Ez a tábor más mint a többi – az itt lakók a fellegek felett járhatnak
Szöveg: Szűcs László | 2008. július 10. 19:37Meglátogatta csütörtök délután a Magyar Honvédség pályára irányító repülő táborát dr. Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter meglepetésvendéget is vitt magával: az egykori sztár vadászpilóta, Szabó „Topi” Zoltán nyugállományú őrnaggyal érkezett az MH 86. Szolnok Helikopterbázison zajló táborba.
Ezen a nyáron hat héten keresztül húsz-húsz fiatal vesz részt a Magyar Honvédség pályára irányító repülőtáborán (PIR-tábor), Szolnokon. A 2002 óta minden nyáron megrendezett tábor legfontosabb célja a katonai repülés népszerűsítése, valamint a sereg pilótaigényének biztosítása.
A tárcavezetőt az a húsz fiatal várta, akik hétfő óta vesznek részt a PIR-táboron. A látogatás legfőbb célja az volt, hogy a miniszter tájékozódjon és személyes benyomásokat szerezzen a pilóta-utánpótlás egyik fontos állomásáról. Emellett pedig kötetlen beszélgetést folytasson a táborlakókkal, az elmúlt napokban szerzett tapasztalataikról, élményeikről.
Ezt megelőzően azonban még az MH Repülőfelkészítési Osztály (MH RFO) parancsnoka, Nagy István alezredes tartott rövid tájékoztatót a PIR-táborok történetéből. Elmondta: az elmúlt hét évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy a pályára irányító repülőtáborok egyre népszerűbbek a fiatalok körében. Amíg 2002-ben mindössze 45-en jelentkeztek a három turnusos táborba idén már 583 jelentkező közül kellett kiválasztaniuk azt a 120 szerencsést, akik a hat csoport valamelyikében helyet kaptak. A hatalmas túljelentkezés miatt a kiválasztásnál azokat részesítették előnyben, akik jövőre, illetve 2010-ben diplomáznak, hiszen ők azok, akikre elsősorban számítanak az NFTC-programban.
– A tábor legfontosabb célja ugyanis az, hogy a kanadai NFTC-programba potenciálisan számba jöhető jelölteket időben megkeressük és előzetesen kiválogassuk – mondta Nagy alezredes, hozzátéve: évről-évre növekszik azok száma, akik a PIR-táborban szerzett élmények hatására adják be jelentkezésüket a pilótaképző programra. Tavaly a 120 résztvevőből 69-en gondolták úgy, hogy szeretnének vadászpilóták lenni, ám – az RFO parancsnoka szerint – ez a szám idén várhatóan jóval magasabb lesz.
Nagy alezredes elmondta azt is, hogy az öt napos turnusokban minden időt kihasználnak arra, hogy a fiatalok repülhessenek. A végrehajtásban közreműködő szolnoki Honvéd Sportrepülő Egyesület motoros vitorlázó, illetve ZLIN–42-es típusú repülőgépeivel minden táborlakó legalább tízszer felszáll az egy hét során. Ezeket a gépeket az egyesület rutinos pilótái – akik szinte valamennyien ma is aktív, vagy éppen nyugállományú katonai repülőgép-, és helikopter vezetők – vezetik, ők igyekeznek megszerettetni a repülést a fiatalokkal.
Természetesen emellett a táborlakóknak arra is lehetőségük van, hogy utasként repülhessenek a Magyar Honvédségben rendszeresített Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterrel, Mi–24-es harci helikopterrel, valamint An–26-os szállító repülőgéppel.
– Örülök, hogy ilyen sokan jelentkeztek, bár az az igazság, hogy én ezt előre sejtettem, hiszen az egyetemi road-show-okon már sokan jelezték nekem, hogy szeretnének részt venni a repülőtáboron – mondta a táborlakóknak Szekeres Imre. A tárcavezető kiemelte: a Magyar Honvédség nehéz időszakon van túl, hiszen az elmúlt tizennyolc évben minden átalakult: a Varsói Szerződés rendszerében lévő, sorozott tömeghadseregből, a NATO és az Európai Unió tagállamának hivatásos hadserege lett.
Szekeres Imre tájékoztatójában kitért arra is, hogy egy néhány hónappal ezelőtt készült felmérésből egyértelműen kiderült, hogy az állampolgárok szemében a Magyar Honvédség az egyik legkiemelkedőbb, a tűzoltóság után a második legismertebb állami szervezet. Holott egy évvel ezelőtt még a 14. helyen állt.
Ugyanebből a felmérésből az is világosan látszik, hogy az emberek szerint, a légierő is új fejlődési pályára került, s kiemelkedő feladat a magyar légtér biztosítása. Fontos ez, mert a magyar légtér nagyon zsúfolt, s biztonságát csak a vadászrepülőgépek szavatolhatják.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: ezt a feladatot 2010 január 1-től a Gripen vadászrepülőgépek látják el, a jelenlegi „légtérőröket", a MiG–29-eseket ekkor vonják ki a hadrendből. Elhangzott: emellett szükséges a kiképzési célokat szolgáló L-39-esek kivonása is, arról azonban egyelőre még nincsen döntés, hogy az Albatroszokat milyen módon, esetleg milyen gépekkel helyettesítik majd a jövőben.
Szekeres Imre beszélt arról is, hogy a szolnoki alakulat forgószárnyas repülőeszközeit is szükséges korszerűsíteni. A tervek szerint a Mi–8-as szállító-helikoptereket lassan kivonják a rendszerből, de a Mi–17-eseket és a Mi–24-eseket modernizálni szeretnék. Emellett hosszútávon az An–26-os repülőgépek cseréjére is szükség van.
– Ugyanakkor a NATO stratégiai légiszállítási képességének Magyarországra költöztetése igazi sikertörténet, gazdasági, politikai és katonadiplomáciai siker – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a 15 NATO tagállam és két EU-s ország összefogásával megvásárolt három darab C–17-es szállító-repülőgép bázisa a pápai katonai repülőtéren lesz. Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy a tervek szerint az első óriásgép novemberben érkezik a pápai bázisrepülőtérre, s a hazánk által megvásárolt repülési óraszám fedezni fogja a Magyar Honvédség stratégiai légiszállítási igényeit.
A miniszteri tájékoztatót követően a táborlakók élménybeszámolót tartottak arról, hogy miként élték meg az első felszállást, és milyen élményekkel gazdagodtak az eddig eltelt napok során. Többen is „fantasztikus érzésnek", illetve „leírhatatlannak" nevezték a kisgépes repülést, amelynek élménye sokkal emberközelibb, mint egy utasszállító repülőgépen.
A látogatás végén Szekeres Imre megajándékozta a PIR-táborban résztvevő fiatalokat, akik ezt követően Topi vadászpilóta élményeire voltak kíváncsiak, s több mint egy órán keresztül faggatták a népszerű pilótát.
További képek:
Fotó: Tóth László