Indokolatlan lenne új fegyvereket vásárolni

A Honvédelmi Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke félreértelmezte Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter nyilatkozatát, mely arra vonatkozik, hogy javaslatot kíván tenni az afganisztáni újjáépítésre szánt keretek átcsoportosítására.

A javaslat lényege, hogy a jövőben a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) parancsnoka, illetve a Külügyminisztérium PRT-hoz delegált tanácsadója dönthessen a magyar Kormány 500 millió forintos újjáépítési kerete azon részének felhasználásáról is, melyet eddig pályázati keretösszegként a Külügyminisztérium kezelt. Ezzel tovább növekedhetne a helyi döntéssel felhasználható keret, amely eddig csak a Honvédelmi Minisztérium saját, 125 milliós forrásából, valamint a Kormány imént említett 500 millió forintos támogatásának a HM rendelkezésére bocsátott 72 millió forintnyi részéből állt.

A közvetlen döntéssel felhasználható keret megnövelésére vonatkozó javaslatot az indokolja, hogy az ázsiai országban a romló biztonsági helyzet, illetve a közelmúlt komoly természeti csapásai következtében azonnali és közvetlen segítségre van szükség a helyreállításhoz. Változatlan maradna az egészségügyi, oktatási és mezőgazdasági segély programok megvalósítása.

Dr. Szekeres Imre az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának keddi hódmezővásárhelyi kihelyezett ülésén tájékoztatta a megvitatandó elképzelésről a bizottság tagjait is, akik a javaslat tartalmával egyetértettek. A bizottság egyúttal arra kérte a PRT Kormánybizottságot, hogy készítsen beszámolót az eddig felhasznált újjáépítési keretek hasznosulásáról. Dr. Szekeres Imre azt javasolja, hogy a parlament Külügyi Bizottsága is tűzze napirendjére az afganisztáni újjáépítésre szánt források kezelésének tapasztalatait – hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság is elhatározta.

Gépkarabély-modernizációs program

Külföldi megoldást is keresnek a Magyar Honvédségnél rendszeresített Kalasnyikov típusú, AK-63-as gépkarabélyok harcértéket növelő modernizációjára, ezzel párhuzamosan folytatódik a hazai fejlesztés is – közölte Kádár Róbert mérnök dandártábornok a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség vezérigazgatójának első helyettese a honvédelmi és rendészeti bizottság kihelyezett ülésén.

A Honvédelmi Minisztérium tavaly írt ki meghívásos pályázatot 150 gépkarabély modernizációjára, amire két cég, a Bátori Épszol Kft. és a Combat Kereskedelmi Kft. nyújtott be ajánlatot, s készítette el a mintadarabokat – mondta Kádár tábornok a HRB kihelyezett ülésén, a hódmezővásárhelyi laktanyában. A prototípusok 10 ezer lövéses haditechnikai ellenőrző vizsgálatát azonban kétezer lövés után fel kellett függeszteni, mert mindkét fegyvertípusnál illesztési problémák jelentkeztek. Ezért a gyártóktól módosításokat és javításokat kértek, melyek után a tesztelés folytatható – tudatta a tábornok, aki hozzátette: ezzel párhuzamosan a NATO beszerzési ügynökségén keresztül is kiírtak egy pályázatot szintén 150 gépkarabély modernizációjára.

A Magyar Honvédségben rendszeresített gépkarabélyok modernizációjára vonatkozó első alkalmazói igények körülbelül hat évvel ezelőtt, a honvédség missziós feladatai kapcsán jelentkeztek. Ezen igények kielégítésére történtek kisebb, részleges fejlesztések, például a fegyverhez használt lőszer esetében.
Ezzel egyidejűleg felvetődött a teljesebb körű, átfogó korszerűsítés gondolata is, annak érdekében, hogy a gépkarabélyok harcértékét növelni, rendszerben tartásuk idejét pedig hosszabbítani lehessen.
E két követelmény teljesítése megoldható lenne a rendszeresített gépkarabélyok teljes cseréjével is, azonban a szakmai és pénzügyi szempontokat figyelembe véve, összességében ez jóval drágább lenne, mint a modernizáció.

A modernizációt több szakmai és gazdaságossági szempont támasztja alá. Egyrészt a modernizációhoz szükséges gépkarabélyokkal, valamint a hozzájuk tartozó teljes körű logisztikai és raktári háttérrel már rendelkezik a Magyar Honvédség. Ez a meglévő háttér és tartalék nagy értéket képvisel, amelynek újonnan történő kialakítása egy új fegyvertípus esetében óriási költségtöbbletet jelentene.

Másfelől az AK gépkarabélyokhoz rendszeresített lőszerből rendelkezésre áll mintegy 10 évre elegendő mennyiség. Ez szintén olyan, már meglévő készlet, melyet nem szükséges újonnan beszerezni. Az AK gépkarabély a Magyar Honvédségben rendszeresített fegyvertípus. Ebből az első pontban említett tartalékokkal együtt meglévő mennyiség mintegy 45 000 db (az inkurrenciával együtt kb. 72 000 db). Fegyvertípus-váltás esetén a teljes mennyiség cseréjével kellene számolni, nem csupán a modernizálandó mennyiségével (7700 db). Értelmetlen lenne ugyanis a két típust egyszerre rendszerben tartani (az AK-t tartalékként, míg az új típust használatban lévőként), mert az párhuzamosan két háttér-rendszer fenntartását igényelné, vagyis két típushoz kellene biztosítani a logisztikai hátteret, a lőszer-utánpótlást, illetve két típusra kellene kiképzést biztosítani. Ez felesleges, logikátlan és költséges megoldás.

