Harminc éve vonultak ki a szovjetek

Az 1956-os forradalom leverését követően a kádári rendszer biztosítása érdekében még több, mint három évtizedig állomásoztak szovjet csapatok Magyarország területén. Kivonulásuk 1989-ben kezdődött el és 1991 nyarán ért véget.

A konferenciát Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke nyitotta meg. A VERITAS Tanácsadó Testületének elnöke úgy fogalmazott: az oroszok kivonulása körüli euforikus hangulatban az akkori magyar kormánynak nagyon óvatosan kellett cselekedni. Mint mondta, kormányzati szerepkörben egészen más szemszögből is vizsgálniuk kellett az eseményeket, hiszen minden pillanatban mérlegelniük kellett, mi milyen következményekkel jár majd Moszkvában, különös tekintettel a radikális megnyilvánulásokra. „Ha azt a sok szakértőt hallgatom, akik arról az időszakról nyilatkoznak, mindig az jut eszembe: a dilemma sokkal nehezebb volt annál, mint amilyennek utólag látszik, hiszen folyamatosan számítanunk kellett arra, hogy Moszkvában változás következik be” – mondta Boross Péter.

A „Harminc éve távoztak a szovjet csapatok Magyarországról” című szimpóziumon a résztvevők többek között a szovjet csapatok 1944 utáni magyarországi tartózkodásáról, annak dokumentumairól, a szovjet katonapolitikai doktrína 1968 és 1991 közötti változásairól, a szovjet csapatkivonás Magyarország biztonságpolitikájára gyakorolt hatásáról, a szovjet katonák távozásának sajtóvisszhangjáról hallhattak előadásokat.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka „Fegyverarzenál Magyarországon a hidegháború időszakában” címmel tartott prezentációt. Előadásában az 1948-as magyar-szovjet egyezmény után Magyarországon rendszeresített fegyverzetet összegezte, különös tekintettel a szárazföldi haderőnemre.