„A honvédelem nemzeti üggyé vált”
Szöveg: honvedelem.hu | 2010. május 21. 9:24Május 21. a Magyar Honvédelem Napja, melynek alkalmából péntek délelőtt koszorúzásra került sor a budai Várban a Dísz téren, a Honvéd-emlékműnél, a Fehérvári rondellán, majd ünnepélyes zászlófelvonásra az Esztergomi rondellán. Szekeres Imre honvédelmi miniszternek a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban elhangzott beszédét az alábbiakban olvashatják.
Az ünnepségen elhangzott: 161 évvel ezelőtt, 1849. május 21-én, ezekben az órákban már magyar zászló lobogott a budai vár számtalan pontján. Ezzel nemcsak a május 4-én indított, 17 napig tartó ostrom ért véget, hanem a magyar hadtörténelem egyik legsikeresebb hadművelete, a tavaszi hadjárat is: az a hadjárat, amelyben az alig egy éves honvédsereg egy katonailag teljesen reménytelen helyzetből kitörve önerejéből felszabadította hazánk területének döntő többségét. A magyar nép 1541 óta első alkalommal foglalta vissza nemzeti létének egyik szimbólumát, az ország fővárosát. A budavári összecsapásban 368 honvéd lelte halálát, és mintegy hétszázan sebesültek meg. A budai és óbudai honvéd egyesület közgyűlése 1871-ben határozta el, hogy szobrot emel az áldozatok emlékére a Dísz téren. Az emlékművet 1893-ban Schickedanz Albert építész alkotta meg.
Az elhunyt honvédekre emlékezve kegyeleti beszédet mondott Dr. Frönlich Róbert dandártábornok vezető tábori rabbi. Dr. Lackner Pál dandártábornok, protestáns tábori püspök, illetve Takács Tamás alezredes, kiemelt katolikus vezető tábori lelkész pedig megemlékező imádságot tartott.
A Dísz téri honvéd emlékműnél – lovas huszárok, és a szabadságharc egyenruháiba öltözött hagyományőrzők
A díszalegység díszmenete és az il silentio után az ünnepség résztvevői átvonultak a fehérvári rondellához, ahol ugyancsak megkoszorúzták Görgei Artúr honvéd tábornok szobrát. Az emlékműnél elhangzott: 160 évvel ezelőtt, 1849. május 21-én, az itt tört résen keresztül hatoltak be először a honvédek a császári hadsereg által megszállt várba. E helyen tűzte ki az első magyar lobogót Püspöki Grácián, a zalai 47. honvédzászlóalj közlegénye. Szemközt, a Svábhegyen található magyar főhadiszállásról Görgey Artúr tábornok figyelte az eseményeket, s e jelenetet látva elkiáltotta magát: „Ott lobog a trikolór! Éljen a honvéd!" A honvédek, teljesítve vezéreik és hazájuk parancsát, visszavették várat. Másnap, május 22-én Kossuth Lajos kormányzó és Szemere Bertalan belügyminiszter közös levélben gratulált a fővezérnek: „Ön eddigi hadjáratát az ős Buda várának bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta."
Ezt követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márvány termében Szekeres Imre mondott ünnepi beszédet, melynek teljes szövegét az alábbiakban olvashatják.
Köszöntöm a Honvédelem Napján a Magyar Honvédség személyi állományát, ünnepségünk minden résztvevőjét. Ezen a napon kitüntetésekkel, díjakkal és más módon fejezzük ki elismerésünket azokért a kimagasló teljesítményekért, amiket katonáink, köztisztviselőink és közalkalmazottaink, valamint a Magyar Honvédség és a Honvédelem ügyét támogatók huzamosabb ideje kifejtettek. Köszönöm Önöknek, hogy fáradságot nem ismerve tették a dolgukat, és hogy példát mutatnak munkatársainknak és a szélesebb közvéleménynek a honvédelem szolgálatában.
