Növelni kell a létszámkeretet

Németh Szilárd expozéjában úgy fogalmazott: a honvédelmi törvény arról rendelkezik, hogy az Országgyűlés állapítja meg a honvédség részletes bontású létszámát, ideértve az önkéntes tartalékosokét is. Sikertörténet, hogy a jelenlegi, 2013-as országgyűlési határozattal megállapított, tartalékosokra vonatkozó létszámkeret mára a felső plafont súrolja – miközben 2010-ben összesen 17 fő tartalékosa volt hazánknak. A parlamenti államtitkár megemlítette: a honvédség engedélyezett 45 ezer fős létszáma 2010-re 29 ezer fő alá esett, a mélypontot jelentő 2007-ben alig haladta meg a 23 ezer főt. Emellett több páncélos- és fegyverzettechnikát is kivezettek ugyanezekben az években. „A kor kihívásaira adandó megfelelő válaszként a kormány már korábban és felelősségteljesen a haderő fejlesztéséről döntött, amelyet a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében végre is hajt. A honvédség jelenleg engedélyezett létszámkerete és állományarányai azonban nem biztosítják a program keretében tervezett szervezeti fejlesztések létszámszükségletét" – emelte ki Németh Szilárd.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a keretszámok tényleges felhasználása kormánydöntés alapján évenkénti ütemezéssel, csak a tárgyévi feladatok tényleges végrehajtásakor, a szükséges források arányos biztosításával történne. A végállapot elérése, a 37 650 státusz teljes felhasználása 2026-ra tervezett. A határozattervezet emellett külön rendelkezik az önkéntes tartalékos létszámkeret emeléséről: a jelenlegi 8000 beosztásról 20 000 beosztásra emeli azt. „Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése elérte a korábban kitűzött célokat, az engedélyezett keret emelése nélkülözhetetlen és sürgető" – emelte ki Németh Szilárd, és arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a haderő aktív és tartalékos létszámára vonatkozó határozat tervezetét.

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka, a törvényhozás Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke rámutatott: illúzió, hogy a történelem olyan időszakában élünk, amikor az országnak nem kell védelemre készülnie. „Magyarországon pedig megtanulhattuk: a rendszerváltás óta kevés idő telt el úgy, hogy valamely szomszédos országban háború ne dúlt volna. A haza védelme, a biztonsági kockázatok napjainkban egész más kérdéseket vetnek fel, mint korábban" – jegyezte meg. Mint hozzátette, az ország védelmi képessége, illetve a védelmi büdzsére vonatkozó, GDP-arányosan 2 százalékos NATO-ajánlás egyaránt megköveteli a létszám növelését.