Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„A katonák összessége felé is nyitni szeretnénk”

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2012. június 7. 7:11

Május elején Hende Csaba honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátus tábori főrabbijává nevezte ki Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját. Vele beszélgettünk célkitűzéseiről, elképzeléseiről.

A HM és az EMIH tavaly nyáron állapodott meg a szélesebb körű együttműködésről. Tekinthető az a megállapodás a mostani kinevezéséhez vezető első fontosabb lépésnek?

1595936778
Az együttműködési szándéknyilatkozat célja a jogi keretek megteremtése volt a későbbi közös munkához. 1994-ben, a Tábori Lelkészi Szolgálat létrehozásakor csak a MAZSIHISZ-szel köttetett egyfajta együttműködés a tábori rabbinátust illetően. Egy hosszabb tárgyalásos időszak után sikerült megállapodni a tárcával arról, hogy miután a magyar zsidó közéleti viszonyok sokat változtak az utóbbi pár évben, vegyünk részt közösen ebben a munkában is. Minden változás jár némi egyeztetéssel, de úgy látom, a jelenlegi helyzet minden érintett fél számára biztatóan rendezett. Ezt követően azt kell kitalálnunk, milyen mélyebb tartalmat tudnánk adni a tábori rabbinátusnak, aminek a Magyar Honvédség és a magyar zsidóság, illetve a magyar társadalom egésze hasznát lelné. A tábori rabbinátusnak szimbolikus jelentősége is van, hiszen kicsit másfajta feladatot végez, mint a többi tábori lelkészi szolgálat. Ennek az az egyszerű oka, hogy a honvédségben lényegesen kevesebb zsidó vallású katona szolgál, mint katolikus vagy protestáns, különösen a honvédség jellegének átalakulása, a sorkötelezettség felfüggesztése óta. Ebből adódóan természetesen a rabbinátus létszáma is kisebb, mint például a katolikus és protestáns kollégáké.

Tábori főrabbiként mit tekint fő feladatának?

Egyfajta hídszerepet szeretnék betölteni. A zsidó közösségeknek meg kell ismertetni magukat. Fontos, hogy az előítéleteket a tudás átadásával megelőzve nyitottak legyünk a társadalom egésze felé. Ehhez a tábori rabbinátus kiváló fórumot biztosít, hiszen a honvédség szervezetében több mint 20 ezer ember szolgál. Egy olyan rétegről beszélünk, amelyből nagyon sokaknak ez az egyetlen lehetőségük a zsidó közösséggel való találkozásra. Vagyis nemcsak a zsidó katonákhoz mint a közösség tagjaihoz kívánunk szólni, hanem a katonák összessége felé is szeretnénk nyitni. Természetesen nem térítési céllal, hanem azért, hogy minél többen megismerkedhessenek a zsidó vallás, kultúra és etika sok évezredes kincseivel, szellemi örökségével.

Milyen egyéb teendők állnak ön előtt a következő időszakban?

1595936779
További két fontos feladatról kell még szót ejtenünk. Egyrészt óriási jelentőségű, hogy nemzetközi kapcsolatainkat mind Izrael, mind más országok felé a Magyar Honvédség, és ezen keresztül természetesen Magyarország javára is tudjuk használni. Tavaly februárban volt szerencsém közvetíteni a honvédelmi miniszter úrnak egy meghívást a legmagasabb rangú védelmi-gazdasági konferenciára, a Hertzeliya Conference-re Izraelben. E rendezvényen utóbb a cseh, az angol és az izraeli védelmi miniszter mellett volt alkalma felszólalni. Ezek és a hasonló események mind a hazai zsidó közösség, mind pedig a magyar társadalom és a honvédség felé is nagyon fontosak. A harmadik feladat pedig azon hagyomány ápolása és közvetítése, amely a magyar zsidóság honvédségben történő részvételéről szól. Erre jó példa lehet az a közelmúltban megrendezett konferencia is, amelynek témája a zsidóságnak az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele volt. 1848 fordulópont, fénypont az újkori magyar és magyar zsidó történelemben: véleményem szerint ez az a pont, ahonnan már magyar és nem csupán magyarországi zsidókról beszélhetünk. Egy ehhez hasonló konferencia párbeszédet indít el a zsidóság honvédségben való részvételéről, amelynek ‘48 mellett szintén része például az első világháború korszaka, amikor még a honvédelmi miniszter, Hazai Samu is zsidó származású volt. És persze vannak szomorúbb pontok, mint például a második világháború munkaszolgálatosai, ami nem éppen dicsőséges pont a Magyar Honvédség történetében, de a hasonló események is hozzátartoznak a közös történelemhez. Vagyis fontos, hogy ezekről is beszéljünk. Mindemellett fontos az előadások szervezése, kiadványok megjelentetése. Külön emelném ki a zsidó vallási hadviselési etika megismertetését: nemrég például rabbi kollégáimmal tanulmányt jelentettünk meg a civilek élő pajzsként való használatáról a gázai fegyveres konfliktusban.

Gyakorlatban hogyan kezdi meg a munkát? Mik az első lépések?

Az első feladat mindenképpen megismerni és felkutatni a zsidó vallású, származású katonákat, illetve lényeges természetesen számunkra is a szervezet megismerése, a bemutatkozás és önmagam megismertetése a szervezettel. Ennek érdekében szeretném végiglátogatni a Magyar Honvédség vezetőit, a többi lelkészi szolgálatot. Ezután pedig folytatni kell azt a munkát, ami az elmúlt egy-két évben kezdődött el. Ami a konkrét lépéseket illeti, jó lenne, ha meg tudnánk szervezni még egy olyan utat Izraelbe, ahol egyrészt be tudna mutatkozni a tábori rabbinátus az izraeli honvéd rabbinátus felé, ez ugyanis szintén a közvetítés irányába hat a két honvédelmi miniszter között. Emellett természetesen itthon is szeretném végiglátogatni a különböző egységeket.

1595936779
Tudomása szerint körülbelül hány zsidó vallású katona szolgál a honvédségben?

Ez nehéz kérdés, mivel sok zsidó származású ember tabuként kezeli származását, illetve hitét, nem szívesen beszél róla, félelmekkel, szorongással áll a témához. Éppen ezért nem könnyű pontos számokat mondani. Jó példa erre, hogy Budapesten 100 ezer zsidóról tudunk, de akik megélik vallásukat és identitásukat, azok körülbelül 5-10 ezren lehetnek. Feltételezem, a honvédségben is jóval több zsidó származású katona szolgál, mint amennyiről ismeretekkel rendelkezünk. Én jelenleg körülbelül 100 fős nagyságrendről tudok.

Említette az együttműködést a többi felekezet tábori szolgálatával. Ez a közös munka milyen keretek között valósulhat meg?

Ami a MAZSIHISZ-t illeti, ők velünk teljes együttműködésben vesznek részt a munkában. Totha Joel Péter vezető rabbival nagyon jó a kapcsolat, máris egyfajta munkaterven dolgozunk együtt. A másik két lelkészi szolgálattal nyilvánvalóan adja magát a szimbolikus együttműködés a hivatalos eseményeken: ilyen a missziók útnak indítása esetén a zászlók megáldása vagy a közös biztatás. Hogy emellett még milyen rendszeres együttműködésre adódik majd lehetőség, az legyen a jövő kérdése.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária