„A jelenleginél erősebb katonai struktúrát kell kiépíteni”

A konferenciát megnyitó előadásában Mikita János mérnök altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettese elmondta: az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, ha több és nagyobb biztonságot akarunk, akkor erősebb NATO-ra van szükségünk. Ennek eléréséhez viszont újfajta gondolkodás, több cselekvés, együttműködés szükséges. Hiszen a globalizáció korában nem lehet izolálni egy-egy biztonsági problémát. A globális válság globális megoldásokat követel.

Mikita tábornok hozzátette: a megoldások közül az egyik maga a NATO. Az a szövetség, amely állandó konszenzuskényszerben is hatékony tudott lenni az elmúlt évtizedekben. Hiszen egy-egy biztonsági kihívás ma már nem elsősorban klasszikus katonai jellegű fenyegetést jelent. Példa erre a világméretű gazdasági válság, amely magával hoz egy sor olyan problémát is, mint a munkanélküliség vagy a migrációs hullámok. Ugyanilyen komplex hatása van – fogalmazott a vezérkari főnök helyettese – a globális környezeti változásoknak, a fenyegető energiahiánynak, az erősödő terrorizmusnak. Ezek mind-mind komoly biztonsági kihívások.

– A NATO hatvan éves története sikertörténet. Ez a szervezet a történelem legstabilabb politikai-katonai szövetsége. Ereje a közös értékekben, a szolidaritásban és a demokrácia iránti elkötelezettségében van. A siker kulcsa abban volt, hogy az Észak-atlanti Szövetség mind politikai, mind katonai értelemben alkalmazkodni tudott a változásokhoz – mondta Mikita János, hozzátéve: egy erősebb NATO azt is jelenti, hogy a jelenleginél erősebb katonai struktúrát kell kiépíteni. Az új típusú kihívásokhoz igazított válaszokat kell adnunk, miközben meg kell felelnünk a régi típusú veszélyek felől érkező biztonsági kihívásoknak is. A kollektív védelem központi szerepének megerősítése mellett reagálnia kell az energiabiztonság, a klímaváltozás és a kibernetikai védelem problémáira is.

A vezérkari főnök helyettese hangsúlyozta azt is, hogy égető szükség van a NATO-EU kapcsolatok stratégiai szintű javítására is. Hiszen ma az egyetlen folyamatban lévő közös művelet az EU ALTHEA Bosznia-Hercegovinában. Mikita tábornok kiemelte: biztos benne, hogy erősíteni kell a NATO és az EU közötti viszonyt. Hiszen a NATO rendelkezik nagyobb katonai műveleti képességekkel, az unió viszont erősebb a gazdasági és társadalmi stabilizáló és újjáépítési területeken. Az altábornagy szerint az együttműködéshez vezető egyik lépés lehet egy olyan koszovói menetrend kidolgozása, amely leírja, hogy az Európai Unió milyen módon veszi át a NATO jelenlegi szerepét.

Megnyitó előadásában Mikita János mérnök altábornagy kitért arra is, hogy a NATO előtt álló jelenlegi legnagyobb kihívás az afganisztáni rendezéshez való hatékony hozzájárulás. Kizárólag a katonai jelenlét nem elegendő, fontos feladat az elfogadható hatékonysággal működő a demokratikus afgán közigazgatás és gazdaság alapjainak megteremtésében való részvétel. Hiszen alternatívát kell nyújtani az afgánoknak a megélhetésre, a fejlődésre. Erre kiválóak tartományi újjáépítési csoportok, amelyek gazdasági és társadalmi stabilitást biztosítanak működési területükön.

