Civil roadshow a Klapka-dandárnál

Szöveg: Szűcs László | 2009. április 9. 16:12

Laktanyai roadshowra indult a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesülete (TIT HABE). Április végéig tíz helyőrségben tartanak előadássorozatot hazánk NATO csatlakozásának tizedik és Európai Uniós tagságának ötödik évfordulója alkalmából. Április 9-én Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandárnál jártak.

A TIT HABE – együttműködve a HM Kommunikációs és Toborzó Főosztállyal, valamint a HM Zrínyi Kommunikációs Kht-vel – még március végén indított előadássorozatot, hogy a Magyar Honvédség laktanyáiban tájékoztassák az állományt az aktuális biztonságpolitikai kérdésekről, NATO tagságunk egy évtizedéről, a Magyar Honvédség feladatairól és képességeiről, valamint a magyar társadalom biztonságérzetéről. Az előadássorozat hatodik állomása Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandárnál volt, ahol a HABE szakértői csütörtökön jártak.

Még az előadások előtt dr. Vámosi Zoltán, címzetes egyetemi tanár, a TIT HABE elnöke a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: az egyesület tizenhárom éve alakult, s megalakulástól kezdve fontos feladatnak tartották, hogy mind a hadseregben, mint pedig a rendvédelmi szerveknél, illetve a lakosság számára tájékoztatókat tartsanak aktuális biztonságpolitikai kérdésekről. S erre nyílt lehetőségük már a ’90-es évek végén is. Még az Európai Uniós csatlakozás előtt, 2003-ban körbejárták a hadsereget, 11 alakulatnál 55 előadást tartottak az EU biztonságpolitikai kérdéseiről.

Vámosi professzor hozzátette: a mostani roadshow immár hagyomány, hiszen a HABE szakértői negyedik alkalommal járják körbe az alakulatokat. Az idei előadássorozat aktualitását a NATO megalakulásának hatvanadik és hazánk szövetséghez való csatlakozásának tizedik, valamint Európai Uniós tagságunk ötödik évfordulói adják. A laktanyai előadásokat követően egyébként felkeresik az ország nyugdíjas klubjait és tartalékos katonai szervezeteit is, s az előadások tapasztalatairól összegzést készítenek, amelyek a honvédelmi miniszternek és a vezérkari főnöknek is eljuttatnak.

Megnyitójában Huszti András dandártábornok, a tatai alakulat parancsnoka köszöntötte a dandár rendezvénytermében összegyűlt katonákat. Kiemelte: az elkövetkező órákban nem igazán katonai előadásokat, hanem inkább informatív jellegű tájékoztatókat hallhat majd az állomány. De természetesen ez nem jelenti azt, hogy az előadások után ne tehetnének fel kérdéseket.

A biztonság időszerű kérdései

Első előadóként dr. Vámosi Zoltán bemutatta a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesületet. Kiemelte, hogy az egyesület tagsága civilekből áll, de többségük egykoron hivatásos állományú katonaként szolgált. Szót ejtett arról is, hogy a HABE a kutatást, az oktatást és az ismeretterjesztést tekinti fő feladatainak, éppen ezért valósulhatott meg a mostani előadás is.

Előadásában Vámosi Zoltán a nemzetközi biztonság időszerű kérdéseiről beszélt. Felelevenítette az elmúlt két évtized, a világ biztonságpolitikáját legjobban befolyásoló tényezőit. Beszélt a bipoláris világrend 1989-es felbomlásáról, amely a demokrácia és a piacgazdaság győzelmét, illetve a Szovjetunió végét jelentette. Felelevenítette a 2001. szeptember 11-én, az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadást, amely világtörténelmi jelentőségű volt, s amely az új típusú, aszimmetrikus veszélyek megjelenését hozta magával. Harmadikként a jelenleg is zajló globális pénzügyi válságról beszélt, amelynek minden bizonnyal gazdaságbiztonsági és katonabiztonsági következményei is lesznek, amelyeket azonban jelenleg még nem lehet látni. Hozzátette: a HABE idén pontosan ezt a kérdéskört vizsgálja, s e vizsgálat eredményeit egy konferencián kívánják majd megismertetni az érdeklődőkkel.