Emellett a Magyar Honvédségben az állomány az AK típus használatára kap kiképzést. Új típus beszerzése esetén a kiképzési rendszert is teljesen meg kellene változtatni. A meglévő eszközök modernizációja helyett új, 5,56 mm (NATO) kaliberű gépkarabélyok beszerzése az alapfegyver árán túlmenően további jelentős költségigényeket támasztana, mivel a szükséges képességek kialakítására szolgáló kiegészítő eszközök (gránátvető, éjszakai irányzék, lézeres célmegjelölő, taktikai lámpa stb.) ugyanúgy nem alapvető részei a fegyvereknek, mint a rendszeresített AK gépkarabélyok esetében, vagyis ezeket új fegyverek vásárlásakor is szintén külön be kellene szerezni. (Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a sajtóban többször megjelent és hivatkozási alapot képező Heckler & Koch MR 223 típus nem katonai kivitelű, hanem félautomata működésű, polgári célú lőfegyver, ezért az nem képezheti alapját sem tudás- sem árbeli összehasonlításnak.)
Mindezen okok miatt új fegyverek vásárlása egyértelműen gazdaságtalan és indokolatlan lenne.

A felmerült korszerűsítési igények, és a modernizált fegyverrel szemben támasztott követelmények felmérését, a modernizáció irányának meghatározását követően a Honvédelmi Minisztérium 2008-ban indította el 2014-ig tartó Gépkarabély Modernizációs Programját.
A Program célja tehát a Magyar Honvédségnél rendszeresített gépkarabélyok alkalmazhatóságának és használhatósági idejének növelése azzal, hogy azok speciális kiegészítő eszközökkel – így például gránátvetőkkel, éjszakai és nappali irányzékokkal, lézeres célmegjelölővel, taktikai lámpákkal – lesznek felszerelve.
Fontos hangsúlyozni, hogy a modernizáció nem felújítást jelent. A kettő tartalma között jelentős különbség van. Míg a felújítás valóban csak a meglévő eszközök javítását, állapotának megőrzését jelentené, a modernizáció ennél jóval több: a fegyver új képességekkel bővül, azért, hogy megfeleljen – a többek között a missziós tapasztalatok alapján meghatározott – új hadműveleti követelményeknek.

Számos új képességről beszélhetünk. Az optikai vöröspontos irányzék növeli a fegyver találati valószínűségét. Az opcionálisan felhelyezhető éjszakai irányzékok által a gépkarabélyok nagy távolságon is alkalmassá válnak éjszakai műveletek végrehajtására. Az új, több pozícióban állítható válltámasz segíti a fegyverek különböző tüzelési pozícióban (kapáslövés, nagytávolságú lövés) történő hatékony alkalmazását. A függőleges kialakítású mellső markolat és kicsúsztatható villaláb stabil irányzást tesz lehetővé. A modernizált gépkarabély az opcionálisan cső alá szerelhető gránátvető révén egy teljesen új képességet kap, amely jelentősen növeli a fegyver tűzerejét. A lézeres célmegjelölők egyrészt rendkívül pontos célzást biztosítanak közelharcban, másrészt megnövelik az egyéni éjjellátó eszközök látótávolságát.

A Program megvalósítása során a Honvédelmi Minisztérium 7700 darab gépkarabélyt tervez a fent említett eszközök segítségével modernizálni az elkövetkezendő években. A 2009-2014 között lebonyolítandó Programra a tárca 7,7 milliárd forintot tervez, mely keretösszeg fedezi a fent nevezett kiegészítő eszközök beszerzését, valamint a 7700 darab gépkarabély teljes modernizációját.
Maga a modernizáció azonban csak abban az esetben valósul meg – és a tervezett keretösszeg (illetve annak szükséges része) is kizárólag akkor realizálódik –, ha az ajánlattevők által elkészített, modernizált gépkarabély-prototípusok valamelyike maradéktalanul megfelel az elvárásoknak. A tervezett forrást csak abban az esetben (és azt követően) használja fel a tárca, ha a prototípus a csapatpróbák során, a gyakorlatban is megfelelt.

A program eddigi lépései és jelenlegi helyzete

Ami a program eddigi lépéseit és jelenlegi helyzetét illeti, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség 2008-ban kezdeményezett eljárást 150 darab gépkarabély modernizációjára. Ez az első részlete lenne a fejlesztésre tervezett mennyiségnek és prototípusként az említett, csapatpróbák keretében történő tesztelésre szolgálna. Az ajánlattételi határidő 2009. január 15-én járt le, több ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Elkészült a műszaki követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló vizsgálati terv, amely az ajánlatok részét képező prototípusok haditechnikai ellenőrző vizsgálatának szempontjait tartalmazza (10000 lövéses tartóssági vizsgálat, klimatikai vizsgálatok stb.). Az eddig elkészült mintaeszközökön a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Lőkísérleti Vizsgáló Állomáson végrehajtott első tartóssági lőkísérleteket követően – mivel azok nem feleltek meg a támasztott követelményeknek – a Honvédelmi Minisztérium módosításokat/javításokat kért, melyeket követően a tesztelési folyamat folytatható.