„Sok ezer hősi halott huszár sírhelye”

Újabb emlékhely létesült szombaton délelőtt a HM HIM díszudvarán. Ezúttal a jászkun huszárok kegyeleti emlékhelyét avatták fel ünnepélyes keretek között. A rendezvényen részt vett dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter, dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Ugyancsak elfogadták a szervezők meghívását Jászberény, Kiskunlacháza, Kisújszállás, Szabadszállás, Lajosmizse, Karcag, Kunmadaras, Kenderes és Kuncsorba települések polgármesterei, illetve képviseltette magát a rendezvényen a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége, a Jászok Egyesülete, valamint a Nagykunsági Szellemi Műhely is. Az emlékhely létrehozását utóbbi szervezet kezdeményezte.

– Zord időben, szívet-lelket melengető eseményre jöttünk. Emlékművet avatunk a jászkun huszárezred katonáinak tiszteletére. Méltó helyen emlékezünk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, hazánk legnagyobb kegyeleti helyszínén, számtalan más, egykori magyar alakulat emlékhelyén – kezdte kegyeleti megemlékezését Szekeres Imre honvédelmi miniszter, majd arról beszélt, hogy Győrffy Sándor karcagi szobrászművész elképzelésének és keze munkájának köszönhetően a mai naptól a jászok és a kunok huszárezredének katonái is „belovagolnak" bajtársaik, a tüzérek, a gyalogosok, a hadihajósok, a repülők és az ejtőernyősök mellé.

Szekeres Imre kiemelte: a jászkunsági huszárezredet az egyik legrégebbi magyar alakulatként tartják számon a magyar hadtörténelemmel foglalkozó kutatók. Az 1945-ig, kisebb-nagyobb megszakításokkal kétszáz évig folyamatosan létező ezred mély nyomot hagyott az akkor kiváltságos kerületek, a Jászkunság lakosaiban.

Az ezred történetét felelevenítve a honvédelmi tárca vezetője elmondta: a Jászkun Hármas Kerület Jászságot,

A miniszter ünnepi beszédében elhangzott: a későbbi 12., vagy más néven Nádor-huszárezred legénységének búzakék uniformisa az elmúlt kétszáz év magyar hadtörténelmének szinte összes hadszínterén feltűnt. A jászkun huszárokat jellemző kék és fehér színek nemcsak Európa nagyobb csatamezőin, hanem a jászkun települések címerein és zászlóin is megjelentek.

1848. dicső napjaiban, a Prágában állomásozó, a szabadságszerető forradalmárokkal barátkozó ezredet a császári parancsnokság nem merte bevetni a cseh felkelők ellen. Az alakulat több százada Kossuth Lajos hívó szavára hazaverekedte magát, hogy itthon védje a hazát és annak nemzeteit – sorolta a miniszter, majd kitért arra is, hogy a huszárok 1859-ben Itália földjén, 1866-ben pedig Königgreatz csataterén harcoltak. Az I. Világháború az orosz, majd az olasz frontot találta őket, de a II. Világháborúban is bevetették a jászkun lovasokat.

A honvédelmi miniszter ünnepi beszéde után Ari Katalin tanárnő Szemere Bertalan A huszár című verséből mondott el egy rövid részletet, majd Kovács József a jászkun huszárok kései leszármazottai nevében szólt az ünneplőkhöz.

– Meghatódottan és büszkén állok a felavatandó kegyeleti emlékhely előtt. Meghatódottan, mert anyai nagyapám, Gellértfi János volt jászkun huszár, hősi halott, jeltelen sírban nyugszik, neki nincsen fejfája. Neki, és még sok ezer hősi halott huszárnak e kegyeleti emlékhely lesz a sírhelye, ahol leróhatjuk hálánkat, letehetjük virágainkat – mondta Kovács József, majd arról beszélt, hogy ősei, a jászkunok 770 évvel ezelőtt, IV. Béla király hívására jöttek be Magyarországra. Évszázadokon keresztül a haza védelmében harcoltak, a magyar lovasság, a magyar huszárság magját mindig is a jászkunok adták.

Megemlékezésében Kovács József kitért arra is, hogy Európa sok országában, sőt még az Amerikai Egyesült Államokban is alakultak lovas huszárezredek, amelyeknek a megalakítója mindenhol egy-egy magyar huszártiszt volt.

Idehaza pedig a jászkun huszárok ott harcoltak a Rákóczi szabadságharcban, az 1948–49-es szabadságharcban. Majd 150 évvel ezelőtt, a Nádor-huszárezred megalakulása után minden háborúban életüket és vérüket áldozták a hazáért.

Az emlékművet ezt követően Szekeres Imre, Holló József nyugállományú altábornagy és Kovács József leplezte le, majd a HM Tábori Lelkészi Szolgálat protestáns és katolikus szolgálatai ágainak képviselői megáldották és megszentelték a szobrot. Az ünnepség koszorúzással és az emlékezés virágainak elhelyezésével folytatódott.

Koszorút helyezett el többek között a honvédelmi miniszter, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, a Nagykun Szellemi Műhely, a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége és a Nagykun Hagyományőrző Társulás. A rendezvény a Szózat és a Magyar Takarodó hangjaival ért véget.

Fotó: Szűcs László