Honvédelmi miniszterként ma mondok utoljára beszédet, a szerencsés véletlen úgy hozta, hogy erre az alkalom, a Honvédelem napja. Fontosnak tartom, hogy összefoglaljam azt a munkát, amelyet az elmúlt négy évben közösen végeztünk, és azt is, hogyan gondolkozom a jövőről. Mert egy-egy kormányciklus, ha nem is forradalmat csinál, de otthagyja lenyomatát a társadalom egyes területein, így a honvédségen is.
Meggyőződésem, hogy a hon védelme a nemzet egyik legnemesebb feladata. Olyan feladat, amely alázatot, odaadást és hazaszeretetet igényel. Miniszteri munkámat, döntéseimet ezek az elvek és értékek vezérelték. Büszke vagyok az elmúlt négy évre. Büszke vagyok az elért eredményekre, a közös munkára, és büszke vagyok Önökre. És Önök is emelt fejjel tekinthetnek arra a sokszor embert próbáló és kitartást igénylő időszakra, melyet magunk mögött hagyunk.
A Magyar Honvédséget 2006-2010. között megújítottuk és megszilárdítottunk egy korszerű, a haza védelmét szolgáló, egyben a NATO szövetségesi feladatokat magas színvonalon ellátni képes haderőt. A Magyar Honvédség az elmúlt négy év során sokszor bizonyított. A honvédség társadalmi támogatottsága mára már jelentős, és ez mutatja: honfitársaink fontosnak tartják hazai és nemzetközi feladatait és elismerik a feladatok magas színvonalú ellátását. Vállalásaink reálisak és végrehajthatóak voltak, összhangban álltak Magyarország teherbíró-képességével. Az elmúlt négy évben stabil alapokat hoztunk létre a honvédelemben, melyre bátran építhetünk az elkövetkező időszakban.
A honvédelem nemzeti üggyé vált. A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezője volt a pártok közötti egyeztetéseknek, amelyeket a nemzeti érdek gondos mérlegelése jellemzett. A honvédelmet érintő országgyűlési javaslatokat az esetek jelentős hányadában a parlamenti pártok széles körű támogatásával fogadták el. Sikerült nemzeti konszenzust kialakítani honvédelmi kérdésekben, s ez csak az elmúlt két hónapban, a választási kampányban sérült, amikor néhány megtévedt és gyanúba keveredett katona ürügyén kérdőjelezték meg a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tekintélyét. Megerősítem, hogy néhány megtévedt ember magatartása, nem vethet árnyékot a becsületes katonákra, köztisztviselőkre és közalkalmazottakra, akik a honvédelem ügyét szolgálják.
Hölgyeim és Uraim!
Változó világban élünk, amelyben biztonságunkat ma már nem a hagyományos fenyegetések veszélyeztetik: a modern társadalmakra olyan új típusú veszélyek jelentenek kockázatot, mint a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a szegénység, éhínség, betegségek és a természeti katasztrófák. A Honvédelmi Minisztériumnak kiemelt feladata volt, hogy felkészüljön ezekre az új típusú biztonsági fenyegetésekre, és Magyarország szövetségeseivel együttműködve sikeresen lépjen fel velük szemben. Ezt foglalta össze a 2009-ben elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia, amely nemzeti konszenzuson alapszik. A stratégia megszületése kiemelkedő esemény, mert hiányt pótol: korszerű katonai stratégiája ugyanis a rendszerváltozás óta nem volt Magyarországnak, s ami fontos széles társadalmi együttműködésben készült el.
Az elmúlt évek honvédelmi politikája, a megvalósított fejlesztések biztosították, hogy kialakítsuk azokat a képességeket, amelyekkel érdemben tudunk hozzájárulni egy erős NATO-hoz. Magyarország ma már nem pusztán a kollektív biztonság fogyasztója, hanem aktív alkotója is. Robert Gates, Karl-Theodor zu Guthenberg amerikai és német védelmi miniszter szavaival kifejezve, Magyarországnak vezető szerepe lett a NATO-ban az elmúlt négy évben. Ezt erősítette meg Rasmussen NATO főtitkár is.
