„Erősebb NATO-ra van szükségünk”

Katona Tamás történész, a Manfred Wörner Alapítvány elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy a konferencia nagyon fontos helyzetfelmérés. Az elmúlt évtizedet és az azt megelőző éveket tekintve ugyanis van mire visszatekinteni, és természetesen van hova előretekinteni.

– Az a NATO, amelyhez Magyarország csatlakozni akart, az nem az a NATO volt, amelyhez 1999-ben csatlakozott. És az a NATO, ami ma van, az nem az a NATO, amihez 1999-ben csatlakozott. Amiről a mai tanácskozás szól, az pedig a következő NATO – kezdte bevezető előadását Szekeres Imre honvédelmi miniszter, majd arról beszélt, hogy ha egyetlen szóval kellene jellemezni a világunkat, akkor ez a szó a változás lenne. Ebben a változásban a NATO-nak – erejénél és lehetőségeinél fogva – kulcsszerepe van a biztonság megőrzésében és kiszélesítésében. Különösen igaz ez a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági válságban, amely járulékos hatásként a biztonságérzet jelentős romlását hozta magával.

Szekeres Imre kiemelte: politikusként vallja, hogy ha több és nagyobb biztonságot akarunk, akkor erősebb NATO-ra van szükségünk. Ennek eléréséhez viszont újfajta gondolkodás szükséges. Az újfajta gondolkodás viszont azt jelenti, hogy a globalizáció korában nem lehet izolálni egy-egy biztonsági problémát. Sőt egy-egy biztonsági kihívás ma már nem elsősorban klasszikus katonai jellegű fenyegetést jelent. Komoly problémákat okoz a munkanélküliség, a migráció, a globális környezeti változás, a fenyegető energiahiány, vagy éppen ez erősödő terrorizmus. És ha ezekre a veszélyekre válaszolni akarunk, akkor szükség van egy erős, hatékonyan fellépni tudó, államok közötti szövetségre. Ugyanis az egyes államok önállóan nem lehetnek úrrá például a klímaváltozás globális méretű problémáin, vagy nem tudnak hathatós megoldást találni a terrorizmus fenyegetésére.

– Meggyőződésem, hogy a NATO kulcstényező lehet mai világunk kihívásainak kezelésében, a benne rejlő lehetőségekkel tehát élni kell. Ehhez viszont változnia kell magának a NATO-nak is, hiszen csak így reflektálhat a változó világ hatásaira. Az elmúlt években a NATO képes volt erre a változásra, hogy állandóan alkalmazkodjon az új biztonsági kihívásokhoz, az új feladatokhoz, problémákhoz – mondta Szekeres Imre.

A honvédelmi miniszter hozzátette: a szövetség változásának előmozdítója lehet az Obama-adminisztráció új gondolkodása és Franciaország visszatérése a NATO integrált katonai szervezetébe. Hiszen mindez lehetőséget teremt a transz-atlanti kapcsolatok megszilárdítására.

– Miért kell a NATO-t tovább erősíteni? – tette fel a kérdést a tárcavezető – mert a szövetség nem egyszerűen az európai és az észak-amerikai térség biztonságát, hanem a globális biztonság sarokkövét biztosítja. A szövetség ugyanis rendelkezik azokkal az eszközökkel és lehetőségekkel, amellyel tenni lehet a globális biztonságért. Egy erősebb NATO azt jelenti, hogy egy a jelenleginél erősebb katonai struktúrát kell kiépíteni.

Szekeres Imre kiemelte: a NATO tíz évvel ezelőtt elfogadott stratégiai koncepciója felülvizsgálatra szorul. Hiszen sok minden változott az elmúlt évtizedben, így a fenyegetettség természete is. Az új típusú kihívásokhoz igazított válaszokat kell adni, miközben meg kell felelni a régi típusú veszélyek felől érkező biztonsági kihívásoknak is. Ezért van szükség az új stratégiai dokumentumra. A honvédelmi miniszter aláhúzta: véleménye szerint a jövő hónapban Strassbourg-Kehlben tartandó jubileumi csúcstalálkozó után mielőbb el kell kezdeni az új stratégiai koncepció kidolgozását, amely munka egy-másfél év alatt befejezhető.

