„Nem engedhetünk meg még egy Srebrenicát a közvetlen környezetünkben”

Miként látja a Balkán biztonsági helyzetét napjainkban? Mik az elsődleges katonai érdekek és célok az Európai Unió és a NATO részéről?

A fő prioritás, hogy békés és biztonságos környezetet teremtsünk, de mindenképpen kétfelé bontanám a választ, hiszen a problémák nagyban különböznek egymástól Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. Ami Koszovót illeti, egy olyan szituációt kell kezelnünk, amelyben az észak-koszovói szerbek egyszerűen nem érzik magukat a sok nemzet által elismert független koszovói állam részének. Ebben a helyzetben mindenképpen az EU és a NATO közös stratégiájára van szükség ahhoz, hogy megoldódjon egy olyan probléma, ami a felszínen teljesen kezelhetetlennek tűnik. Ezen közösen dolgozunk a szerb kormánnyal is. Katonailag az a fő feladat, hogy továbbra is folyamatosan biztosítsuk a békét és a biztonságot, és mindkét oldalt segítsük a megegyezésben, hiszen el kell kerülnünk, hogy a nézeteltérések végül agresszióba csapjanak át. A júliusi választások ezen a téren alapvető jelentőségűek lesznek. A térségben állomásozó katonai erők rendkívül kooperatívan dolgoznak együtt a régió szereplőivel, hogy megoldást találjanak a problémákra.

Mennyire törékeny a helyzet Bosznia-Hercegovinában?

Bosznia-Hercegovinában a felszínen biztonságosnak tűnik a szituáció, az utóbbi hat hónapban nem is volt szükség arra, hogy az EU erői bármilyen helyzetben is beavatkozzanak, a helyi erők minden gondot megoldottak. A politikai szituáció ugyanakkor nagyon kényes. Nem vagyok politikus, hogy belemenjek ennek részleteibe, de annyit mondhatok: három etnikai csoport között megegyezést, konszenzust találni elképesztően bonyolult kihívás, és az utóbbi években az országban egyik politikai krízis követi a másikat. Érzésem szerint katonai szemszögből az EU leginkább a helyi erők fejlesztésével, erősítésével tud hozzájárulni a stabilitáshoz, vagyis erre kell fókuszálnunk. Főleg, mert a boszniai hadsereg azon kevés intézmények egyike az országban, amelyek ténylegesen is fel tudnak lépni a stabilitás érdekében.

Mi a véleménye Magyarország szerepvállalásáról a térségben?

A magyar haderő feladata Magyarország védelme, és a magyar kormány a lehető leghatékonyabb módon a NATO- és EU-együttműködések keretében gondoskodik erről. Magyarország szerepe a szövetségi műveletekben mindenütt kiemelkedő, nagyban hozzájárul a missziók sikeréhez. A nyugat-balkáni régióban mindennek különös jelentősége van, hiszen az önök hazája történeti és földrajzi értelemben egyaránt ezer szállal kötődik a szóban forgó régióhoz. Magyarország hozzájárulása a térség biztonságának megteremtéséhez rendkívül értékes és nagy mértékű.

Eredményesnek látja-e a NATO és az EU katonai együttműködését a Balkánon?

Úgy látom, műveleti szinten jó együttműködésről beszélünk. Abban látok elsősorban kockázatot, amikor főleg egyes kelet-mediterrán országokban működő erők a Berlin Plus egyezmények felülvizsgálatát sürgetik, ez ugyanis nemcsak sajnálatos, hanem egyenesen potenciális katasztrófához vezethet. Abszolút elvárható, hogy az Európai Unió képes legyen kezelni Európa biztonsági problémáit. Nem engedhetünk meg még egy Srebrenicát a közvetlen környezetünkben, ez teljesen egyértelmű: anélkül is tudnunk kell felelni a hasonló kihívásokra, hogy a „nagy testvérhez", az Egyesült Államokhoz fordulnánk. Amennyiben ennek az ellenkezője valósul meg, az egyenesen nevetséges lenne. Ráadásul a legtöbb uniós tagállam egyben NATO-tagállam is, vagyis az is teljesen ésszerű, hogy az Unió támaszkodjon a NATO létesítményeire, tervezésére, parancsnoki-vezetési struktúráira ennek érdekében.

Fotó: Galovtsik Gábor