Mert a Magyar Honvédség négy év alatt modern, telepíthető haderővé fejlődött, amely képes Magyarországon kívül is tartós műveletet ellátni, és amely biztosítja a magyar állampolgárok biztonságát, határon belül és kívül egyaránt.
A korszerű haderő kialakítása érdekében a Honvédelmi Minisztérium tervszerűen és a katonai vezetéssel egyetértésben először hatékonyan működő hadrendet, irányítást és szervezetet alakított ki (2006-2007), majd stabilizálta a működést (2007-2008) és a szervezeti-működési stabilizáció eredményei alapján megkezdte új képességek fejlesztését (2008-). A siker fontos feltétele volt, hogy a változásokat az érintettek támogatták.
A változtatások a Honvédelmi Minisztérium átalakításával kezdődtek, amely 2006. év végére be is fejeződött. Ennek eredményeként a Honvédelmi Minisztérium szervezete egyszerűbbé, átláthatóbbá és egységes elvek mentén kialakítottá vált. A Honvéd Vezérkar a 2001-2004 közötti szervezeti integráció után funkcionálisan is (és ezzel teljes körűen) integrálódott a minisztérium szervezetébe.
A Magyar Honvédség felső szintű vezetésének említett átalakítását követően a következő, különösen jelentős lépés az új középszintű vezetőszerv, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megalakítása volt. Az Összhaderőnemi Parancsnokság egyetlen szervezetbe integrálva biztosítja a döntések gyorsabb meghozatalát, egyszerűbb és egységes elvek mentén történő előkészítését. Az egységes parancsnoksági szervezet kialakítását elismerően értékelték a NATO vezető köreiben is. A minisztérium háttérintézményeit is jelentős mértékben átalakítottuk: az ésszerűsítés nyomán a korábbi 32 hivatalból és háttérintézményből 7 maradt.
A Magyar Honvédség hadrendjének és katonai szervezeteinek korszerűsítése 2007-ben befejeződött. A szervezeti korszerűsítés sikerét jól bizonyítja, hogy utána már nem volt szükség szervezeti változtatásra, helyőrség megszüntetésére és ez az állomány biztonságérzetének növelésén keresztül is hozzájárult a hatékony működéshez.
A létszám-összetétel 2006 óta összességében kedvező irányba változott: nőtt a csapattagozatba tartozók létszáma. Vagyis, a bürokratikus vezetés létszámának minimalizálásával és a csapatbeosztások minél teljesebb feltöltésével egészségesebb belső arányokat alakítottunk ki. A szemléletváltás nyomán jelentős előrelépést értünk el az új szolgálati kultúra kialakításában és megszilárdításában. Nagyobbak a követelmények, ám ezzel együtt a katonák képzettsége, tudása is jelentősen bővült. A Magyar Honvédség kiképzési és felkészítési rendszere a változó igényeknek és elvárásoknak megfelelően szintén alapjaitól újult meg az elmúlt négy évben.
Az önkéntes haderőre történő áttéréssel jelentősen megváltozott a haderő állománya. A ma szolgálatot teljesítők elhivatottsága és kiképzettségének foka nagyságrendekkel magasabb az általános hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőinél. Az állomány jelentékeny része nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, magas színvonalú hazai vagy külföldi kiképzésben részesült, illetve külföldi tanintézetekben szerezte meg tudását.
A tisztképzés otthonát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezetét, képzési rendszerét a 2008/2009. tanévre átalakítottuk. Korszerű infrastrukturális feltételekkel: oktatási és kutatási célokra is szolgáló korszerű vegyi és radiológiai laborral lett gazdagabb az egyetem; elkészült az új alakuló tér, korszerű nyelvi laborokat, új előadótermet, szaktantermeket, új kollégiumépületet adtunk át, más kollégiumi épületeket felújítottunk, szakkabineteket hoztunk létre. Nagy siker, hogy akkreditációja sikeres volt. Az egyetem ma már lényegesen korszerűbb elhelyezési körülmények között biztosítja az előmenetelhez szükséges különböző képzéseket és autonóm intézményként tudományos kutatási eredményei is jelentősek.
