Fegyverek, fotók, serlegek: mindent a Zrínyiről

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem múzeuma 1978. november 4-én nyílt meg a volt parancsnoki épület – a jelenlegi Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet – földszintjén. Jelenleg az „A" épület földszintjén található.

Az impozáns teremben elsősorban korabeli fotók, relikviák, serlegek és oklevelek díszelegnek. A múzeumba belépve azonnal a kezdetekkel ismerkedhet az érdeklődő: az első tablón található, az elődintézetek hallgatóiról készült fényképek az egyetem első napjait mutatják be. „Az első elődintézet, a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia 1920 őszén nyílt meg", magyarázza Oroszi Antal, a múzeum igazgatója. „Ez a tanintézet a vezérkar szakiskolája volt, kizárólag a tisztikar felső vezető állományát képezték itt. Az évfolyamok kis létszámúak voltak, a Ludovikát, a Bolyait és a Horthy István Honvéd Repülő Akadémiát kiválóan végzettek kerülhettek be ide."

Egy tablókép előtt állunk meg, melyen a diákok végzettségüknek megfelelő egyenruhában láthatóak. „1920-tól egészen ’44-45-ig nagyjából ötszázan végeztek itt, jelentős részük részt vett a második világháborúban, illetve a háború utáni demokratikus hadsereg kiépítésében is, többek között a nemrég elhunyt Király Béla is, aki 1942-ben végzett az egyetemen. Õ nekünk adta ugyan saját tablójukat, de egy hatalmas lyuk volt rajta, így sajnos nem tudtuk kitenni", meséli az igazgató.

A következő tablón már az újjáépített magyar tisztképzés mozzanatait szemléljük meg, hiszen 1947. december elején újra felállt a Magyar Hadiakadémia, melynek akkori parancsnoka az akkori vezérkari főnök, Sólyom László volt. „1939-ben végzett századosként", mondja Oroszi Antal, majd a fotóra mutat, melyen Sólyom – aki hadtörténelmet és hadseregszervezést is tanított – éppen tiszteknek tart előadást. Oroszi Antal egy másik fotót mutat a tablón, melyen az Akadémia első osztálya látható: „Ekkor Veres Péter volt a honvédelmi miniszter, Dinnyés Lajos pedig a miniszterelnök. 1948-ban azonban politikai fordulat következett be, a Rákosi-érában Farkas Mihály váltotta Verest, akinek teljesen más volt az elképzelése. Az Akadémiát 1949 elején bezárták és Sólyom Lászlót hetedmagával koncepciós perek következtében kivégezték. Mindössze 2 évfolyam kezdte meg a 48-49-es tanévet, majd megszűnt az iskola."

A tanítás ugyan szünetelt, de a bázis megmaradt. Hamarosan nagy tömegekben hívták be a munkásparaszt fiatalokat, három és hat hónapos tanfolyamokra. A hadseregben ekkor az új ideológiának megfelelően nevelőmunkát is kellett végezni, ezért a Hűvösvölgyi Kiképzőbázison megnyílt a Honvéd Nevelőtiszti Akadémia, melyről szintén számos dokumentum emlékezik a múzeumban. „Több száz embert avattak fel, ezek többsége mind pártmunkás volt – a zubbony bal karján ötágú vörös csillagot viseltek, ezzel különböztették meg őket", mutatja az igazgató a fotókon, és hozzáteszi: „Így a parancsnok mellett tulajdonképpen társparancsnoki rendszer működött, tehát az alakulat élén egy politikai tiszt is állt, hasonló jogkörökkel, mint a parancsnoké."

Múzeumi sétánkon hamarosan az ötvenes évek tablóihoz érkezünk: „Az ötvenes évek fordulóján a nemzetközi helyzet alakulása következtében a háborús pszichózis hazánkban is kezdett lábra kapni. 1950 őszén megnyílt a Honvéd Akadémia, de 1949 és 1951 között 16 fegyvernemi tiszti iskolát állítanak fel az ország különböző részein" meséli Oroszi Antal.
Az Akadémiát Király Béla irányításával nyitották meg. Ebben az időben megjelentek a szovjet katonai tanácsadók is, és a magyar katonák is szovjet egyenruhában láthatóak a múzeum fényképein. 

Az 1955. március 15-i miniszteri parancs értelmében a Hadiakadémia Zrínyi Miklós Katonai Akadémia névre változott. A Petőfi Akadémia felvette a Sztálin Katonai és Politikai Akadémia nevet, majd 1956-ban ismét Petőfi Sándor Katonai és Politikai Akadémia lett. A katonai szakmai képzés mellett a párt- és állami vezetők is itt tanultak, a múzeum egyik tablójának fotóján közös fotó tanúskodik erről: Nyers Rezső, Kádár János, Németh Miklós, Huszár Tibor együtt láthatóak rajta.

1952-ben a sereg 200 ezer főt számlált, a tisztikar 36 ezret. Nagy Imre reformjai után azonban 1955-en 20 ezer, 1956-ban pedig 15 ezer embert bocsájtottak el. Egy 56-os tablón fotók és sajtódokumentációk mutatják az iskola ezen szakaszát, és látjuk Márton Andrást is, az Akadémia ekkori parancsnokát. Márton a polgári életben néptanító volt, majd 1956-os szerepléséért 10 évre börtönbüntetésre ítélték – ez a szám csak 1962-ben, az amnesztia miatt feleződött le.

