Felújítás, exhumálás, veszteséglista

Az osztályvezető kiemelte: számos helyen újítottak fel sírokat. Például Budapesten, a Farkasréti Temetőben, vagy éppen Hódmezővásárhelyen, ahol két temetőben is dolgoztak, mégpedig a helyi katonai alakulatok segítségével.
Számos társadalmi- és civil szervezettel is kapcsolatban voltak az elmúlt esztendőben, emellett pedig – a települési önkormányzatok bevonásával – végrehajtották az országos hadisírfelmérést is. Bár a beérkezett adatok feldolgozása még jelenleg is tart, azt már látni lehet, hogy ezt a munkát idén is folytatni kell, hogy a lehető legpontosabb adatbázissal rendelkezzenek az ország területén található katonasírokról – hangsúlyozta Maruzs Roland.

A külföldi hadisírgondozó tevékenységgel kapcsolatban az osztályvezető elárulta: több ország partnerszervezeteivel működtek együtt, hogy felkutathassák a magyar katonasírokat. 2013-ban vették fel a kapcsolatot a fehérorosz kollégákkal, jártak is kinn Belorussziában, feltérképezték az ország területén található egykori hadszíntereken lévő hadisírokat, s úgy tűnik, hogy idén már exhumálásra is sor kerülhet. Emellett sikerült megegyezni arról, hogy az ottani német katonai temetőben külön magyar parcellát hoznak létre, s itt helyezik majd örök nyugalomra a magyar hősi halottak földi maradványait.

„A nyáron Ukrajnában, Potelics településen temettük újra 150 magyar katona földi maradványait; a német katonai temetőben kialakított különálló magyar parcellában. Emellett elindítottuk azt az engedélyezési eljárást is, amelynek eredményeként remélhetőleg hamarosan önálló katonai temető létesülhet Ukrajnában" – mondta Maruzs alezredes.

Az osztályvezető szerint az elmúlt esztendő egyik legfontosabb külföldi eseménye az első világháborúhoz köthető limanovai csata alkalmából tett decemberi, lengyelországi látogatásuk volt. Azt készítették elő, hogy idén, a csata századik évfordulóján méltóképpen tudjanak megemlékezni arról az ütközetről, amelynek során a lengyel városnál a Magyarországról érkező – elsősorban soproni – huszárok véres és kegyetlen kézitusában megállították a támadó oroszokat. A városban egyébként a mai napig hatalmas köztisztelet övezi a magyar huszárokat, és a szívükön viselik a magyar katonai temető sorsát.

Természetesen a külföldi partnerszervezetek – elsősorban a németek és az oroszok is – végeztek feltárásokat Magyarországon – árulta el Maruzs Roland. A németek – a minden esztendőben végrehajtott úgynevezett munkabevetésük során – 2013-ban Sopronban újították fel a német hadisírokat, az oroszok pedig a székesfehérvári hősi temetőt tették rendbe, illetve ide temettek el mintegy hetven, más sírkertből átszállított hősi halottat is.

„A legnagyobb munkát a német partnerszervezet végezte, mégpedig a Tatai Edzőtáborban. Levéltári források és a szemtanúk bejelentései alapján már régóta tudni lehetett, hogy a mai sportkomplexum területén több száz német katona holttestét temették el a második világháborúban. A német hadisírgondozóknak sikerült megegyezniük a város önkormányzatával, illetve az edzőtábor fenntartójával, így elvégezhették az exhumálást. Több mint háromszáz német katona maradványai kerültek elő, őket azóta a budaörsi német katonai temetőben már el is temették" – mondta az alezredes.

A hagyományőrző és hadisírgondozó osztály vezetőjétől megtudtuk: 2014-ben az első világháború kitörésének századik évfordulójára szeretnék ők is a hangsúlyt helyezni. Külföldön és belföldön számos emlékmű, illetve katonai temető felújítását tervezik.

„A sort még a háború kitörésének évfordulója előtt Budapesten, a főváros háziezredének, a 32-esek emlékművének felújításával nyitjuk meg, amit az önkormányzattal közösen végzünk majd el. A tervek szerint májusban, az eredeti emlékmű felavatásának napján adjuk át a felújított szobrot. Ezek után több helyszínen is tervezünk munkálatokat. Nagyon fontos lesz például a Kozma utcai zsidó temető hősi parcellájának felújítása, amelyről kormányhatározat született" – sorolta Maruzs Roland.

Mindezek mellett készül az első világháborús veszteség-nyilvántartás is, ami a főosztály egyik kiemelt projektje 2014-ben. Sajnos a magyarországi nyilvántartást az 1950-es években megsemmisítették, így a mostani adatbázis elkészítéséhez a bécsi hadilevéltárban található dokumentációt használják fel, ennek feldolgozása azonban időigényes. A munkát a temetőkataszterek adatainak rendszerezésével kezdték, s már végeztek a mai Magyarország területén található első világháborús temetőkben nyugvók adatainak összesítésével. Várhatóan a tavasszal elkészül a történelmi Magyarország területén lévő sírkertekben nyugvó Osztrák-Magyar Monarchiabeli katonák adatbázisa is. Ez, a nagyjából 100 ezer főt tartalmazó veszteséglista – érdemes megemlíteni, hogy az elhunytaknak csak harmada volt magyar származású, a többi a Monarchia más államából érkezett – valószínűleg még a tavasszal felkerül a www.hadisir.hu honlapra, hogy kutatható legyen.

„Ez azért nagyon fontos, mert rengeteg megkeresés érkezik a főosztályhoz, csak tavaly több mint háromezer levélre válaszoltunk. Ahogy közeledünk a háború kitörésének századik évfordulójához, egyre többen érdeklődnek a harcokban elesett, megsebesült vagy eltűnt felmenőik iránt" – mondta Maruzs alezredes, hozzátéve: 2018-ra, vagyis a Nagy Háború befejezésének századik évfordulójára, szeretnének végezni a hadműveleti területen elhunytak adatainak feldolgozásával is. Várhatóan eddigre kerülhet fel a honlapra a teljes, első világháborús veszteséglista.

Fotó: archív