Katonáink nemzetközi összehasonlításban is kiválóan megállják a helyüket. A nemzetközi műveletekben való mintegy 1000 fős folyamatos részvételt a kormány programjában meghatározottaknak megfelelően biztosítottuk. Három kontinensen, 14 országban, 17 helyőrségben vagyunk jelen szerte a világban. A NATO és EU-vezetésű műveletek keretein belül az elmúlt időszakban és a közeljövőben is kiemelt feladatként kezeltük és kezeljük nyugat-balkáni és az afganisztáni jelenlétünket.
Az elmúlt évek eredménye, hogy a Magyar Honvédség a magyar külpolitika nélkülözhetetlen és fontos eszközévé vált. Műveleti részvételünk nagymértékben hozzájárult nemzetközi tekintélyünk megerősítéséhez és stabilitásához. Mert alaptétel a szövetségesi körben: ahhoz hogy elismerjünk, teljesítened kell. És Magyarország komolyan teljesít az 1000 fős missziós szerepvállalással.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A fejlesztések közül kiemelkedő jelentőségű volt a JAS-39 GRIPEN repülőgépek hadrendbe állítása. Ezzel légterünk védelmét a térség egyik legmagasabb harcértéket képviselő repülőeszköze biztosítja. A NATO Nehéz Légiszállító Ezred Pápára települése viszont nem csak katonai szakmai hozadékkal járt, hanem a környék gazdasági életének élénkülését is eredményezi. Olyan katonadiplomáciai siker ez, amelynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. Nyílt, éles versenyben dőlt el, hogy hazánk lesz a bázisa ennek a programnak. Szakembereink felkészültsége és rátermettsége hozta meg ezt a nagyon szép sikert. Mert képesek voltunk, képesek vagyunk ilyen teljesítményre.
Folytattuk a Gépjármű Beszerzési Programot és a Harcjárművek Modernizációs Programját, melyek keretében 146 db BTR-80 harcjármű modernizációja történt meg. A program kezdete óta mintegy 600 új gépjárművet állítottunk rendszerbe.
A tábori, illetve az állandó telepítésű híradó rendszerek fejlesztése területén is fontos előrelépés történt: folytatódott a tábori URH és RH rádiók, valamint lezajlott a légi irányítási rendszer részét képező többsávú rádiók beszerzése.
Jelentős eredménnyel jártak az erők megóvásával (Force Protection) és az erők mobilitásának növelésével kapcsolatos fejlesztések. A Magyar Honvédség tűzszerész képességei mára korszerű felszerelésével és kiválóan kiképzett katonáival a feladatok teljes spektrumán képes megfelelni a kihívásoknak. Modernizáltuk a katonák egyéni felszerelését, fegyverzetét, s ezeket az eszközöket már rendszeresítettük.
A fejlesztések terén kihasználtuk a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) adta lehetőségeket is. Közöttük van a 3D radarprojekt keretében a békéscsabai és bánkúti radarrendszerek telepítése. NATO beruházásként valósult meg a pápai repülőtéren a lőszertároló létesítménye, valamint rakéta ellenőrző és összeszerelő állomás.
Folytatódott a laktanyák és elhelyezési körletek műszaki, szolgáltatási színvonalának növelése. Az önkéntes haderő igényeit figyelembe véve, elsőbbséget kapott a legénységi épületek, a konyhák és az energetikai közműrendszerek, üzemviteli helyek felújítása, korszerűsítése, illetve a hiányzó férőhely-kapacitások pótlása. Ez az állomány megtartása szempontjából is fontos volt.
2007. július 1-jén létrejött a HM Állami Egészségügyi Központ, a Honvédség, a MÁV, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kórházai, krónikus és rehabilitációs intézetei, valamint az Országos Gyógyintézeti Központ összevonásával. Az intézmény az ország legkorszerűbb, a XXI. század követelményeinek megfelelő kórházává vált, mely egyaránt szolgálja a katonai egészségügy feladatait, biztosítja a katonaorvosi szakmák működését, ellátja a honvédség, a rendvédelmi szervek, a MÁV állományának gyógyítását, de súlyponti kórházként gondoskodik Budapest XIII. kerülete, illetve bizonyos esetekben Észak-Pest lakosságának egészségügyi ellátásáról is.
