Közös bányász-katona ünnep Szent Borbála tiszteletére

Szöveg: Demeter Ferenc | 2009. december 3. 17:34

Várpalotán, a Gábor Áron Nyugállományúak Klubjában ünnepségen emlékeztek meg Szent Borbála halálának 1600 éves évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett és köszöntötte a nyugdíjas klub tagjait Dr. Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár. Az ünnepséget követően a klub vezetői családias programokat kínáltak tagjaiknak és a meghívott vendégeknek.

A klub tagjait és a vendégeket Dopszai József nyugállományú alezredes, a nyugdíjas klub elnöke köszöntötte. Bevezetőjében hangsúlyozta: Szent Borbála nagyon sok mesterségnek, főleg a tűzzel foglalkozó mesterembereknek volt a védőszentje. Ma itt két szakma ünnepli meg Borbála emlékét a tüzér katonák és a bányászok. Várpalotán a bányászat 1876 indult be, tette a szén jelentős iparvárossá a települést és az utolsó tárnát 1996-ban zárták be. Az eltelt 120 év alatt 96 halálos áldozatot követelt a természet, de ha megemlékezünk ezekről az áldozatokról, fejet kell hajtanunk azon katonák előtt is, akik a várpalotai lőtéren szolgálatteljesítése közben veszítették el az életüket. Egy perces néma felállással emlékezzünk halott bányász- és katonatársainkra.

A fejhajtást követően Deák Istvánné,

Várpalota országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Beszédében felelevenítette a Borbála történetét és a szörnyű, kegyetlen halálát. A gyilkos apát, egy villám sújtotta agyon és talán ez hozta azt, hogy a tűzzel foglalkozók őt választották védőszentjüknek. Ilyen foglalkozás volt többek között a harang öntés is, akik a későbbiek során nagyon sok szállal kötődtek a tüzérekhez. Szent Borbála örökét így vették át a tüzér katonák. A bányászok is nagyon hittek Szent Borbála természet feletti, segítő erejében és minden föld alá történő leszállás előtt hozzá imádkoztak, hogy a munka végeztével épségben újra a felszínre léphessenek. Beszédében kiemelte: ez a nyugállományú klub a programjaival már évek óta nagyban segíti a tüzér hagyományok ápolását. Napjaink honvédségében is szükség van a bajtársias szellemre és a fegyvernem, valamint a haza iránti hűségre. Ennek a szép példája valósul meg itt ebben a klubban. “A tüzér hagyományok ápolásában eredményes munkát kívánok, a még élő katonai szervezetek közül az MH 5. Klapka György Lövész Dandárnak", fejezte be beszédét a képviselő asszony.

Vadai Ágnes a tüzéreket köszöntő beszédében elmondta: örömmel jött el ide ünnepelni és büszkén viseli a mai napig is a „tiszteletbeli bányász" címet, amit idén júniusban épp ebben a klubban kapott. “Jó az, hogy a „két fegyvernem" ilyen hosszú idő óta együtt ünnepli a Szent Borbála napját. Az ilyen rendezvények azok, amelyek összehozzák a különböző szakmák képviselőit és a városban élő embereket. Egyben nagyon szép példája ez a hagyományőrzésnek is, mert az ilyen alkalmakkor felelevenítik azokat a történelmi eseményeket, amelyek a legendához és az egykori alakulathoz kötődnek", fogalmazott a honvédelmi államtitkár.

Szép hagyomány az is – folytatta – hogy ez a nap az itt lévők számára több, mint egy ünnepi megemlékezés és összekötik ezt egy kis sportvetélkedéssel és egyéb családi programokkal. Jó látni azt, hogy az idősek egyre többet vállalnak a honvédelem népszerűsítésében és ebben a tekintetben Várpalota ma az élen jár, mert a középiskolai oktatásban elsők között itt vezették be a honvédelmi képzést.

Az államtitkár asszony a továbbiakban hangsúlyozta: a jelenlegi honvédelmi vezetés mindent megtesz azért, hogy a nyugdíjasaink a lehető legtöbb támogatást kapjanak. Elfogadásra került az idősügyi stratégia, ami hosszú távon szavatolja a nyugdíjasok közösségi és egyéni támogatását, továbbiakban is segíteni fogjuk a nyugdíjas klubok működését és pályázati lehetőségeket biztosítunk a közösségi programjaik megszervezéséhez. Végezetül megköszönte a Gábor Áron Nyugállományú Klub vezetésének és személy szerint Dopszai József munkáját, amit az idős nyugdíjas katonákért tettek az elmúl évtizedekben. De kiemelkedő az a munka is, amit a vezetők, az egy „tőről" fakadó szerveztek közötti jó kapcsolatok kiépítésében tettek a városban.

Az ünnepséget követően versenyekre került sor. Asztalhoz ültek a sakkozók és az ultisok, bemelegítették a labdát az asztaliteniszezők. A többi klubtag és a vendégek egy része buszra szállt és kirándulást tettek Tésre a nagy vízimalomhoz, ami a holland vízimalmokkal ellentétben nem négy, hanem hat lapáttal hajtja a malomkövet.

A rendezvény a művelődési otthon előtt elhelyezett, a tüzér laktanyának és elődeinek emléket állító márványtábla megkoszorúzásával fejeződött be.