A következő tablón már sportosabb életképeket láthatunk, nem is csoda, hiszen a zrínyisek előkelő helyet foglaltak el a

Egy másik tablón a Zrínyi tanárainak megjelent könyvei láthatóak, mellettük a különböző delegációktól kapott emléktárgyak, kupák és serlegek sorakoznak. A vitrinben különböző nemzetiségű fegyverek sorakoznak, így például egy PPS géppisztoly, amely a hatvanas évekig a magyar néphadsereg rendszeresített fegyvere volt. Egy másik pisztolyról Oroszi Antal érdeklődésünkre elmondja: a fegyvertípust elsősorban az 56-os felkelők használták, majd a forradalom utáni konszolidációs tevékenység alatt (melyben az akadémia részt vett) begyűjtötték, így került ide, a múzeumba.

1956 végén egyesítik a Petőfi Sándor Hadiakadémiát és a Zrínyi Miklós Akadémiát, ettől kezdve itt képzik a parancsnoki állomány mellett a politikai munkás állományt is – az eseményeket már az 1957-58-as időszak fotódokumentációja mutatja be. Látunk néhány idősebb diákot is a fényképeken, ők a levelezőosztály tagjai, ahol már főtisztek is tanultak.

A múzeumban a Maglite logisztikai együttműködési gyakorlatnak külön tabló állít emléket. „A londoni királyi logisztikai hadtest iskolájával együttműködött a mi logisztikai tanszékünk, és 10 éven keresztül vagy itt, vagy Londonban zajlott egy-egy törzsvezetési gyakorlat, innen származik ez a sok relikvia", mondja az igazgató, majd megmutatja a varsói szerződés legfontosabb kapcsolatainak emléktárgyait, a lengyel, csehszlovák, bolgár, német kapcsolatok kiépülésének legfontosabb mozzanatairól készült fotókat, ajándék serlegeket és okleveleket is.

A múzeum újabb szekcióját a hetvenes évek egyik legfontosabb lépésének szentelték: egy rendelet szerint a Zrínyi Miklós Akadémiát végzett tisztek oklevele ekkor már egyenértékű az egyetemi oklevéllel. „1975-ben érkezett az első parancsnok az Akadémia élére, akinek tudományos fokozata volt: Lantódi József", mutatja Oroszi Antal a vezérőrnagy fényképét. Lantódi József nevéhez fűződik a múzeum megépülése is, ám akkor még nem ebben az épületben, hanem az egykori parancsnoki épületben volt megtalálható. Az „A" épület 1987-ben épült meg, a múzeum akkor kötözött át ide.

Újabb érdekes fotóra bukkanunk a következő fordulóban: Farkas Bertalan űrhajóst 1981-ben vendégül látta az Akadémia állománya – a képen Farkas és az iskola diákjai láthatóak. Farkas fotója mellett a polgári dolgozók tablója található: „Az ellátó, kiszolgáló és biztosító osztályok és csoportok óriási szerepet töltöttek be. De a polgárok közül nemcsak őket kell kiemelni, hanem például az egyetem kórusát is, mely 1996-ban újraéledt, és a mai napig működik", mutatja a fotókat az igazgató, aki egy kiállított kottára is felhívja a figyelmünket: a Zrínyi induló eredeti kottájára.

1985-ben besorolták az Akadémiát az egyetemi hálózatba, innentől kezdve jogot kapott doktori címek adományozására. A múzeum soron következő tablója azt mutatja be, hányan jelentkeztek a különböző fokozatokra, valamint hogy hányan szereztek egyetemi doktori és kandidátusi oklevelet. „Különböző személyiségek tiszteletbeli doktori címet kaptak, mint Göncz Árpád vagy Kulcsár Kálmán és külföldi személyiségek", mutatja a fotókat az igazgató.

Egy vitrinhez érünk, benne több külföldi országtól kapott ajándéktárgy és relikvia. „1980-tól 2006-ig megszakítás nélkül tanultak lengyelek nálunk, e fontos ténynek is emléket állítottunk, de itt áll egy tabló külön a NATO-kapcsolatokról és annak kiépüléséről, a kölcsönös látogatásokról, a NATO-akadémiákon való látogatásokról, valamint az állami vezetők látogatásairól is." Oroszi Antal hozzáteszi: „Míg Göncz Árpád volt a hadsereg főparancsnoka, addig sokszor látogatta az akadémiát."
Szabó Miklós portréjához érve az igazgató rámutat egy díjátadón készült fotóra is, melyen a Magyar Honvédség egyetlen akadémikusa átveszi a Magyar Tudományos Akadémián az oklevelét: az 1991-2007 időszakban Szabó Miklós az Akadémia parancsnoka és rektora volt.

A tárlat végéhez érvén a múzeum igazgatója úgy búcsúzik: „1996 szeptemberében Nemzetvédelmi Egyetemmé vált az Akadémia, természetesen ezt is dokumentáltuk. A jövőben is folyamatosan arra törekszünk, hogy dokumentáljuk a Zrínyi Miklós Egyetem minden eseményét."