A magyar katona egészségügy elismerése, hogy a NATO katona egészségügyi kiválósági központja Budapesten jött létre. Az ott dolgozó szakemberek a témában világszínvonalon dolgoznak ki eljárásokat és doktrínákat, melyeket a későbbiekben más szövetséges és partnerországok alkalmaznak majd. Hasonló megfontolásból fogtunk hozzá a logisztikai kiválósági központ kialakításához is.
Hölgyeim és Uraim!
A Honvédelmi Minisztérium költségvetése ugyan folyamatosan növekvő, de a NATO átlagához képest továbbra is viszonylag alacsony volt. A sajtó hírekkel szemben a GDP arányos védelmi kiadások szintje közel1,3% volt. A védelmi tervezési rendszerünk hatékonyan biztosította a stratégiai képességcélok és a korlátozottan felhasználható erőforrások összehangolását. Nekünk, a honvédelemért dolgozóknak tudomásul kell vennünk, hogy a védelemre fordítható erőforrások szintjét a mindenkori társadalmi és gazdasági környezet határozza meg. Amit mi tehetünk az, hogy a lehető legtakarékosabban, leghatékonyabban bánunk az adófizetők pénzével. Így tettünk, amit megerősített az Állami Számvevőszék közelmúltban lezajlott átfogó – a minisztérium szabályozási rendszerére, működési rendjére, gazdálkodására, ellenőrzési rendszerére kiterjedő – ellenőrzése is.
A Honvédelmi Minisztérium nyitott volt a társadalom felé, erősödött a párbeszéd a társadalom különböző csoportjaival és intézményeivel. Az elmúlt években új arculatot kaptak a minisztérium és a Magyar Honvédség lapjai, a Magyar Honvéd és a Honvédségi Szemle, az interneten pedig szélesítettük a minisztérium megjelenését a hm.gov.hu portállal. Egyetemekkel együttműködve a ZMNE elindította a Honvédelmi Alapismeretek tantárgyat, amely választható tantárgy lett több felsőoktatási intézményben. Több mint 60 középiskolában tanítják a Katonai Alapismeretek tantárgyat, amely választható érettségi tárgy lett.
Tovább erősödött a Magyar Honvédség társadalmi elismertsége. A sikeres laktanyai nyílt napok, egyetemi és főiskolai road-showk, a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató nagyban hozzájárult a honvédelem ügyének népszerűsítéséhez, a Magyar Honvédség elismertségének fokozásához. A kommunikáció a honvédségen belül is sikeres volt, az állománnyal való kapcsolattartás fórumaként eredményesen működik a Honvéd Vezérkar főnöke által vezetett, úgynevezett „Párbeszéd-folyamat".
Meggyőződésem, hogy a politikai konszenzus jegyében kialakított önkéntes tartalékos rendszer koncepciója is végső soron ezt a célt szolgálja. Igaz az, hogy egy modern hadseregnek szüksége van valamilyen tartalékos rendszerre. És az is igaz, hogy a majdani 4000 fős tartalékos kar élő kötőszövet lehet a haderő és a civil világ között. Az alapokat leraktuk, az első lépéseket megtettük, a rendszer kialakítása megkezdődött.
Hölgyeim és Uraim!
Hiszek abban, hogy azok az kövek, amelyeket az elmúlt négy évben leraktunk, stabilak, és szilárd alapzatát adják a jövőbeni építkezésnek. Mert a honvédelem területén nincsenek nagy ugrások. Szisztematikus, megfontolt építkezés az, ami előre visz. Mint leköszönő miniszter bízom abban, hogy a nemzeti konszenzus jegyében kijelölt irányban megy tovább a honvédelem ügye.
