Hagyományápolás és profizmus

Az ünnepséget Gergó Zsuzsanna egyetemi docens nyitotta meg és kérte fel a honvédelmi minisztert a rendezvény fővendégét előadása megtartására. A miniszter az előadásának a „Tradíció és professzió – honvédelem 2008" címet adta.

A honvédelmi miniszter a tradíciókban nagyon fontosnak ítélte meg azt, hogy 90 évvel ezelőtt megalakult a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, amely intézmény feldolgozta a honvédség történelmét és elemezte azokat a tanulságokat, amelyek a honvédség fejlődését az egyes korszakokban jellemezték. Ez a hagyományápolás segített abban, hogy mára a magyar társadalom közelebb került a hadsereghez és elfogadja azokat a lépéséket, amelyeket a szövetségesi kötelezettségek miatt meg fel kell vállalnia. Ma már az is a múlt, hogy tíz évvel ezelőtt csatlakoztunk a NATO-hoz. De mára ez a NATO is nagymértékben megváltozott, mert feladatköre kibővült és feladatai nagy részét a szövetségesi területen kívül kénytelen ellátni.

A 2008-as év a honvédelmi tárcánál végre egy olyan év volt, amikor nem kellett szervezeti kérdésekkel foglalkozni, mivel azokat az elmúlt év végére már befejezték. A szervezeti fejlesztést követően ez évben a képességek fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Ez olyan „résképességek" kialakítását jelenti, melyek a szövetségi rendszeren belül egyedülállóak. Ilyen lehet konkrétan a biológiai, nukleáris veszély felderítése és ennek elemzése, vagy az ivóvíz előállítása hadműveleti területeken. A miniszter kijelentését a rendezők célzásnak vehették, mert az elnöklő asszony egy pohár vízzel, -a hallgatók derültsége közepette- elindult a pulpitus felé. Az utóbbi technológiát magyar tudósok kutatásai alapján fejlesztették ki és ma már képesek vagyunk hadműveleti területen nagy mennyiségű ivóvíz előállítására.

Jelentős eredmény az, hogy kidolgozták és elfogadták a Nemzeti Katonai Stratégiát, ami hosszútávon meghatározza a hadsereg fejlesztésének fő irányait. A stratégia kidolgozásánál számba vették a kockázati tényezőket. Megállapították, hogy a szomszéd államok részéről katonai fenyegetettség nincs, így nem szükséges a körkörös védelem stratégiájának a fenntartása. Magyarország ma nem tekint senkit ellenségének, az esetlegesen felmerülő ellentéteket diplomáciai úton igyekszik rendezni. A haza védelmét két pillér biztosíthatja, a nemzeti önerő, valamint a szövetségesi rendszer és ezen belül a befogadó képesség, ami egy gyors működést és ezáltal gyors reagálást tud biztosítani.

Reálisan támadás az országot a légtéren keresztül érheti. Évente több mint 540 ezer légi jármű repül át az ország légtere felett, egy nagyon forgalmas légifolyosó van felettünk. Ezért nagyon fontos többek között az, hogy megbízható és korszerű radarjaink legyenek – mondta a miniszter.

A missziós feladatokról kiemelte, hogy ez a hadviselés aszimmetrikus természetű, mert fegyveres konfliktus esetén nem azonos erők csapnak össze, ezért ellenfeleink sok esetben alattomos eszközöket használnak. Ugyanakkor ezek a műveletek rendkívül összetett tevékenységet igényelnek, ezért logisztikai biztosításuk nem egyszerű feladat. De a műveletek mára túlléptek a fegyveres harcon, mert sok esetben a béke helyreállítását is szolgálják, ezért a katonai vezetésnek szorosan együtt kell működnie a polgári vezetőkkel.

A kulcsfontosságú tényező a szövetség fejlesztésén belül, hogy csökkent a döntések meghozatalára rendelkezésre álló idő és fokozni kell a szövetség integrációs képességét. A nemzetközi együttműködés jó példája a pápai C-17-es program, ami a programban résztvevő országoknak a stratégiai légi szállításokat fogja a jövőben biztosítani. Minden országnak szüksége van ilyen képességre és ha ezt, egy ország egyedül próbája kialakítani az a költségvetését jelentősen megterheli.

Ezt követően a kérdések következtek. Arra a hallgatói felvetésre, hogy meddig tart még az afganisztáni misszió, a miniszter azt válaszolta: az egész nyugati civilizáció érdeke, hogy az afganisztáni helyzet rendeződjön, mert ez az ország a terrorizmus kiinduló pontja, másrészt mert a világ ópiumának 90 százalékát itt termelik. Jelenleg 41 ország állomásoztat itt katonákat. Remélhetőleg 4-5 év múlva kialakul egy olyan helyzet, hogy át lehet adni az irányítást az ország saját vezetésének és mi csak tanácsadói, összekötői minőségben leszünk jelen. Az afgán hadsereg létszámát belátható időn belül a jelenlegi 60 ezerről 140 ezerre akarják felfejleszteni. Ez az erő lehet biztosítéka annak, hogy a rendet önállóan is képesek lesznek fenntartani.

A jelenlévők hallottak az önkéntes tartalékos szervezet felállításáról is, de pontos részleteket nem tudtak róla. “Jelenleg a hadseregben 25 ezer katona teljesít szolgálatot, és ma is vannak hiányok, elsősorban a szerződéses állomány körében. Ezt fokozza az, hogy itthoni feladatok ellátásából eleve kiesnek azok, akik a missziókban vannak. Az önkéntes tartalékosoknak ezt a hiányt kellene pótolniuk, ez a katonai feladatok ellátásába 4-5 ezer önkéntes bevonását jelentené", világított rá Szekeres Imre, aki kiemelte: számos jogi és pénzügyi feltételt kell megváltoztatni ahhoz, hogy ennek a kialakításához neki lehessen állni. Garanciák kellenek a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy az egyén munkából történő kiesése ne okozzon nekik veszteségeket.  

Milyen együttműködés lesz a tervezett NATO kiválósági központ és a honvédség között? – kérdezte az egyik hallgató. A miniszter közölte: amikor a központ megalakul, a honvédség szerves része lesz. Több ország is versenyez ezért a lehetőségért, mi arra törekszünk, hogy a Pannon Egyetem bekerüljön a nemzetközi szervezetek „vérkeringésébe", minél jobban ismerjék meg külföldön a profilját. Ezt célozta az a két nemzetközi konferencia is, amit Veszprémben az elmúlt hónapokban rendeztek.

A kérdéseket követően került sor a Nívó-díjak átadására. A díjat a szak hallgatói és oktatói közösen alapították és az előző tanév legjobb tanulmányi átlagát elért hallgatók munkáját ismerik el ezzel a kitüntetéssel. Eddig 19 hallgató vette át a díjat, többen közülük több alkalommal. A honvédelmi miniszter három Nívó-díjas hallgatónak adta át az elismerő oklevelet és az ajándékot.