Kilenc év Koszovóban

Szöveg: Szűcs László | 2010. április 1. 14:59

Kilenc év „szolgálat” után, február utolsó napján kivonták Koszovóból a Magyar Honvédség által üzemeltetett MH KFOR Megelőző Egészségügyi Laboratóriumot, amelynek feladata a missziós erők közegészségügyi és járványügyi biztosítása volt. A laboratórium műszerei jelenleg itthon „pihennek”, a szakemberek pedig az újabb feladatokat várják.

Általában kevés szó esik a Magyar Honvédség NATO-csatlakozást követő első külföldi feladatvállalásáról, az úgynevezett AFOR misszióról. Az Észak-Atlanti Szövetség által vezetett albániai humanitárius segélyakció 1999-ben indult, mégpedig a Koszovóból az anyaországba menekülő albánok megsegítésére. A menekülttáborok, menekültek és AFOR erők közegészségügyi-járványügyi biztosításáért felelős MH AFOR Közegészségügyi–Járványügyi Felderítő és Elemző Csoportban, és az ahhoz tartozó laboratóriumban 34 magyar katona – orvosok, egészségügyi szakszemélyzet és azok munkáját biztosító logisztikai szakemberek – teljesített szolgálatot több mint öt hónapon keresztül.

Az albániai hadműveleti területen bemutatkozó magyar laboratórium képességeire felfigyelt a NATO is, s hivatalos felkérést küldtek a Magyar Honvédség felé: ha lehetséges telepítsék ki a NATO-ban egyedülállóan széles körű közegészségügyi-járványügyi vizsgálati spektrumú laboratóriumot Pristinába, a KFOR misszió főparancsnokságára. A honvédség akkori vezetése teljesítette a szövetségesek kérését.

A jól felszerelt magyar laboratórium – amelyet Megelőző Egészségügyi Laboratórium (MEL) névre kereszteltek – egészen pontosan 2001. január 14-én érkezett meg a koszovói fővárosba. A komplexum képességei között a NATO kérésének megfelelően a közegészségügyi és járványügyi laboratóriumi vizsgálatok (klinikai mikrobiológia, higiénés vizsgálatok) valamint az állategészségügyi tanácsadás szerepelt. A MEL laboratórium működésének több mint 6 évében állt rendelkezésre ez utóbbi képesség, amikor a laboratóriumban állatorvos végzettségű szakember is szolgált.

– A laboratórium szakembergárdájának legfontosabb feladata a hadműveleti területen élelmiszer, víz, levegő, talaj minőségének higiénés vizsgálata, a kommunális és személyi higiénés vizsgálatok végzése a személyi állomány élet és munkakörülményeinek javítása érdekében, illetve a klinikai-, és járványügyi mikrobiológiai feladatok ellátása volt – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésre Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes, aki maga is részt vett a Magyar Honvédség AFOR missziójában, emellett pedig az első váltással, a MEL parancsnok-helyetteseként, majd parancsnokaként kilenc hónapot szolgált Pristinában.

A doktornőtől – aki az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Preventív Igazgatóság Közegészségügyi Intézet vezető főorvosa, és egyben a Magyar Honvédség főepidemiológusa – megtudtuk: a laboratórium szakembergárdájának magját az intézetnél (és korábban a jogelőd szervezeténél) szolgáló orvosok és egészségügyi szakdolgozók adták, de a munkában természetesen a Magyar Honvédség teljes egészségügyi szakállománya részt vett, kiegészülve logisztikai szakemberekkel.

A laboratórium hadműveleti területről történő kivonásáig – azaz 2010. február 28-ig – összesen 85 magyar katona végezte ezt, a szövetség számára fontos és nélkülözhetetlen munkát. 2004-ig 12 fő volt egy-egy váltás létszáma, ezt követően viszont már csak tízen dolgoztak a pristinai KFOR főparancsnokság (ahogy ott mondták: Film City) laktanyájában felállított konténerekben. A MEL szervezetében a következő nagyobb változtatás 2008-ban történt, miután kivonták Pristinából az 1999. óta ott települő MH Õr-, és Biztosító Zászlóaljat. A laboratórium addig ugyanis az ÖBZ egyik különálló szervezeti eleme volt, ezt követően viszont NATO egyéni beosztásoknak minősítették a MEL tiszti és tiszthelyettesi helyeit – árulta el Meglécz ezredes.

A múlt évben egyébként arról is döntés született, hogy a laboratórium fenntartásának finanszírozásába a Magyar Honvédség mellett a NATO is beszáll. Ám eközben kiderült: a szövetség csökkenteni szeretné a Koszovóban állomásozó katonái számát, így a MEL képességeinek többségét a jövőben már nem lehet hatékonyan kihasználni. A Magyar Honvédség vezetése ezt követően hozta meg a döntését, hogy a Megelőző Egészségügyi Laboratóriumot 2010. év elején kivonja Pristinából.

Természetesen a feladat nem maradhatott ellátatlanul – tette hozzá Dr. Meglécz Katalin –, a közegészségügyi és járványügyi munkát a német hadsereg saját klinikai laboratóriumában folytatja tovább. A korábbi labornál jóval szerényebb képességekkel és kapacitással bíró új komplexumban azonban továbbra is dolgoznak magyar katonák. Féléves váltásokban, egyéni NATO beosztásban, két tiszthelyettes a mintavételezést végzi.

A magyar laboratóriumból csak a vizsgálati műszereket és felszereléseket telepítették haza – tudtuk meg Meglécz doktornőtől – a konténerek továbbra is a helyükön maradtak, a Pristinában szolgálatot teljesítő magyar katonák rendelkezésében. A kivont eszközök a Honvéd Egészségügyi Központhoz kerültek, ezekkel segítik az itthoni közegészségügyi és járványügyi munkát.

Kilenc év hadműveleti területen ellátott szolgálat alatt jól vizsgázott a magyar egészségügyi laboratórium – értékelte a magyar egészségügyi katonák munkáját a MH HEK Közegészségügyi Intézet vezető főorvosa – a szövetség gyakran dicsérte a magyar szakemberek munkáját, nélkülözhetetlennek nevezve azt. Különleges – alaprendeltetéstől eltérő – feladatuk ritkán akadt, néhány kisebb járvánnyal kellett csak megküzdeniük, az egyik éppen a parancsnokságon nehezítette a szövetséges katonák munkáját…

Meglécz doktornő szerint a legnehezebb az volt, hogy a NATO részére úgy végezzék el a szükséges és igényelt vizsgálatokat, hogy az minden nemzet számára egyformán elfogadható legyen. Szerencsére ezeken a nehézségeken is rövid időn belül sikerült felülkerekedniük.

A magyar közegészségügyi szakemberek természetesen készek arra, hogy a pristinaihoz hasonló feladatokat lássanak el a világ más békefenntartó misszióiban. A szaktudás adott, a felszerelések rendelkezésre állnak. Meglécz ezredes úgy látja: a KFOR-ban végzett tevékenységgel a magyarok bebizonyították, hogy a közegészségügyi és járványügyi szakterületen is a világ élvonalába tartoznak.