Szekeres Imre elmondta: az új stratégiai koncepciónak meg kell erősíteni a kollektív védelem központi szerepét, ugyanakkor az új biztonsági kihívásokra is megfelelő választ kell találnia. Azaz reagálnia kell az energia biztonság, a klímaváltozás és a kibernetikai védelem témájára is. Az új koncepciónak emellett a képességfejlesztés irányait és annak eszközeit, az erőforrások felhasználásának hatékony módozatait is rögzíteni kell.

– Ez egy új NATO lesz, amelyben nem csupán a katonai képességeket újítjuk meg, hanem az úgynevezett „nem-katonai" képességeket is. Ennek az új NATO-nak szerkezetében, működési módjában is változnia kell. Szervezettebbnek és hatékonyabbnak kell lennie – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: azt is el kell dönteni, hogy milyen legyen a NATO és az Európai Unió együttműködése? Hogyan lehet az együttműködést a jelenleginél jóval hatékonyabbá tenni? Hiszen képtelenség, hogy ennek a két szervezetnek összesen egy közös művelete van, amely nem más mint a Bosznia-Hercegovinában zajló EU ELTHEA misszió. Éppen ezért ennek a viszonyrendszernek az átalakítása elengedhetetlen. Az együttműködés felé vezető egyik lépés lehet, hogy Koszovó jövőjét illetően ki kell dolgozni egy menetrendet arra, hogy miként veszi majd át az Európai Unió a NATO jelenlegi szerepét.

Bevezető előadásában Szekeres Imre ezt követően a NATO előtt álló jelenlegi legnagyobb kihívásról, az afganisztáni rendezéshez történő hozzájárulásról beszélt, amely – véleménye szerint – nemcsak a szövetség, hanem az egész nemzetközi közösség feladata. Viszont a katonai jelenlét nem elegendő, emellett fontos feladat az elfogadható hatékonysággal működő afgán kormányzat és gazdaság kialakításában való részvétel is.

– Meggyőződésem, hogy Afganisztánban nem nyugati típusú államszervezet és berendezkedés kiépítésére, hanem a helyi viszonyok között működőképes ország kialakítására van szükség. Egyetlen állam sem „erőszakolható meg", azaz nem hagyható figyelmen kívül kulturális-társadalmi háttere, eddigi történelmi fejlődése. Az új NATO stratégiának is ezen az alapon kell állnia – mondta a miniszter, hozzátéve: Afganisztánban tehát afgán megoldásra van szükség. Az országban az afgán kormányzat és az afgán nép tud a rendezésért a legtöbbet tenni, a nemzetközi közösségnek pedig az a feladata, hogy a lehető leghatékonyabban segítse ezeket az erőfeszítéseket. Azon kell munkálkodnunk, hogy létrejöjjön a helyi társadalmi-politikai viszonyoknak megfelelő afgán állam, amely képes ellátni az alapvető kormányzási funkciókat, megszervezni és fenntartani saját biztonságát. Ennek értelmében a közigazgatást a helyi társadalmi politikai sajátosságoknak megfelelően törzsi, nemzetiségi alapokat is figyelembe véve lehet létrehozni és regionálisan megszervezni.

A honvédelmi miniszter kiemelte: 2009 valódi fordulópont lehet ebben a folyamatban. Hiszen remélhetőleg az augusztus 20-ai választások után hatékonyabb lesz a kormányzás és nagyobb lesz a bizalom a kormányzat egésze iránt. Emellett az afganisztáni helyzet rendezése fontos üzenetet is hordoz. A misszió sikere bizonyíthatja a világ számára, hogy a NATO képes erősíteni a globális biztonságot.

