Tiszakürt „aktuális híressége”
Szöveg: Szűcs László | 2009. március 25. 9:23Tavaly, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére „Március Ifjak” néven alapított új díjat a magyar kormány. A díjat olyan, 35 év alatti fiatalok kaphatják meg, akik kiemelkedő alkotótevékenységükkel hozzájárulnak nemzeti értékeink megőrzéséhez és gazdagításához. Idén másodszor osztották ki az elismeréseket.
Tizenöt ember kapott különleges meghívót március 15-én estére, a Művészetek Palotájába. Tizenöt fiatal, akik tevékenységükkel elősegítették Magyarország kulturális gyarapodását. Köztük ott volt Tatár Attila törzsőrmester, a szolnoki MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj rajparancsnoka.
Tatár Attila törzsőrmester február utolsó napjaiban érkezett haza Afganisztánból, hat hónapos külszolgálatról. Éppen jól megérdemelt szabadságát töltötte családja körében, amikor parancsot kapott: másnap jelenjen meg Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban, dr. Szeredi Péternél. A kabinetfőnök közölte vele a jó hírt: a nemzeti ünnepen átveheti a díjat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, amely egy bronz szoborból, valamint egy emlékplakettből áll és ráadásul ötszázezer forintos pénzjutalom is jár mellé.
– Amikor hazaértem, az első gondolatom az volt, hogy miért éppen én kapom a díjat? Hiszen rajtam kívül még annyi rajparancsnoka van a Magyar Honvédségnek, akik ugyanúgy, becsülettel és lelkiismeretesen végzik a feladataikat, mint én. De természetesen rettenetesen jól esett az elismerés – mondta el a honvedelem.hu-nak a törzsőrmester.
S bár Tatár Attila 2000 óta szerződéses katona, a mostani volt az első elismerés pályafutása alatt. Ugyanis tizedesi rendfokozattal „szerelt fel" a jelenlegi alakulat jogelődjéhez, a 88-as gyorsreagálású zászlóaljhoz, és mire megkapta volna az öt éves legénységi szolgálatért járó elismerést, már tiszthelyettes lett. Tiszthelyettesként viszont még nem szolgál tíz éve, hogy jogosult lehessen a bronz fokozatú szolgálati jelre.
– Amikor ott ültem a Művészetek Palotájában, a nevemet olvasták és ki kellett mennem a színpadra, az jutott eszembe, hogy tíz évvel ezelőtt, 1999. március 15-én, sorkatonaként, a díszzászlóalj beosztott díszelgő katonájaként, a Parlament előtt, a zászlófelvonási ceremónián vettem részt. Átvillant az agyamon, hogy tíz év alatt hova jutottam – emlékezett Tatár törzsőrmester.
A 32 éves fiatalember elárulta azt is, hogy már az ünnepség után rengetegen hívták fel telefonon, vagy éppen sms-ben gratuláltak neki a kitüntetéshez. Családja, felesége és két kicsi gyermeke is rettenetesen boldog volt. Sőt lakóhelyén, a Szolnoktól 45 kilométerre található kis faluban, Tiszakürtön futótűzként terjedt el a hír, hogy milyen rangos elismerést kapott. Ahogy fogalmazott: így lett ő néhány óra alatt a faluban az „aktuális híresség".
Tatár törzsőrmester az elkövetkező két-három évben nem tervez újabb missziót. Mint elmondta: 2002 és 2003 között, a szarajevói katonai rendfenntartó kontingensben eltöltött egy év, illetve a PRT harmadik és ötödik váltásában Afganisztánban „lehúzott" kétszer hat hónap egyelőre kielégítette külszolgálati „vágyait".
Az ázsiai országgal kapcsolatban Attila elmesélte: a missziót nem lehetett félvállról venni. Hiszen a két magyar tűzszerész katona elvesztése is bizonyította – amivel egyébként mindannyian tisztában voltak, hiszen a kiképzés és a felkészítés során a fejükbe verték –: szolgálatuk ideje alatt állandó veszélyben vannak, Afganisztánban akár meg is hallhatnak.
Tatár Attila a közeljövőben szeretne hosszabb időt a családja mellett maradni – hiszen gyermekei igénylik az édesapa jelenlétét –, s ha lehetséges tovább képezni magát. Tervei között szerepel a középfokú angol nyelvvizsga megszerzése, illetve ha lehetősége adódik rá, akkor az Amerikai Egyesült Államokban szeretne egy szakmai továbbképző tanfolyamot is elvégezni.