– Az afganisztáni helyzet rendezése számunkra is fontos üzenetet hordoz. A misszió sikere bizonyíthatja a világ számára, hogy a NATO képes erősíteni a globális biztonságot. Az pedig, hogy a NATO első számú missziójában egy önálló PRT vezetésével a Magyar Honvédség részt vesz, bizonyítéka annak, hogy nemcsak fogyasztói, hanem tevőleges hozzájárulói vagyunk a biztonság megteremtésének – mondta Mikita tábornok, majd arról beszélt, hogy bár a NATO számára pillanatnyilag Afganisztán jelenti a legfőbb politikai és katonai prioritást, Európa és a transz-atlanti térség számára mindig is a biztonságot közvetlenül érintő kulcskérdés lesz a balkáni régió stabilitása. Éppen ezért fontos, hogy a szövetség hétvégi, jubileumi csúcstalálkozóján bejelentik Albánia és Horvátország teljes jogú tagságát. Remélhetőleg őket rövid időn belül követi Macedónia is. A stratégiai cél pedig az, hogy idővel az összes balkáni állam – köztük természetesen Szerbia is – csatlakozzon az euro-atlanti integráció szervezeteihez. Ugyanis csak a teljes integráció biztosíthatja hosszú távon a stabilitást a Balkánon.

Megnyitó előadásának végén Mikita János mérnök altábornagy kiemelte: ahhoz, hogy egy erősebb NATO-t lehessen kialakítani fontos, hogy a tagállamokban erős legyen a szövetség támogatása. Magyarország ilyen szempontból jól áll, hiszen a Szonda Ipsos legfrissebb, 2009. márciusi közvélemény-kutatási adataiból kitűnik: a megkérdezettek 76 százaléka szerint Magyarország biztonságát növeli, hogy tagjai vagyunk az észak-atlanti szervezetnek. 58 százalék szerint Magyarország számára összességében előnyös a NATO-tagság. 78 százalék szerint pedig jogos elvárás a tagállamok részéről, hogy a magyar katonák NATO missziókban vegyenek részt.

Az előadás után ugyancsak Mikita tábornok nyitotta meg a Hatvanéves a NATO – Magyarország tíz éve a NATO-ban című vándorkiállítást, amelyet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei állítottak össze, s először a Parlamentben március 12-én, hazánk NATO csatlakozásának tizedik évfordulóján rendezett nemzetközi konferencián mutattak be. Ám a szélesebb értelemben vett nyilvánosság számára akkor még nem volt megtekinthető. A vezérkari főnök helyettese elmondta: a tárlat a békepartnerségtől kezdve, napjaink eseményeiig mutatja be az elmúlt másfél évtized történetét, harminckét tablón és vitrinben. Ezen kívül az észak-atlanti szövetség hat évtizedes története is visszaköszön a fotókról.

– Biztos vagyok benne, hogy a tárlat anyagának megismerése segíti a 21. század magyar katonáját a feladattal történő azonosulásban. Éppen ezért itt és most jelképesen átadom a kiállítást Benkő Tibor altábornagynak, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának. Kérem, gondoskodjon arról, hogy a tárlat eljusson a Magyar Honvédség alakulataihoz – mondta Mikita János altábornagy.

Válaszában Benkő Tibor altábornagy kiemelte: az összhaderőnemi parancsnokság április 9-e után, még ebben az évben minden alakulathoz elviszi a vándorkiállítást, hogy annak anyagával minden csapatnál szolgáló magyar katonai megismerkedhessen.

A nemzetvédelmi egyetem által szervezett konferencia ezt követően kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, amelyen Tálas Péter, a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, illetve Havril András nyugállományú vezérezredes korábbi vezérkari főnökök, és Gazdag Ferenc történész fejtette ki a véleményét a NATO-ról.

A beszélgetés moderátoraként Tálas Péter arra kérte a résztvevőket, hogy néhány gondolatban fejtsék ki véleményüket, miként látják a NATO múltját és jövőjét.

Gazdag Ferenc történész a területi hatály kérdését firtatta. Hiszen a washingtoni szerződés azt is megmondja, hogy mi a szövetség területi hatálya. Eszerint a NATO elsősorban regionális szervezet. Ám már a megalakulás után elkezdődtek a viták, hiszen a gyarmatokkal rendelkező tagállamok a területi hatályt szerették volna gyarmataikra is kiterjeszteni. Az Amerikai Egyesült Államok azonban ezt a kérdést azonnal lesöpörte az asztalról.

