“A haza és a hon védelme mindenkinek az ügye”

Bevezetőjében Vadai Ágnes elmondta: örült a klub felkérésének, hiszen néha az az érzése, hogy a honvédelem csak néhány „megszállott" szívügye, miközben a Magyar Köztársaság Alkotmányában is világosan megfogalmazódott: a haza és a hon védelme mindenkinek az ügye kellene, hogy legyen. Az államtitkár kiemelte: mióta betölti ezt a beosztást, sokat tanult a Magyar Honvédség működéséről, és a nemzetközi kapcsolatokról. Így egy másfajta dimenzióban látja a Magyar Honvédség működését, ezért gyakran kilép az irodájából, járja az országot, felkeresi az alakulatokat és a nyugállományú klubokat is. Hiszen fontosnak tartja, hogy ezt a közeget is, akikkel normálisan, emberi hangnemben lehet elbeszélgetni fontos dolgokról, például a honvédelem kérdéséről.

A Honvédelmi Minisztérium államtitkára hozzátette: a mostani gazdasági válságban a politikusok sajnos előszeretettel nyúlnak hozzá a védelmi költségvetéshez. Mondván, béke van, így ebből a pénzből el lehet venni. Ez természetesen a Magyar Honvédségnél is probléma, bár Magyarországon azt a kérdést is sokan felteszik, hogy „minek nekünk egyáltalán hadsereg?". Annak ellenére felmerül ez a kérdés, hogy a honvédség társadalmi elismertsége kitűnő.

– Azoknak a településeknek a lakói, akik az utóbbi években találkoztak a Magyar Honvédséggel, mert például valamilyen természeti katasztrófa sújtotta területüket, természetesen teljesen másként viszonyulnak a sereghez és katonákhoz, bennünk nem merül fel a kérdés, hogy szükség van-e haderőre – mondta Vadai Ágnes, majd arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség számára az is komoly kihívás, hogy olyan technológiai változáson megy jelenleg is keresztül, amelynek finanszírozása óriási nyomást jelent a honvédelmi költségvetésre. Elég csak a Gripen repülőgépekre gondolni, amelyeknek éves bérleti díja nagyon magas része a büdzsének.

– Tisztában kell azzal lennünk, hogy hamarosan a magyar Országgyűlésben is beszélni kell arról, hogy miként kívánja az ország finanszírozni ezt a technológiai váltást. Ez ugyanis nagyon komoly kihívás! Leírhatjuk, hogy olyan technikákat szeretnénk beszerezni a Magyar Honvédség számára, amelyik korszerű, hosszú távon rendszerben tartható, környezetbarát, valamint gazdaságos az üzemeltetése. De ha nem lesz meg rá a költségvetési forrás, akkor nem tudjuk beszerezni. Vagyis tudomásul kell venni, hogy ebben a kérdésben közös gondolkodásra lesz szükség és a technikai modernizáció nem kizárólag a Honvédelmi Minisztérium ügye – fogalmazott a tárca államtitkára, s példaként említette a jelenleg rendszerben lévő, An-26-os szállító-repülőgépeket, amelyeknek üzemideje előbb-utóbb lejár, és a gépeket cserélni kell. És ez nem pénzkidobás, mivel a katonák biztonsága elsődleges, így nem lehet őket olyan technikai eszközökre ültetni, amelyeknek az üzemideje lejárt.

Vadai Ágnes szerint a politikai vezetésének – mégpedig a kormány színétől függetlenül – hamarosan döntést kell hoznia

Előadásában a Honvédelmi Minisztérium államtitkára ezt követően a missziókról beszélt. Kiemelte: legnagyobb sajnálatára a magyar sajtóban leginkább csak erről olvasni, holott e tevékenység a Magyar Honvédségnek csak egy, bár kétségkívül fontos szelete.

– Rólam sokan tudják, hogy a Nyugat-Balkán barátja vagyok. Minden nehézsége ellenére nagyon szép térségnek találom. Azt tanultam, ha a Balkánon nincsen béke, akkor Európában sincsen. Ráadásul itt van a mi közvetlen szomszédságunkban ez a térség, és ne felejtsük el azt sem, hogy a balkáni helyzet alakulása minden esetben erőteljesen hatott Magyarországra – mondta Vadai Ágnes, majd arról beszélt, hogy fél évvel ezelőtt – amikor Franciaország volt az Európai Unió soros elnöke – Magyarország még egyedül állt azzal a véleményével, hogy az Althea missziónak folytatódnia kell, az EU nem vonhatja ki egyoldalúan a csapatait Bosznia-Hercegovinából.