Vámosi Zoltán ezt követően elmondta: új, úgynevezett multiporális világrend van kialakulóban, amelybe nemcsak az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió, hanem Japán és a Sanghaji együttműködési Szervezet (SESZ), vagyis Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is bele akar szólni.

A biztonság fogalmáról szólva Vámosi professzor kiemelte: elvileg még létezik az az irányzat, amelyik a biztonságot csak katonai biztonságként értelmezi, ám egyre jobban visszahúzódik. A másik megközelítés – és ezt vallja a HABE is –, hogy a biztonság komplex, vannak katonai és nem katonai dimenziói is. A biztonsági kockázatok közül pedig ki lehet emelni a nemzetközi terrorizmust és a vallási szélsőségek megjelenését, a tömegpusztító fegyverek és a katonai technológiák terjedését, valamint a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat. Ez utóbbi azért kiemelten veszélyes, mert informatikailag minél fejlettebb egy társadalom, annál könnyebben sebezhető.

A biztonság új értelmezéséről beszélve Vámosi Zoltán elmondta: a fegyverek ma már nem adnak teljes biztonságot és a nemzeti helyett globális biztonságban kell gondolkodni. Ez egyébként a NATO elve is. S mindezek mellett megnövekedett a nem katonai dimenziók szerepe is.

Előadásának végén a HABE elnöke az európai biztonság dimenzióitól ejtett szót. Hangsúlyozta: az EU és a NATO együttműködésében ki kell zárni a párhuzamosságot, hiszen a két szervezet válságmegelőző és válságkezelő módszerei alapjaiban térnek el egymástól. Amíg a NATO a katonai, addig az EU a politikai és a gazdasági megoldásokat helyezi előtérbe. Az Európai Unió azonban fokozatosan átveszi a NATO feladatait az európai térségben. Magyarország feladata – tette hozzá Vámosi Zoltán – „mindössze" annyi, hogy a képességeinek megfelelően tegyen felajánlásokat, s ezeket teljesítse is.

A NATO-ról és tagságunkról

Dr. Endresz Ernő politológus, a HABE szakértője, a vezérkari főnök főtanácsadója a NATO hatvan éves történetéről és tagságunk egy évtizedéről beszélt előadásában. Kiemelte: az Észak-atlanti Szövetség megalakulásának előzményei egészen 1945. május 8-ig visszanyúlnak, amikor Európában véget ért a második világháború. Ekkor a népek és a társadalmak abban reménykedtek, hogy az Öreg Kontinens történelmében fejlődési szakasz következik be. Ez a remény azonban nem tartott sokáig, hiszen a háborúban egymással szövetségben álló országok között komoly nézeteltérés alakult ki, amely megosztotta Európa népeit és politikusait. 1947-ben Franciaország és Anglia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött egymással, mégpedig egy eseteleges német megerősödés ellen. Ehhez a szerződéshez 1948-ban a Benelux-államok is csatlakoztak. Az így létrejött brüsszeli szerződés alapgondolata az volt, hogy egy országot támadás és, akkor a szerződő felek ezt úgy veszik, mintha a saját országukat érné támadás. Ez a gondolat lett később a washingtoni szerződés ötödik cikkelye.

A politológus hangsúlyozta: kis idő múlva nyilvánvalóvá vált, hogy az alapgondolat téves és nem a német veszély, hanem a Szovjetunió ellen kell fellépni, hiszen a kommunista nagyhatalom csatlós országokkal veszi körbe magát. Mivel azonban ekkora fenyegetettség ellen a háborúban legyengült európai országok nem tudtak önállóan fellépni, rájöttek arra, hogy be kell vonni két észak-amerikai országot, az Egyesült Államokat és Kanadát. A NATO 1949. április 4-én velük együtt alakult meg. Az alapvetően politikai jellegű tömörülés a már eddigre kettészakadt Európa nyugati felének védelmét kívánta biztosítani.

