Alapvető magyar érdek a balkáni stabilitás
Szöveg: Demeter Ferenc | 2009. november 18. 22:42Magyarország és Balkán: új lendülettel az új évezredben címmel tartott előadást Veszprémben, a Pannon Egyetemen Dr. Szekeres Imre, a honvédelmi tárca vezetője. A késő délutáni órában az egyetem tanulói közül több mint százan jöttek el a miniszteri előadásra.
A honvédelmi miniszter előadásának bevezetésében hangsúlyozta: a Pannon Egyetemen tartott előző előadásában érintett téma is meghatározó volt a magyar politika szempontjából, mert nem mindegy, hogy a nyugati-orosz kapcsolatok a jövőben hogyan alakulnak. A háborúban állt országok közelsége miatt ugyanakkor a Balkánon kialakult helyzet közvetlen hatással volt és van Magyarország biztonságpolitikai helyzetére. Itt több olyan biztonságpolitikai kockázat áll fenn, ami befolyásolhatja hazánk gazdasági, politikai, katonai, szállítási és vízgazdálkodási helyzetét, mert ezek a cselekmények közvetlenül a határaink mellett történtek. “A szerb-horvát konfliktus hívta fel a figyelmünket arra, milyen fontos számunkra, hogy a balkáni térségben stabil állapotok legyenek, de ez a kérdés mára Európa számára is lényegessé vált", emelte ki Szekeres Imre.
“Elmondhatjuk, hogy az utóbbi tíz év alatt rengeteget változott a biztonsági környezetünk, és napjainkra olyan helyzet alakult ki, hogy az ország katonai környezete megfelelően biztonságosnak mondható. A biztonság erősödése mellett a schengeni egyezményt aláíró államokban lényegesen megnőtt az egyének szabad mozgásának a lehetősége. Ez az elkövetkezendő 2-3 évben még tovább fog bővülni, amikor az egyezmény Romániára és Bulgáriára is kiterjed. Ez a szabad mozgás fogja évtizedek múlva megszüntetni a nemzetek közötti különbségeket és adja meg az alapját annak, hogy az emberek ugyanazon lehetőségekkel éljenek, dolgozzanak, tanuljanak az országaikban", mondta Szekeres Imre, aki rámutatott: jelenleg a környező országokat nézve a legnagyobb nehézségek Szerbia esetében tapasztalhatók, de remélhető, hogy hamarosan megszűnik az országban élők vízumkötelezettsége.
A honvédelmi miniszter kiemelte: számunkra ezekben az években is azok az országok voltak elsődlegesen fontosak, ahol magyar kisebbségek élnek. “Romániával és Horvátországgal politikai és katonai kapcsolataink jók, Szerbiával főleg Koszovó elismerése kapcsán alakultak ki feszültségek. A szerb politika ugyanakkor az elmúlt években eljutott arra a felismerésre, hogy az Európai Unió felé a folyosót Magyarország jelentheti. Szerbia napjainkban csak az EU felé próbál nyitni, a NATO-tagság kérdésében a lakosság körében jelentős ellenállás tapasztalható. A lakosság 56 százaléka elutasítja a tagságot, ami a bombázások okozta traumával és Koszovó kérdésének megoldásával magyarázható. A térségben a legnehezebb helyzet talán Bosznia-Hercegovinában van, ahol három nemzetnek kell együtt élnie, és nincs más alternatíva a jövőt illetően a bosnyák-horvát-szerb együttműködés kivételével. Montenegró esetében Magyarország mentori szerepet vállalt, igyekszik segíteni az ország NATO-ba történő felvételét. Érdekes módon Montenegró választott minket erre a szerepre. Jelenleg szervezés alatt áll egy montenegrói lövész szakasz, mely magyar felügyelet alatt afganisztáni szerepvállalásra készül.
Az előadás végeztével a miniszter a hallgatók kérdésére válaszolt. Szekeres Imre a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek nevezte, hogy Szerbia és Koszovó között újra fegyveres katonai konfliktus alakuljon ki, hiszen a két ország között van egy 25 kilométeres demarkációs övezet, amit jelentős KFOR-erők felügyelnek. Másodsorban Szerbiának politikailag nagyon hátrányos lenne az, ha szembefordulnának az Európai országokkal azzal, hogy fegyveres konfliktust robbantanak ki.
Miként akadályozhatók meg Szerbiában a magyarellenes atrocitások? – kérdezte egy diák. A miniszter rámutatott: annak hatására, hogy a szerb kormány az elmúlt 3-4 évben komoly intézkedéseket hozott, jelentősen lecsökkentek az ilyen események. “Egyébként a jövőjüket illetően a Vajdaságban élő magyaroknak kell döntést hozniuk. Azok mondják ki az elképzelésüket az autonómiával kapcsolatban, akik majd elszenvedik a döntés következményeit, mert kétféle autonómia létezhet, a területi és az etnikai, amelyek mára sajnos már nem fedik le egymást. Ezért nehéz az autonómia elképzelését ebben az országban ma megvalósítani", fogalmazott.
Bosznia-Hercegovina állam gyakran felvetődő életképessége kapcsán a miniszter úgy vélekedett: Európának érdeke az, hogy az ország stabilizálódjon és ne essen szét három irányíthatatlan darabra. Egy ilyen helyzet tovább élezné a feszültséget, ami főleg Magyarországnak nem érdeke, de éppen ezért Európa is nagyon odafigyel erre a helyzetre.