Meggyőződésem, hogy a legfontosabb feladat a Magyar Honvédség transzformációjának folytatása lesz. Ennek az átalakításnak a keretét a szövetségi rendszerekben való tagságunk adja. A jövő útjait kell kifürkésznünk és elemeznünk ahhoz, hogy tudjuk merre menjünk. A múlt eszközei és eszméi nem adnak helyes választ. Magyarország védelme, védelmi tervezésünk egy működő nemzetközi rendszer része, mely az érdekünket szolgálja. Ezért csatlakoztunk a NATO-hoz, és ezért léptünk be az Európai Unióba. A megoldások tisztán nemzeti alapon való keresése nem előre, hanem a múltba visz.
Mert más a világ, mint akkor. Az utóbbi évek pozitív biztonságpolitikai fejleményei tovább erősítették hazánk és a régió stabilitását. A szomszédos országok mindegyikével szövetségben vagy partnerségben élünk. Közülük öt tagja a NATO-nak és az EU-nak, a másik kettő pedig részt vesz a NATO béke partnerségi kezdeményezésben.
Magyarország biztonságára pozitív hatást gyakorol a számunkra kulcsfontosságú balkáni régió euro-atlanti integrációjának előrehaladása. Románia és Bulgária Magyarországhoz hasonlóan napjainkban már mind a két nagy integrációs szervezet teljes jogú tagja. Horvátország és Albánia csatlakozásával, pedig már 28-an foglalnak helyet a történelem legsikeresebb katonai szövetsége, a NATO döntéshozatali fórumain. Az euro-atlanti integráció azonban ezzel nem állt meg. A Nyugat-Balkán számos országa is kinyilvánította, hogy fontos politikai célként kezelik országuk euro-atlanti integrációját. Montenegró, Bosznia-Hercegovina, és Szerbia is részt vesz a NATO békepartnerségi programjában. Mindemellett, bár nem zajlott le zökkenőmentesen, pozitív fejlemény, hogy Koszovó függetlenedése is a végleges rendezés irányába mutat.
Szeretném világossá tenni, hogy a Magyar Köztársaság biztonsági helyzete stabil, értékeinket és biztonságunkat ma már nem a hagyományos fenyegetések veszélyeztetik. A Magyar Köztársaság egyetlen államot sem tekint ellenségnek, vitás kérdéseit a nemzetközi jog alapján, a diplomácia eszközeivel oldja meg.
A Közel-Kelet megoldatlan kérdései, és az afganisztáni-pakisztáni válság kezelése azonban számos kockázatot rejt magában. Az olajtermelés révén a világgazdasági folyamatokra nagy hatással lévő Perzsa-öböl térségében, Irakban, a konszolidáció előrehaladt, az ottani helyzet sokat javult az elmúlt években. Az USA és az ISAF közös fellépésével az ENSZ és az EU erőfeszítései révén reményeink szerint felgyorsul Afganisztán stabilizációja és a terrorizmus felszámolása Pakisztánban is.
A jövő azonban az, hogy a szövetség a „régi típusú" fenyegetések kezelése mellett még intenzívebben készüljön fel a XXI. század új biztonsági kihívásaira, amelyek közül a tömegpusztító fegyverek proliferációja, a nemzetközi terrorizmus, az „informatikai hadviselés" és a természeti katasztrófák jelentenek új veszélyt.
Meggyőződésünk szerint a többnemzeti együttműködés erősítése nélkülözhetetlen a biztonsági kihívások kezelésében. Egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni a sokoldalú feladatokkal, de sok probléma megoldható együttműködésben. A NATO kollektív védelmi feladatai és a nemzetközi (EU, NATO, ENSZ, EBESZ) béketámogató és válságkezelő műveletek kihívásai ugyanakkor egyaránt szükségessé teszik a mobilitás fejlesztését, mint ahogy az interoperabilitás, azaz a szövetségesekkel való együttműködési képesség is elengedhetetlen egy korszerű haderő számára.
A haza védelme, a kollektív védelmi feladatok ellátása és a nemzetközi békeműveletekben való jelenlét mindegyike megköveteli az alakulatok telepíthetőségének folyamatos növelését. A Magyar Honvédség képes a szárazföldi és támogató erőinek több mint 10%-t tartósan műveletben tartani, amely a NATO-ban fontos cél minden haderő számára. Másrészt helyes az, ha arra is törekszünk, hogy a szárazföldi haderő és a szárazföldi alegységeket támogató egyéb szervezeti elemek telepíthető hányada 2014-ben érje el a 40%-ot, 2016-ban haladja meg az 50%-ot.