A szövetség bővítésére külön kitért előadásában Endresz Ernő. Mint kiemelte Törökország és Görögország 1952-es beléptetése azért volt szükséges, mert a szovjet terjeszkedés iránya a Földközi-tenger és a Közel-Kelet volt. S ezt mindenképpen meg kellett akadályozni. Egyébként e két ország felvételével alakult meg a NATO déli szárnya. Aztán 1954-ben a Német Szocialista Köztársaság felvétele azért vált lehetővé, mert a német veszélytől való félelem eddigre teljesen elkopott. Ugyanakkor Európa védelmében a továbbiakban már nem lehetett nélkülözni a német potenciált.

Az NSZK beléptetésére mintegy válaszul 1955. május 14-én létrejött a Varsói Szerződés, vagyis a szocialista országok katonai szervezete. Ezzel Európa katonailag is kettészakadt – mondta a politológus, majd Spanyolország 1982-es NATO-ba történő felvételével folytatta előadását. Mint kiemelte az ország felvétele azért ekkor következett be, mert a franco-i diktatúrát követően eddigre valósult meg a piacgazdaság és a demokrácia Spanyolországba, amely viszont a NATO tagság alapkövetelménye. Ráadásul az ország teljes jogú taggá válásával sikerült betömni a szövetség déli szárnyán tátongó rést.

A NATO 1999-es bővítése azért volt történelmi, mert három egykori szocialista ország csatlakozott a szövetséghez. Magyarország, Lengyelország és Csehország hosszú fejlődési szakasz után tudta teljesíteni a tagság elvárásait. A szövetség legnagyobb bővítése 2004-ben történt, amikor is hét új tagállamot vettek fel soraikba. Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia felvételével a kezdetben 12 államot tömörítő szervezet 26 tagúvá vált. Ráadásul néhány héttel ezelőtt Albánia és Horvátország is csatlakozott a NATO-hoz.

Magyarország csatlakozásáról szólva Endresz Ernő elmondta: a rendszerváltó pártok és az első szabadon választott magyar kormány is az első pillanattól hirdette: hazánk stratégiai célja az EU és a NATO tagság. A folyamat a békepartnerségi programhoz való csatlakozással kezdődött, ám NATO tagságunkat jelentősen megkönnyítette, hogy a délszláv válság megoldásában 1996 óta fegyveresen is közreműködünk.

A balkáni hadszíntér egyrészt annak közelsége, másrészt pedig közös múltunk miatt fontos – emelte ki a politológus, aki a magyar békefenntartó tevékenységről szólva beszélt még az iraki és az afganisztáni missziókról is.

Küldetés, feladat, képesség, fejlesztés

Mihócza Zoltán ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztályának főosztályvezető helyettese a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről, valamint nemzetközi szerepvállalásáról beszélt előadásban. Elmondta: a Magyar Honvédség 1990-ben 125 ezer katonából álló tömeghadsereg volt, tavaly év végére ez a létszám 23 950 főre csökkent. Ezután a Magyar Honvédség működését meghatározó alapdokumentumokról beszélt, külön kiemelve az idén januárban elfogadott Nemzeti Katonai Stratégiát. E stratégia – amelynek megalkotása hosszú időt vett igénybe – öt fejezetből áll. Leírja a Magyar Köztársaság biztonsági környezetét, illetve védelempolitikájának alapjait. Emellett a Magyar Honvédség feladatairól, alkalmazásának várható körülményeiről, szükséges képességeiről, a haderőfejlesztés irányairól, valamint fenntartásának és fejlesztésének feltételeiről olvashatunk a stratégiában, amelynek kiindulópontja egyébként az, hogy országunkat az elkövetkező évtizedben hagyományos jellegű konfliktus nem fenyegeti.

A Magyar Honvédség feladatrendszeréről szólva Mihócza ezredes elmondta: a haderőreformok során 13 feladatot határoztak meg a hadsereg számára. Ezek többségét egyedül nem, csak szövetséges együttműködésben tudjuk végrehajtani. Ilyen például a légtérvédelem. A főosztályvezető-helyettes külön kitért a terrorelhárításból adódó feladatokra, amelyeket csak minősített időszakban és a köztársasági elnök utasítására végezhetnek a Magyar Honvédség katonái.

