Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kína lemásolta a Szu-33-ast

Szöveg: JETfly |  2010. június 5. 7:56

Kína elkészült negyedik generációs, hajófedélzeti repülőgépének, a J-15 prototípusával. A kínai vadászrepülőgép az orosz Szu-33 kínai másolata. A kínai másolat az orosz repülőgép egy prototípusának – T10K – alapjain épült meg, amelyet Kína még 2005-ben vásárolt Ukrajnától.

A kínai vadászrepülőgépet felhajtható szárnyakkal látják el, ami újdonságnak számít, mivel korábban még nem alkalmaztak ilyen jellegű technológiát kínai repülőgép építése során. A J-15 sorozatgyártásának beindulása után a vadászrepülőgépek a Shi Lang kínai repülőgép-hordozón fognak szolgálatot teljesíteni.

Információk szerint Kína a közeljövőben megkezdi földi kísérleti kiképző repülő komplexumának (NITKA) építését kifejezetten hajófedélzeti repülőgépek tesztrepüléseinek végrehajtására, valamint a repülőszemélyzetek kiképzésére. A létesítmény az ukrajnai Szaki városának közelében található, hasonló központ alapján épül meg.

Az, hogy a kínai repülési komplexum mikorra készül el, ma még nem tudható. Az azonban valószínűnek látszik, hogy a komplexum méretei megegyeznek majd a Shi Lang repülőgép-hordozó méreteivel, követve az ukrán NITKA metódusát, ahol is a méretek egybeesnek a Kuznyecov repülőgép-hordozó méreteivel.

Korábban Kína tárgyalásokat folytatott Oroszországgal 50 darab Szu-33 típusú vadászrepülőgép megvásárlásáról, majd hirtelen lecsökkentették a megvásárlandó repülőgépek számát kettőre. A beszerzendő repülőgépek számának csökkentésére válaszlépésként Oroszország megszakította a tárgyalásokat. Az ok egyértelműen a technológia kiszivárgásától való félelem volt.

Mint az köztudott – mi is több hasonló jelenségről beszámoltunk már – Kína nem első ízben másol le technológiát. Még az 1990-es években Kína megalkotta J-11 típusú repülőgépét, ami az orosz Szu-27SzK típus másolata. A J-11 típus túlnyomó többségében orosz hajtóművekkel van ellátva, azonban 2007-től Kína saját gyártmányú, a Woshan cég által gyártott hajtóműveket épít be a repülőgépekbe.

Orosz lapértesülések szerint Kína a közeljövőben mintegy 1200 vadászrepülőgépet kíván összeszerelni és exportálni – amelyek az orosz Szu-27, Szu-30 és MiG-29 másolatai.

Napjainkban a kínai légierő számára gyártott J-6, J-7, H-6, Y-5, Y-7 és Y-8 típusú repülőgépek – az orosz és ukrán MiG-19, MiG-21, Tu-16, An-2, An-24 és An-12 típusok modernizált másolatai.