Egyszerre kell megoldani az új típusú képességek kialakítását és a haderő beillesztését a magyarországi munkaerő-piaci folyamatokba. Az önkéntes haderőben a katonai szolgálat elhivatottsággal párosuló vállalása mellett arra lesz szükség, hogy a Honvédelmi Minisztérium a munkaerőpiac változó kihívásaira választ adva, a haderő érdekében elősegítse a megfelelő személyi állomány megszerzését, megtartását és motiválását. Emellett szükséges biztosítani a személyi állomány számára a szaktudásának és a képességeinek fejlesztését, valamint az előmenetellel járó kihívások tudatos vállalását. Folytatni szükséges a haderőben tovább nem szolgáló állomány munkaerőpiacra történő visszatérését támogató programokat, amelyhez európai uniós forrásokat is fel lehet használni.
Vagyis a toborzás jelentősége kulcsfontosságú a megfelelő utánpótlás biztosításában. Az önkéntes haderőre való áttérés ugyanis alapjaiban változtatta meg a Magyar Honvédség személyi utánpótlásának működési jellemzőit és elveit. A toborzó munkára folyamatosan szükség lesz a jövőben is, amelynek célja a haderő igényeinek megfelelő, szakképzett, illetve egészségileg, pszichikailag, fizikailag alkalmas jelentkezők pályára állítása.
Hölgyeim és Uraim!
A szárazföldi haderőnem fejlesztésére két elképzelést dolgoztunk ki, amelyek közül a Magyar Honvédség telepíthetőségi ambíciószintjének meghatározásakor a katonai vezetés javaslata alapján 2011-ben döntést kell hozni. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi realitások figyelembevételével a telepíthető dandár képesség elérése valószínűleg meghaladja majd a rendelkezésre álló forrásokat, ennek következtében a zászlóalj harccsoport képesség megvalósítására nyílik majd lehetőség.
A technikai fejlesztésekre azonban mindkét esetben szükség van:
* Javítani kell a telepíthető vezetési, híradó és informatikai rendszert, az anyagi készletek igény szerinti lépcsőzését, illetve a szállítókapacitás feltételeit.
* Szükség van új gépjárművek beszerzésére, a páncélozott szállító járműveink modernizációjára, speciális könnyű katonai páncélozott terepjáró harcjárművek beszerzésére. A meglévő BTR-80 típusú páncélozott szállító harcjármű bázisán modernizációs program keretében parancsnoki, fegyvernemi és szakági járművek kialakítására.
* A telepíthető erők számára a túlélőképesség különösen nagy jelentőségű, ezért a magas intenzitású harctevékenységek folytatásához, illetve telepíthetőséghez szükséges felszerelés biztosítása kiemelt fontosságú feladatnak tartom.
* A logisztikai kiszolgálás nagyobb hatékonysága érdekében szükség van a központi logisztikai bázisra, amellyel hatékonyabbá válik a Magyar Honvédség logisztikai ellátó rendszere.
* Az információgyűjtés és feldolgozás hatékonyságának, illetve az azt támogató technikai eszközök fejlesztésének területén bővíteni kell az együttműködést a NATO szövetségeseinkkel, európai uniós és más partnereinkkel.
Fontos feladat továbbá a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása, valamint az előtalált háborús robbanótestek tűzszerészeti mentesítése.
A Magyar Honvédségnek folyamatosan kell fejlesztenie a katasztrófa-elhárításhoz szükséges képességeit, amelyek szükség esetén a lakosság katasztrófa elleni védelméhez is hozzájárulnak. Folyóink áradásai alkalmával a honvédség már számos alkalommal bizonyította, hogy katonáival és eszközeivel képes felvenni a harcot a lakosság vagyon- és személyes biztonságát tömeges méretekben veszélyeztető természeti jelenségekkel szemben. Ez történt napjainkban is.
