Nemzeti katonai temető és emlékhely a Fiumei úton

Miután a díszszázad, a katonazenekar, valamint a díszőrök elfoglalták helyüket, a jelenlévők a Himnuszt hallgatták meg, majd Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című költeménye hangzott el.

A rendezvényen ezt követően Dr. Vadai Ágnes mondott beszédet.

A Honvédelmi Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: a mai, viták tüzében megélt, ellentmondások forgácsolta napi életben egyetértés alakult ki a megvalósításban résztvevők között abban, hogy a Központi Katonai Temető és Kegyeleti Hely felavatásával régi adósságát törleszti a magyar állam a haza szolgálatát és védelmét élethivatásként vállaló katonákkal szemben. „Az elmúlt időszak során csak segítő kezekre találtam, bárkihez is fordultam, és a mai esemény kapcsán szeretném megköszönni a közös munkát, a biztatást és a támogatást mindannyiuknak", mondta Vadai Ágnes, aki külön kifejezte köszönetét Dr. Boross Péter volt miniszterelnöknek, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökének, Dr. Simóka Kálmánnénak, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Vezérigazgatójának, valamint a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak.

Az államtitkár asszony hangsúlyozta: a Honvédelmi Minisztérium irányításával működő magyar hadisír-gondozás több mint félszáz országban tart számon magyar katonai halottakat. Hozzátette: azok sírjait is gondozzák, akik nem háborúk vagy hadi események következtében, de szolgálatteljesítés közben vesztették életüket. „Akár békében ért utol valakit a halál, akár háborúban, ez nem csorbíthatja helytállása értékét", mondta Vadai Ágnes.

„Olyan parcellát avatunk itt, a magyar történelem nagyjait magában foglaló Nemzeti Sírkertben, amely Központi Katonai Temetőként alkalmas arra, hogy bajtársaink, katonáink gondozott, megbecsült és méltó végső nyughelye legyen. És egyúttal tiszteletet parancsoló helyszíne lehet ünnepi, kegyeleti megemlékezéseknek", tette hozzá az államtitkár, aki elmondta azt is, hogy a lefektetett távlati tervek szerint a Központi Katonai Temető és Kegyeleti Hely azon katonák méltó emlék- és nyughelye lehet, akik a Magyar Honvédség történelme során éltek és haltak a hazáért. „Ennek szellemében meg kívánjuk teremteni a lehetőségét annak is, hogy ide temethessük mindazokat a katonáinkat, akik most még jeltelen sírban nyugszanak valahol, s a napi élet lüktető változásai, munkái, építkezései során kerülnek elő maradványaik", mondta Vadai Ágnes.
Az államtitkár elmondta: több korszakot ölelhet át az új temetkezési hely, akár az egész magyar katonatörténelmet, melynek méltó megjelenítésére is sor kerül a Központi Katonai Temető és Kegyeleti Hely többlépcsős kialakítási terve szerint.

Vadai Ágnes beszéde után Dr. Boross Péter úgy fogalmazott: a Fiumei úti temetőben hatalmas emléképítmények fejezik ki a nemzet egyetemes tiszteletét. „Bárki elzarándokolhat Arany János sírjához, de még nagyon sokan nyugszanak itt. A temető érzelmi kötődés szeretteinkhez, és mindazokhoz a nagy személyiségekhez, akik itt találtak maguknak nyughelyet. Ám ez nem temetőkultusz, hanem az ember természetes kötelezettsége." Anatole France-ot idézve hozzátette: az ősök sírjai teszik hazává az országot.
„Kegyelmesen ünnepi ez a nap. Ami eddig ugyanis hiányzott, az a katonatemető", mondta az elnök, majd úgy folytatta: a katona háborúban és háborún kívül is olyan esküt tesz, hogy életét is feláldozza. „A magyar történelem iszonyú áldozatra volt képes azért, hogy magyarnak maradjon e föld. Nincs még egy nemzet Európában, mely ilyen véráldozattal teljesítette a megmaradás parancsát", mondta Boross Péter.
A volt miniszterelnök végül úgy fogalmazott: a haza nem maradhat őrizetlenül, mindig védeni kell. „A katona, a katonaság szükségszerű egy nemzet életében. Természetes, hogy e különleges hivatás kapjon teret és együttes gyászra adjon alkalmat. Úgy vélem, nagyon jelentős pótlás ez a katonatemető."

A rendezvényen ezután Vadai Ágnes és Tömböl László mk. vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke avatták fel a lélekharangot, melyet aztán Dr. Lakner Pál dandártábornok, tábori püspök és Berta Tibor ezredes, a tábori lelkészi szolgálat katolikus általános helynöke szenteltek meg.

Kifejtette: a Magyar Honvédség gondoskodik katonáiról szolgálatuk alatt, és annak esetlegesen tragikus befejezését követően is. „Így tettek 161 évvel ezelőtt, 1849-ben is azok a fővárosi polgárok, akik itt, a Fiumei úti temetőben első alkalommal a szabadságharc katonáinak, hősi halott honvédeinek adták át a végtisztességet. A névtelen honvédeket követő sírhantok alatt nyugvók avatták Nemzeti Pantheonná e sírkertet".

Tömböl László azt mondta: az 52-es parcellában magyar katonák nyugszanak. „Az újabbak között tűzszerész és pilóta bajtársak sírhantjai. Mától a legmagasabb minősítésű, a Magyar Honvédség halottai és a szolgálatteljesítés közben hősi halált halt katonáink kegyeleti helye ez a terület."

A vezérkari főnök végezetül úgy fogalmazott: „E temető nemcsak azoké, akiknek teste is itt porlad, akikért pár percre megkondult a lélekharang – hanem mindannyiunké, akik a honvédelmet, katonáink sorsát szívügyüknek tekintjük."

A rendezvény végeztével a Szózatot, majd a Takarodót hallgathatták meg a résztvevők.

Fotó: Kánya Andrea