Hetven év életveszély (5. rész)
Szöveg: Szűcs László | 2015. július 3. 7:03Hetven évvel ezelőtt, 1945-ben ért véget a második világháború, és még ebben az évben megalakultak a mai tűzszerészek jogelődjének számító aknakutató munkásszakaszok, amelyek feladata a háborúból visszamaradt aknák és robbanószerkezetek hatástalanítása volt. Cikksorozatunkban a tűzszerészek folyamatos életveszélyben eltöltött hetven évének legfontosabb eseményeit elevenítjük fel.
Változó állománytábla
A korábbi parancsnok, Hajdu Gábor ezredes 2011 végén nyugállományba vonult. A következő esztendő egy átmeneti időszak volt az alakulat számára. A munkát Szilágyi Zsolt alezredes, mostani parancsnokhelyettes irányította megbízott parancsnokként. Csurgó Attila − még alezredesként − augusztus 15-én érkezett az alakulathoz, parancsnoki kinevezése 2013. február 1-jével történt meg, s ekkor léptették elő ezredessé.
„Több átfogó ellenőrzést is kapott ekkor az alakulat, ami az ezred teljes struktúráját érintette. Gondolok itt például arra, hogy korábban az alakulatnál volt egy kutyakiképző főnökség, amelyik a robbanóanyag-kereső kutyák felkészítésével, tevékenységének irányításával foglalkozott. Ez a főnökség az állománytábla-módosítással, 2012. szeptember 1-jei hatállyal megszűnt" − mondja Csurgó Attila ezredes, aki szerint ez a változás negatív hatással volt az alakulatra. Ugyanakkor pozitív irányú változás volt a kommunikációs főnökség, illetve a biztonságtechnikai főnökség megjelenése. Utóbbi összefogja, a tűz-, a munka- és a környezetvédelmet.
Ugyancsak az átfogó ellenőrzés megállapításainak hatásaként, röviddel ezután megalakult a tűzszerész-műveleti főnökség is, ami a felderítőfőnökségtől vette át a napi közszolgálati tevékenység irányítását, koordinálását, így utóbbinak ma már csak a klasszikus, műszaki felderítőtevékenységet kell végeznie.
A parancsnoktól megtudjuk: az állománytábla-változtatások 2013 közepére befejeződtek, s a mai napig az akkor kialakított új rendszer szerint dolgoznak a tűzszerészek.
Csökkenő missziós szerepvállalás
„Ebben az időben szorult háttérbe az alakulat missziós tevékenysége. A Magyar Honvédség csökkentette afganisztáni jelenlétét, kivonult a tartományi újjáépítési csoport, majd nem sokkal később a kabuli nemzetközi repülőtér őrzés-védelméért felelős magyar alegység is. Mindkét kontingensben jelentős szerepet kaptak a tűzszerészek" − mondja az ezredes, akitől megtudjuk azt is, hogy nem maradt sokáig külszolgálati felkérés nélkül az alakulat. 2013-ban a bosznia-hercegovinai EUFOR-parancsnokság jelezte, hogy nincsen megfelelő tűzszerészképessége a missziónak. Felkészítettek és kiküldtek egy tűzszerészcsoportot, amely hat hónapos váltásokban azóta is ellátja a teljes misszió − benne természetesen az MH EUFOR Kontingens − tűzszerész-biztosítását.
Ezzel egy időben a magyar kormány, illetve a Magyar Honvédség felajánlotta a tűzszerészképességet a NATO felé. Az ezred bázisán létrehozott tűzszerészszakasz felkészítése megtörtént, az alegység a validációs gyakorlatot is sikeresen teljesítette, így 2014 év elején megszerezte a „Combat Ready", azaz harcra kész minősítést. A tűzszerészképesség ezt követően a V4 EU Harccsoport keretében került újra előtérbe − ezen a szakterületen Magyarország vállalta fel a vezető szerepet. A harccsoportba felajánlott tűzszerészalegység alapja az MH Tűzszerészszakasz lett, kiegészítve cseh és szlovák tűzszerészrajokkal.
„Az alegység közös kiképzését − amelynek célja a szakmai fogások egységesítése volt − Hende Csaba honvédelmi miniszter nyitotta meg idén áprilisban. E felkészítést sikeresen végrehajtottuk" − emeli ki Csurgó Attila.
Tűzszerészek extrém körülmények között
„A missziós és a nemzetközi szerepvállalás mellett természetesen az elmúlt években is folyamatos volt az itthoni közszolgálati tevékenység" − mondja az alakulat parancsnoka, akitől megtudjuk: a bejelentések éves száma az utóbbi néhány esztendőben 2500 és 3000 körüli, nem növekszik jelentősen, viszont nem is csökken. Mindez azt jelenti, hogy hetven esztendővel a második világégés vége után még mindig napi munkát adnak a Magyar Honvédség tűzszerészeinek az előkerülő világháborús robbanószerkezetek.
„Ezek hatástalanítását, illetve elszállítását napi több járőr végzi az ország területén" − mondja Csurgó Attila ezredes.
A parancsnoktól megtudjuk azt is, hogy az elmúlt években számos alkalommal mutatták be, extrém körülmények között is képesek feladataik ellátására. Ilyen volt például az egy mérföldes bombaruhás futás, amellyel Mészáros Zoltán főtörzsőrmester Guinness-rekordot döntött. De ide lehetne sorolni azt is, amikor az alakulat búvártűzszerészei − kiegészülve a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred munkabúváraival − a 2014-es Balaton-átúszás során a tó medrében sétálták le az 5,2 kilométeres távot Révfülöp és Balatonboglár között.
„Mit jelent a mai kor tűzszerészei számára az elmúlt hét évtized?" − tesszük fel a kérdést a parancsnoknak, aki szerint a hetven évet nem lezárni, hanem folytatni kell.
„Néhány héttel ezelőtt hajtottunk végre egy robbantási gyakorlatot az újdörögdi Romvárosban. Azt demonstráltuk, hogy a hetven éve rejtőző robbanószerkezetek is működőképesek, és nagyon komoly sérüléseket képesek okozni. És ezek az eszközök még a mai napig ott lapulnak a földben, az erdőkben. Ez a robbantási gyakorlat jól jelképezi mindazt a munkát, amit a tűzszerészek az elmúlt hetven évben végeztek, s amit kellő odafigyeléssel végezniük kell, még ki tudja, meddig…" − mondja Csurgó Attila ezredes.
(Vége!)
Fotó: Rácz Tünde és archív
