„A sürgősségi ellátás nem egyenlő a gyorsasági ellátással”

Reggel 9 órakor már 15 beteg várakozik sorára a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC). Egy mentőautó éppen ekkor érkezik a bejárathoz, a mentősök egy idős hölgyet adnak át a nappali műszakot vezető sürgősségi orvosnak. Dr. Zacher Gábor, az SBC vezetője szerint ritka ez a nyugalom, a Sürgősségi Betegellátó Centrum ugyanis általában olyan, mint egy csatatér. „Ezt nem én mondom, hanem az MH Egészségügyi Központ parancsnoka, de igaza van. Bár nálunk nincsenek lövészárkok és nincsen lövöldözés, ám naponta nagyszámú beteg áramlik be, ami miatt találó a hasonlat" – mondja a főorvos, hozzátéve: tavaly több mint 63 ezer beteg – napi átlagban 150-160 – fordult meg az osztályon. Csak összehasonlításképpen: a somogyi megyeszékhelyen, Kaposváron laknak ennyien…

„Ma már semmi logikát nem lehet felfedezni abban, hogy mely napokon vannak többen. Amíg régebben tudtuk, hogy a csütörtök és valószínűleg még a péntek is nyugodt lesz, ez jelenleg már nincsen így. Ami talán változatlan, az a hétfő. A hét első napján régebben is sokan voltak, jelenleg is mindig zsúfolt. Köszönhetően annak, hogy hétvégén általában nincsen orvos, így mindenki hétfőn érkezik meg a sürgősségi osztályra" – emeli ki.

31 kórkép és tünetegyüttes

Dr. Zacher Gábor szerint, ha meg kéne magyarázni azt, hogy mit jelent a sürgősségi ellátás, akkor az emberek jelentős része a néhány évvel ezelőtt vetített televíziós sikerszériára, a Vészhelyzet című sorozatra gondolna. „Ez pedig baj. Mert miről is szólt a Vészhelyzet? Van egy 50 perces epizód, ahol bemutatnak több súlyos esetet, illetve a szereplők magánéletét. S mit lát a néző? Ha bejön egy beteg a sürgősségire, akkor két perc ellátás után már viszik is fel a műtőbe. Márpedig ilyen a világon nincsen! A valóság ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb" – mondja.

Az osztályvezető főorvos kiemeli: Magyarországon sajnos még mindig divat, hogy „minden aprósággal a sürgősségi osztályt keresik fel a betegek. Például azt könnyű belátni, hogy ha valakinek már három hete fáj a háta, s bár a háziorvos írt fel rá gyógyszert, de az nem hatott, az még nem tartozik a sürgősségi esetek közé. Még akkor sem, ha esetleg ezt javasolták neki… Sajnálatos tény, hogy a rengeteg felesleges beteg hihetetlen módon leterheli a sürgősségi osztályt" – mondja, hozzátéve: a sürgősségi ellátás jelenlegi módja „valahogy elkényelmesítette az ellátási rendszert." Éppen ezért a Honvédkórházban arra törekednek, hogy „egyfajta kapuként" megszűrjék az érkező betegeket, így a páciensek háromnegyede nem kerül tovább semelyik osztályra.

A főorvos hangsúlyozza azt is, hogy az egészségügyi törvény egészen pontosan 31 olyan kórképet és tünetegyüttest rögzít, ami a sürgősségi ellátás kategóriába tartozik. (Ha valaki kíváncsi arra, hogy melyek ezek, akkor kattintson ide.) Dr. Zacher Gábor emellett egy másik félreértést is igyekszik eloszlatni, miszerint „a sürgősségi ellátás nem egyenlő a gyorsasági ellátással, még ha sokan ezt is gondolják." A beérkezett betegeket – akiknek mintegy harminc százaléka baleseti sérült – az élettani paramétereik szerint osztályozzák, ez alapján történik meg az ellátásuk. Így könnyen előfordulhat, hogy valaki több órát tölt el a váróban. „És ez az, ami nagyon gyakran konfliktust szül, saját magamnak ugyanis a saját betegségem a legfontosabb. S ha úgy érzem, nem foglalkoznak velem kellőképpen, akkor hajlamos vagyok felháborodni, az osztályt, az orvosokat és az ellátási rendszert szidni" – hangsúlyozza a főorvos, hozzátéve: annak ellenére, hogy sok beteg nem igényel sürgősségi ellátást, ők igyekeznek mindenkit megvizsgálni, megelőzve ezzel is a további konfliktusokat. Azonban még így többször is előfordul egy nap, hogy valakit, akinek betegsége nem igényel sürgősségi ellátást, átirányítanak más szakrendelőbe.

A Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában – amely jelenleg a legnagyobb ilyen centrum az országban – 12 órás műszakokban dolgoznak. Naponta 6-8 sürgősségi orvos és rezidens és 5 traumatológus valamint 16 ápoló fogadja a betegeket. Első hallásra ez soknak tűnik, de a főorvos szerint, nemegyszer még ez a létszám is kevés, ami könnyen belátható, ha tudja az ember, hogy az SBC több mint 1,8 millió ember ellátásáért felel. Nemcsak számos fővárosi kerület tartozik a ellátási területükhöz, hanem az agglomeráció több tucatnyi települése is. Emellett pedig az összes igényjogosult, vagyis a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgozók, a vasutasok és családtagjaik is.

„A pályakezdő orvosok szeretnek nálunk dolgozni, mivel rövid idő alatt számos olyan esettel találkozhatnak, amelyek ellátása segíti fejlődésüket. Sokan jó kiindulópontnak tekintik további pályafutásukhoz a sürgősségi osztályt" – mondja dr. Zacher Gábor, hozzátéve: nemcsak a személyi feltételek jók, hanem a felszereltség is megfelelő. Igaz, az eszközök egy része már többéves, és „cserére érett", ám nem veszélyeztetik az ellátást.

A jövőről szólva a főorvos hangsúlyozza: a Honvédkórház tervezett fejlesztése természetesen az SBC-t is érinti majd. Egy olyan, a jelenleginél is modernebb osztályban gondolkodnak, ami köré épülne a diagnosztika, a műtők, illetve az intenzív részleg is – ahogy azt a 21. század egészségügyi sztenderdjei megkívánják.

Fotó: Dévényi Veronika