Bár a NATO számára pillanatnyilag Afganisztán jelenti a legfőbb politikai és katonai prioritást, Európa és a transz-atlanti térség számára mindig is a biztonságot közvetlenül érintő kulcskérdés lesz a balkáni régió stabilitása – fogalmazott Szekeres Imre, aki kiemelte azt is, hogy stratégiai cél, hogy idővel az összes balkáni ország – köztük természetesen Szerbia is – csatlakozzon az euro-atlanti integráció szervezeteihez. Hiszen csak a teljes integráció biztosíthatja a hosszú távú stabilitást a Balkánon.

 – A Balkánon egyelőre fenn kell tartani a NATO jelenlétét. Az Európai Unióval szoros együttműködésben kell meghatározni a jövőbeni jelenlét mértékét és milyenségét. A boszniai feladatátadás sikeres volt a két szervezet között. A koszovói esetben is körültekintően kell eljárni bármilyen átalakítás esetében, mert a biztonsági helyzet még mindig törékeny és változatlanul a NATO a biztonság végső garantálója – emelte ki a honvédelmi miniszter.

A továbbiakban Oroszországról beszélt előadásában Szekeres Imre. Mint elmondta: a globális biztonság megerősítése érdekében továbbra is együtt kell működni Oroszországgal, hiszen földrajzi kiterjedésénél, politikai-katonai erejénél, és energiahordozó-készleteiből fakadó gazdasági súlyánál fogva is fontos szereplője nem csupán az európai, hanem a közép-ázsiai és a közel-keleti térség biztonságának is. Emellett tudomásul kell venni, hogy Európa energiaellátása még mindig elsősorban Oroszországtól függ, ezért elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd egy újabb konfliktus elkerülése érdekében.

A honvédelmi miniszter kiemelte: bízik benne, hogy a grúziai események utáni fagyosabb időszaknak vége, s most itt van az idő megtalálni a gyakorlati együttműködés lehetőségeit. Szintén érinti a NATO és Oroszország közötti viszonyt az, hogy az Amerikai Egyesült Államok saját rakétavédelmi rendszerét szeretné Európa területére telepíteni, s ez komoly feszültséget teremtett. Szekeres Imre úgy vélte: minden fél számára elfogadható lenne, ha a NATO saját rakétavédelmi rendszerét építené ki, melynek elemei szintén Európa területén települnének, de a szövetség fennhatósága alatt működnének. Mindez jól szolgálná a NATO közös érdekeit és egyaránt védelmet nyújtana mind az Egyesült Államok, mind pedig az európai tagországok számára.

Előadásának végén Szekeres Imre hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy erősebb NATO alakuljon ki, fontos, hogy a tagországokban erős legyen a szövetség támogatása. Mi magyarok ebben a kérdésben jól állunk, hiszen az egyik közvélemény-kutató cég márciusban elvégzett felmérése szerint a megkérdezettek 76 százaléka véli úgy, hogy Magyarország biztonságát növeli, hogy tagjai vagyunk az észak-atlanti szervezetnek. 58 százalékuk szerint hazánk számára összességében előnyös a NATO tagság, még 33 százalékuk szerint a tagságnak vannak előnyei és hátrányai is. Vagyis a megkérdezettek 91 százaléka alapvetően pozitívan viszonyul tagságunkhoz.

A Manfred Wörner Alapítvány által szervezett nemzetközi konferencia ezt követően a rendszer-átalakítás kül-, és biztonságpolitikájáról szóló előadásokkal folytatódott. Majd a hazai és külföldi előadók az idén hatvanadik születésnapját ünneplő NATO-ról beszéltek. A konferencia befejező részében hazánk szövetségben eltöltött tíz évéről hallgathattak meg előadásokat a résztevők.

További képek:

Fotó: Szűcs László