A Magyar Honvédség egyik legfontosabb hazai feladata a jövőben is a Magyar Köztársaság légtérének védelme. Évente több mint 650 ezer repülőgép halad át Magyarország területe felett. Abban az esetben, ha biztonsági probléma gyanúja lép fel a fedélzeten, azonnal riasztják a Magyar Honvédség vadászrepülőgépeit. Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlen a modern, háromdimenziós, NATO-követelményeknek megfelelő radarrendszer üzembe helyezése, továbbá a légierő fegyveres biztonsági szolgálatának folyamatos fejlesztése.
A modern, telepíthető képességekkel rendelkező hadsereg elképzelhetetlen a feladatait megfelelő színvonalon ellátni képes légierő nélkül. Fontosnak tartjuk, hogy olyan feladatra vállalkozzunk, melynek végrehajtásához a szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak és, amellyel műveleti részvételünk folyamatos fenntartása biztosított. A Gripen harci repülőkről és a 3D radarrendszerről már szóltam.
* De szükség van modern kiképző repülőgép beszerzésére, vagy bérlésére is, hogy biztosítani lehessen a Magyar Honvédség kiképzési és légtérvédelmi feladatainak költségtakarékos ellátását.
* A helikopter program keretében a Mi-17 szállítóhelikopterek és Mi-24-es harci helikopterek felújítását, és a Mi-8-as szállítóhelikopterek új típussal való kiváltását is fontosnak tartom.
* A műveletek támogatásához szükség van a Magyar Honvédség merevszárnyas légi szállító képességének fenntartására, ennek érdekében az An-26-os repülőgépek üzemidejének meghosszabbítása, modernizációja és 2014-től cseréje is feladat.
Az új képességek egyidejűleg szolgálják majd Magyarország védelmét, a NATO kollektív védelmi feladatainak ellátását és a válságkezelésben való részvételt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Honvédség sikeres tevékenységéhez hozzátartozik a katonai elhárítás és hírszerzés magas színvonalú munkája is. Úgy tűnik, erre jó esély van a jövőben is.
Jó esély van arra is, hogy a katona-egészségügy központi objektuma a HM Állami Egészségügyi Központ egy telephelyen történő elhelyezésével hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátást biztosítson. Az előd intézmények ingatlanainak és a kiürített katonai ingatlanok eladásából származó bevétel biztosíthatja a beruházás fedezetét.
A 2009-ben lezajlott sikeres egyetemi akkreditáció lehetővé teszi, hogy a magyar nemzeti tisztképzés 2017-ig egyetemi szinten folytatódjon, ugyanakkor a tisztképzés, mint elit képzés színvonalának megtartása mellett a civil hallgatók számára rugalmasabb képzéseket szükséges kínálni. Fontosnak tartom, hogy a képzések színvonala folyamatosan fejlődjön és, hogy a ZMNE továbbra is megfeleljen a felsőoktatási piac gyorsan változó igényeinek, illetve a katonai képzéseket illetően a Magyar Honvédség igényeinek.
Hölgyeim és Uraim!
A 2006. és 2010. közötti időszak eredményei jó alapokat teremtettek a sikeres folytatáshoz. A haderőreform befejeződött, a védelmi képességek erősödtek, szövetségesi kötelezettségeinket folyamatosan és magas színvonalon teljesítjük. Az önkéntes, professzionális haderő ma valódi és erős garanciája a honvédelmi célkitűzések megvalósításának.
Ha egyetlen mondatban kellene összesűríteni mindazt, amit négy év munkája és eredményei jelentik számomra, azt mondanám: „megcselekedtem, amire vállalkoztam". De rögtön hozzá kell tenni, ez csapatmunka volt. A Balaton utcától Tatán át Debrecenig, Székesfehérvártól Szolnokig, Szentestől Kecskemétig és sorolhatnám még, mennyi helyen és mennyi ember, munkatárs együttes erőfeszítéseinek eredménye mindez. Köszönjük, köszönöm!
Dr. Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Fotók: Szűcs László