Aztán az elmúlt héten, az Uniós védelmi miniszterek Prágában rendezett informális megbeszélésén kiderült, nagyot változott a világ. Az Európai Unió tagállamai ugyanis rájöttek arra, hogy nem lehet a Bosznia-Hercegovinai missziót csak úgy magában tekinteni. Egy szélesebb regionális, biztonságpolitikai kontextusban kell a missziót vizsgálni, amely ráadásul nagyon komoly belpolitikai kérdés is vált Boszniában. Hiszen jelen pillanatban az Althea misszió jelenléte az egyetlen olyan dolog, amelyben az országot uraló három nagy politikai erő egyetért, minden másban vita van közöttük. Éppen ezért Vadai Ágnes ma már nehezen tudja elképzelni, hogy az Unió egyik napról a másikra kivonul ebből a misszióból.

– A Magyar Köztársaság hírnevének és gazdasági kapcsolatainak nagyon hasznos, ha Bosznia-Hercegovinában jelen vagyunk. A külpolitikai és külgazdaság-politikai eszköztárba beletartozik a Magyar Honvédség külföldi missziója. Ez a fajta jelenlét, amivel Magyarország a Balkánon évek óta, nagy létszámban jelen van – hiszen létszámát tekintve a Nyugat-Balkánon szolgál a legtöbb magyar katona – nagyon sokat segített a magyar gazdasági kapcsolatok építésében – mondta az államtitkár.

Vadai Ágnes ezt követően a Magyar Honvédség másik nagy balkáni missziójáról, a koszovói KFOR-ról beszélt. Mint kiemelte: a térségben a Magyar Honvédség egy manőverzászlóaljjal van jelen, s mivel hosszú távú nemzetközi jelenléttel kell számolni a magyar katonák is még vélhetően hosszú ideig állomásoznak majd az országban.

– Természetesen a nyugat-balkáni külpolitikai szerepvállalás nem érhet véget a katonai missziókkal, nagyon fontos az is, hogy a többi országgal milyen viszonyt alakítunk ki. Külön szeretném kiemelni Szerbiát, amely országgal a katonai kapcsolatunk rendkívül intenzív. Segítjük őket azzal is, hogy az euroatlanti integrációban és haderőreformban szerzett tapasztalatainkat átadjuk nekik – mondta Vadai Ágnes, hozzátéve: a Balkán prioritása a kormány programjában is jól látszik. A miniszterelnök is nagyon intenzív erőfeszítéseket tesz a Nyugat-Balkán integrációja érdekében. Így az sem véletlen, hogy a jelenleg külföldön állomásozó ezer magyar katona mintegy hatvan százaléka az EUFOR-ban, a KFOR-ban, vagy különféle egyéni beosztásokban, de a régióban szolgál.

– Afganisztán kapcsán egy politikai kérdést is szeretnék felvetni. A legnagyobb kihívásunk ebből a szempontból, hogy soha nem ültünk le definiálni, hogy mit is tekintünk sikernek Afganisztánban. Én személy szerint például azt is nagyon nagy sikernek tekintem, hogy Afganisztánban, az iskolákban a lányok is tanulhatnak. Ez egy olyan országban, ahol a nők pár évvel ezelőtt még lefátyolozott arccal közlekedhettek, egy óriási előrelépés – mondta Vadai Ágnes, aki szerint, ha Afganisztánban sikert akar a szövetség elérni, akkor meg kell nyernie magának a nemzetközi közvéleményt. Hiszen a „jó oldalon állóknak" nem a legjobb a viszonya a médiával, míg a terroristák az elmúlt években jól megtanulták, hogy miként lehet kihasználni a médiumok nyújtotta lehetőségeket.

Az államtitkár úgy vélte, hogy kommunikációs problémák elsősorban nem Magyarországon okoznak gondot, hiszen a magyar közvélemény, még a tavalyi tragikus balesetek után is többségében támogatja hazánk afganisztáni misszióját. De a tőlünk nyugatra fekvő országokban nem ennyire jó a helyzet.

Az előadás után a kül-, és biztonságpolitikai klub vitaestjén résztvevőknek lehetőségük volt, hogy kérdéseket tegyenek fel a minisztérium államtitkárának. Arra a kérdésre, miszerint miként változott a biztonsági helyzet Afganisztánban, Vadai Ágnes elmondta: a választások közeledtével sajnos némiképp rosszabb lett. S mindezt nehezíti, hogy az afgán rendőri erők egy része együttműködik a tálibokkal. Amely komoly biztonsági kockázatot jelent a térségben szolgáló magyar katonák számára. Természetesen a Magyar Honvédség vezetése – főleg a tavalyi tragikus halálesetek után – mindent megtesz annak érdekében, hogy a katonák biztonságát növelje. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nincsen száz százalékos biztonság.

További képek:

Fotó: Dévényi Vera