Afganisztán okozta a holland kormánykoalíció vesztét

A kabinetből hivatalosan a második legnagyobb erő, a
szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) válik ki. A kormányfő
Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) azonban a kicsiny Keresztény
Unióval (CU) nem birtokol a kormányzáshoz elegendő többséget.
Balkenende mindazonáltal hajnali sajtónyilatkozatában azt mondta,
tervet készít a kétpárti kormányzásra.

“Az elmúlt néhány napban már látható volt, hogy nem tudunk

egységes álláspontra jutni" – mondta a kormányfő hágai sajtójelentések
szerint. – “Ha viszont nincs bizalom, nehéz együtt dolgozni. E kormány
számára nincs már követendő jó út."

A mintegy 1600 fős holland misszió – a NATO afganisztáni
küldetésének keretében – nehéz helyszínen, a déli Uruzgán tartományban
tevékenykedik, és 2006 óta húsznál több katonát vesztett el.

Az eredeti tervek szerint a csapatokat idén nyártól év végéig ki
kellene vonni az ázsiai országból, ám Hollandia szövetségesei azt
szeretnék, ha küldetésüket egy évvel meghosszabbítanák. Anders Fogh
Rasmussen NATO-főtitkár hivatalos levélben kérte az utóbbira a hágai
vezetést.

Balkenende és pártja hajlott is a hosszabbításra – a létszám
csökkentése mellett -, ám a Wouter Bos pénzügyminiszter vezette
Munkapárt ragaszkodott a küldetés idei befejezéséhez.

Az egyszer már meghosszabbított katonai misszió Hollandiában
meglehetősen népszerűtlen, a lakosság és az ellenzéki pártok sem
támogatják.

A vita belpolitikai jelentőségét növelte, hogy március elején
önkormányzati választásokat tartanak az országban.
Balkenende a kabineten belüli maratoni vita során állítólag
szerette volna elérni, hogy későbbre halasszák a döntést – amelyre a
parlament a jövő hónap elsejéig adott határidőt a kormánynak -, ám
Bosék ragaszkodtak ahhoz, hogy még ezen a héten határozzanak.
Bos szombaton úgy nyilatkozott, hogy pártjának koalíciós partnerei
“nem fogadták el a realitást", vagyis azt, hogy a parlamentben nem
érhető el az uruzgáni misszió kiterjesztése.

A kormánykoalíció a 150 alsóházi helyből csak viszonylag kicsiny
többséggel, 80 képviselővel rendelkezik.

A koalíció szétesése után Beatrix királynőnek kell döntenie a
kormány sorsáról. A legvalószínűbbnek azonban elemzők szerint új
választások kiírása látszik.
Az ellenzéki pártok vezetői elégedettségüket fejezték ki a
szombati döntéssel, és új szavazás gyors megtartása mellett foglaltak
állást.
A mostani, negyedik Balkenende-kormány szinte napra pontosan három
éve, 2007 februárjában kezdte meg működését. Mandátuma hivatalosan egy
év múlva járna le.
A nemzetközi színtéren is jelentős tekintéllyel bíró Balkenende
2002 óta áll különböző összetételű kabinetek élén Hollandiában, de
egyik sem töltött ki teljes, négyéves mandátumot.
Friss közvélemény-kutatások szerint azonban a kormányfő hazai
népszerűsége csökkent, pártján belül is akadnak jobban kedvelt
politikusok.

A CDA mindazonáltal a legutóbbi ilyen jellegű felmérések tanúsága
szerint ismét győztesen kerülhetne ki egy választásból, bár előnye
tovább sorvadna az előző voksoláshoz képest.
Az eredeti forgatókönyv szerint a következő általános voksoláshoz
a március 3-i önkormányzati választás lehetne egyértelmű tesztje a
lakosság szavazási szándékainak.