A területi hatály kérdése Törökország és Görögország beléptetésével változott meg – tette hozzá a történész – hiszen a két ország nem esik bele az észak-atlanti térségbe, ugyanakkor a NATO számára stratégiailag fontosak voltak a Fekete tengeri tengerszorosok. A területi hatállyal kapcsolatos következő nagy fordulópont 1990 októbere volt, amikor az NDK is csatlakozott a szövetséghez, majd ezt követte a szervezet 1999-es bővítése. Mára pedig jelentősen megnövekedett a területi határ – fogalmazott Gazdag Ferenc – hiszen a NATO kezdeti 12 tagállamából mára 26 lett. Sőt a szövetség hétvégi, jubileumi csúcsértekezletén válik a szervezet teljes jogú tagjává Horvátország és Albánia is.

Szenes vezérezredes hozzátette: a NATO azért tudta túlélni az elmúlt hat évtizedet, mert a tagországok folyamatosan változtak. És ez természetesen igaz Magyarországra is, hiszen hazánk kül-, védelem-, és biztonságpolitikája az elmúlt évben folyamatos változáson ment keresztül. Ami viszont magával vonta a Magyar Honvédség változását is.

Havril András nyugállományú vezérezredes először is megköszönte, hogy a szervezők meghívták a konferenciára,

Hozzászólásában elmondta, a Magyar Honvédség missziókban való részvétele sikertörténet. Hiszen a missziók a Magyar Honvédség transzformációjának motorját jelentették mindig is. És mindez azért lényeges, mert volt olyan időszak, amikor a magyar katona szinte egyáltalán nem hagyhatta el az országot. Jelenleg azonban – tette hozzá Havril vezérezredes – az egyéni NATO beosztásokban szolgálókkal együtt, csaknem ezerkétszáz magyar katona dolgozik külföldön, folyamatosan képviselik a Magyar Honvédséget és a Magyar Köztársaságot. És ezzel egyre jobb elismertséget szereznek az országnak, a hadseregnek. Az összegyűjtött tapasztalatokat pedig visszahozzák Magyarországra, s ezeket a tapasztalatokat már be lehet építeni a következő váltásokban missziókba indulók felkészítésébe.

A kerekasztal beszélgetés második „fordulójában", a moderátor Tálas Péter mindenkinek külön-külön kérdést tett fel. Gazdag Ferenctől például azt kérdezte, hogy mennyire éli meg sikerként a szövetség Franciaország visszatérését a katonai szervezetbe?

Gazdag Ferenc kiemelte: a franciák különállása mára, a bipoláris rendszer szétesésével okafogyottá vált. Éppen ezért a franciák már 1997-ben Jacques Chirac elnök idején megtették az első lépéseket a visszatérés felé. Nicholas Sarkozy „erre rátett még egy lapáttal", így a visszatérés megvalósulhat. A franciák egyébként kilencszáz tisztet vezényelnek a NATO katonai parancsnokságaira – emelte ki a történész, hozzátéve: az már eddig is bebizonyosodott, hogy Franciaország jó szövetséges, hiszen a különféle missziókban, mind eszközökben, mind pedig emberekben komoly hozzájárulást tettek az elmúlt években is. Egy dolog van csak, amit Franciaország továbbra is szeretne nemzeti kézben megtartani, ez pedig a nukleáris erő irányítása.

Tálas Péter véleménye szerint az elmúlt években Magyarországon az egyetlen igazi reform a honvédségben zajlott le. Ekkora fordulatot semmilyen más területen nem érzékelhettünk. A missziókkal a Magyar Honvédség a magyar külpolitikának is eszköze lett, és a magyar katonák diplomáciai missziót is teljesítenek. Milyen hasznot hozhatnak ezek a missziók az országnak? – tette fel a kérdést a stratégiai védelmi kutatóintézet igazgatója.

Havril András nyugállományú vezérezredes válaszában kitért arra, hogy ezek a missziók ma már sokkal nagyobb gazdasági tőkét hoznak az országnak, mint arra korábban bárki gondolt volna. Ugyanakkor a missziókra mindenki kiemelten figyel, hiszen az ott történt események hírértékük miatt a média érdeklődését is kiváltották.

További képek:

Fotó: Dévényi Vera