Mihócza ezredes elmondta: az új haderőt a képességalapúság és a modul rendszer jellemzi, amely gyorsan bevethető és manőverképes. Emellett alkalmas a szövetségi együttműködésre, korszerű fegyverzete és felszerelése van, valamint finanszírozható. Ezt követően a Magyar Honvédség képességfejlesztésének fő irányairól esett szó. Elhangzott: a hadsereg elsősorban olyan képességeket fejleszt, amelyek a missziókban is bevethetők, ám a nálunk fejlettebb katonai potenciállal rendelkező országok számára nem éri meg fejlesztésük.

A társadalom biztonságérzete

Dr. Radványi Lajos szociológus, a HABE alelnöke – a honvedelem.hu állandó munkatársa – előadásában a magyar társadalom biztonságérzetéről beszélt. Mint elmondta: az egyesület több alkalommal végzett felmérést a magyar lakosság körében. Az egyik felmérést három hónappal az 1997-es NATO népszavazás előtt végezték el, amikor is eléggé lesújtó volt a társadalom véleménye a Magyar Honvédségről. A válaszadók fele úgy vélekedett, hogy a sereg akkori állapotában nem alkalmas arra, hogy megvédje az országot.

A következő felmérést 1999. április 7-18-a között végezték, amikor már a 16. napja tartott a Szerbia elleni légiháború. Ezt a vizsgálatot tavaly ősszel megismételték, hogy ez emberek véleményének változását vizsgálni lehessen. A kiértékelést követően megfogalmazott következtetések szerint, a két vizsgálat között a társadalom tudatában nem következett be elmozdulás, ma Magyarországon a biztonság elsősorban a lét-, és közbiztonságot jelenti az emberek számára. Emellett a magyar társadalom értékpreferenciái szinte semmit nem változtak a két felmérés között, hiszen mindkét alkalommal kiemelt helyen szerepelt a biztonság, a béke és az anyagi biztonság. Ráadásul 2008-ban alacsonyabb szintű besorolást kapott a katonai biztonság, ami arra utal, hogy a NATO tagsággal összefüggésben a magyar lakosság stabilnak tartja az ország katonai helyzetét.

Nem lesz létszámcsökkentés

A rendezvény zárásaként dr. Endresz Ernő a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről beszélt. Szólt arról, hogy a lezajlott haderő-átalakítás olyan állapotot teremtett a seregben, amely tartós. S ez a stabilitás lehetőséget ad az előrelépésre is. Elhangzott: a 2009-es év a gazdasági válság miatt sokkal nehezebb lesz, mint az elmúlt esztendők voltak. A katonai felsővezetés áttekintette a helyzetet, s megnézték, hogy melyek azok a feladatok, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az alaprendeltetéshez. Így az idén elmarad a kecskeméti nemzetközi repülőnap, és a városligeti majális is. Emellett pedig csökkentik a polgári szervezetek rendezvényein való részvételt.

Mindez azonban nem jelenti azt – fogalmazott Endresz Ernő –, hogy a Magyar Honvédség láthatatlanná akar válni. Megtartják a monostori erődben az immár hagyományos családi napot, és a katonák a kellő mértékig részt vesznek a ceremóniális feladatokban is. A felszabadult pénzt pedig a toborzásra, illetve az élet-, és munkakörülmények javítására csoportosítják át. Hiszen a 2009-es év az állomány megtartásáról szól majd. A honvédelmi miniszter emellett azt tervezi, hogy a jelenlegi háromezer fős létszámhiányt teljesen feltölti, csökkentve ezzel is a munkanélküliséget az országban.

A rossz gazdasági helyzet ellenére sem lesz létszámcsökkentés, nem szűnnek meg szervezetek, nem zárnak be helyőrségek. Számítani kell azonban a jelenlegi körülmények átstrukturálására, amellyel a jelenlegi képességeket kívánják fejleszteni. Emellett pedig a nemzetközi szerepvállalásainkban is várhatóak változások.