi programot is tovább kell folytatnia, mivel az egy jól bevált és jól működő forma. Ugyanakkor a szövetségen belül az egészen alapvető kérdésekben is új konszenzusra kell jutni. Egyik ilyen kérdés lehet az, hogy a szervezet a továbbiakban is regionális maradjon, avagy pedig váljon globálissá? Ugyancsak lényeges, hogy továbbra is az ötös cikkely maradjon-e a NATO működésének alapja? Használható-e a kollektív védelem, ha nem katonai támadás ér egy szövetséges országot? Például egy kibernetikai támadás, amely lebéníthat egy egész országot annak infrastruktúrájával együtt, s mindezek mellett óriási károkat is okoz, és akár még emberéletet is veszélyeztethet. Márpedig ugye ma szinte minden az interneten keresztül működik, amely könnyen sebezhető – tette hozzá a NATO Public Dimplomacy Division munkatársa.

– Tény, hogy szükség van a huszonnyolc szövetséges államban a veszélyfelfogás azonosságára, jelenleg ugyanis az

Hány műveletet lehet egyszerre folytatni? Hiszen minden művelet csökkenti a készenlétben lévő képességeket és kapacitásokat. Ha a NATO tagországai túlontúl nagy energiát fordítanak a béketeremtésre és a békefenntartásra, akkor meglesznek-e a képességek az ötös cikkely szerinti feladatokra? – tette fel a kérdést Rábai, aki szerint ugyanakkor a nukleáris fegyverek továbbra is súlyponti szerepet fognak játszani az NATO új stratégiájában.

A szakértő hozzátette: az új koncepció kialakításakor a NATO egyre több külső szakembert szeretne bevonni a részletes vitába, s a tagállamok lakosságának véleményére is kíváncsi. Így egy olyan dokumentumot lehet létrehozni, amely visszatükrözi a valós igényeket. A vitasorozat egyébként július 7-én kezdődött a tagállamokban, s 2010. áprilisáig kell lezárulnia. Ekkor egy „Bölcsek Tanácsának" nevezett, tizenkét nemzetközi szakemberből álló testület – amelyet Madeline Albright egykori amerikai külügyminiszter vezet – összegzi a felmerült javaslatokat, s jelentését átadja a szövetség főtitkárának. Az új stratégiai koncepciónak a tagállamokhoz a jövő év végéig kell eljutnia.

A vitába egyébként nemcsak a tagállamok, hanem a békepartner országok szakembereit is bevonják, így a végső döntés meghozatalakor a tőlük kapott információkat is fel tudják használni – mondta Rábai Zsolt, ez végképp ellentétben áll a korábbi gondolkodással.

Fotó: Szűcs László