Magyarország önellátóvá válik 30 milliméteres lőszerből

A hadi matematika ősidők óta az egyik legfontosabb szempontja a hadviselésnek, nem is lehet elbújni a törvényei előtt – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 30 milliméteres lőszerre specializálódott gyártósor tesztüzemének beindítása előtt. Mint fogalmazott, a két és fél éve dúló orosz-ukrán háború megmutatta, hogy kevés tényező jelentősebb annál, minthogy valamennyi eszköz rendelkezésre álljon a harchoz. „A csúcstechnológia elengedhetetlen, de nem elégséges ahhoz, hogy sikeresen lehessen harcolni. De akkor, ha van lőszer, akkor van siker is” – foglalta össze.

A tárcavezető szerint Európa felismerte, hogy újra kell építenie a teljes védelmi ipari képességeit, kiemelt szerepet szánva a lőszergyártásnak. „Nem pusztán a harcoló felek szenvednek folyamatosan a kiegészítésre szoruló lőszerutánpótlástól, hanem az ukrán félnek adományozó országok is, amelyek közé Magyarország nem tartozik” – szögezte le, kiemelve: világos politikai értékválasztás, hogy hazánk nem küld lőszert és fegyvert a szomszédunkban dúló háborúba.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy a stratégiai lőszerkészletek jelentősen lecsökkentek az öreg kontinensen, a kialakult szituációval az európai védelemipari piac alig tud lépést tartani. „Magyarország nem pusztán élen, hanem európai uniós barátaink előtt jár abban a tekintetben, hogy egy ilyen méretű komplexum megépítésének terveit – egy előre átgondolt stratégia szerint – már jóval a háború kitörése előtt, még a 2010-es évek közepén elkészítette” – emelte ki. Mint fogalmazott, Magyarországon olyan védelmi ipar alakul ki, amelynek gyárai nemcsak megépültek, hanem termelnek is. „Ezek a gyárak újak és high-tech tudást bevonzóak, magyar munkaerőnek adnak otthont és munkát, ráadásul nagy mértékben csökkentik hazánk katonai függőségét a beszállítási láncoktól” – magyarázta.

„Magyarország elszánt és elkötelezett ország a védelemipar, a védelem és a biztonság kiépítése mellett” – mutatott rá a miniszter, aki szólt arról is, hogy hazánk már tavaly elérte azt a GDP-hez mért kétszázalékos védelmi kiadási szintet, amelyet a NATO elvár a tagállamaitól. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: nincs egy hete sem annak, hogy formálisan átvehette a Magyar Honvédség első magyarországi gyártású Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművét, amely a Rheinmetall zalaegerszegi gyárában készült. A Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum szintén ezzel a német vállalattal közös, egészen 21. századi, tehát minden ízében modern gyárat kínál, közölte.

A miniszter kifejtette: a Rheinmetallal közös kapcsolatot korrektnek, figyelmesnek és mindkét oldalon nagymértékben elkötelezettnek látja, amely jelentős gazdasági erőforrásokat mozgósított a magyar és német stratégiai partnernél is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy a most átadott üzemben készülő 30 milliméteres gépágyú lőszer akár „hiúztápnak” is nevezhető, hiszen ez a Lynx („Hiúz”) gyalogsági páncélozott harckocsik toronygépágyújának lőszere, de kiemelt lőszertípusnak számít több NATO-tagállam fegyverzeti elemében. „Amint a gyártás megindul ebben az üzemben, onnantól kezdve Magyarország önellátóvá válik ebben a lőszertípusban, ebben a kaliberben” – húzta alá, megjegyezve, hogy az üzem először ötven, a termelés megindulásával több száz dolgozónak biztosít megélhetést.

Armin Papperger, a Rheinmetall német hadiipari cégcsoport elnök-vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért és méltatta az üzemépületek tervezőit, valamint a minőségi és gyors munkát végző kivitelezőit. Mint fogalmazott, a német hadiipari vállalat nem csak a gyártásban dolgozik majd együtt a magyar állammal, hanem az értékesítésben is együtt fogja felhasználni a legyártott lőszereket is. „Valóban jelentős szükség mutatkozik nemcsak a közepes, hanem a nagyobb kaliberű lőszerekre is, amelyeket szintén gyártani tervezünk” – jelentette ki. Armin Papperger szerint a gyár kapacitásával párhuzamosan a produktivitás is jelentősen nőni fog a közeljövőben, amellyel Magyarország a nemzeti szuverenitását erősíti.

Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere beszédében felidézte: másfél éve – innovatív módon – egy drón helyezte el a most átadott lőszergyár alapkövét. „Szinte hihetetlen érzés, hogy tizennyolc hónap elteltével már az átadási ünnepség részesei lehetünk. Akkor is elmondtam, ma is megerősítem: Várpalota a védelmi ipar mellett kötelezte el magát” – tette hozzá.

A városvezető hangsúlyozta: Magyarország védelme nem lehetséges hadiipar nélkül, aminek az egyik legfontosabb pillérét Várpalota jelenti. „A város Csipkerózsika álmát alvó gazdaságát fel kellett ébreszteni” – szögezte le, kiemelve: a magyar kormány 24 milliárd forintos állami támogatást nyújt a gigaberuházáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre, de például ehhez alakítják a szakképzés profilját, és közmű- és útépítések is megvalósulnak. „Azért dolgozunk, hogy sokan érezhessék úgy helyben, hogy ők a nyertesei ennek a beruházásnak” – tette hozzá.

Kontrát Károly, a térség és benne Várpalota országgyűlési képviselője szerint Magyarország – részben a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program célkitűzései miatt – erős és biztonságos ország, de a biztonságpolitika olyan terület, ahol holnap mindig többet kell elérni annál, mint amit az előző nap tettünk. „A most nyíló komplexum jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország holnap, holnapután is biztonságos ország legyen, de Európa védelmének fejlődéséért is dolgozik” – összegezte. Mint fogalmazott, a „történelmi léptékű” beruházás új fejezetet hozhat a város történetében, így a komplexum akár hasonlóan jelentős szerepet tölthet be Várpalota és a térség életében, mint az egykori szénbányászat.

Az ünnepségen – többek között – Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárai és államtitkárai, valamint prof. dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója, illetve a német Rheinmethall vezetősége is részt vett.

Jól halad a védelmi ipari felvirágoztatása

„A magyar kormány 2020-ban döntött úgy, hogy újraépíti a védelmi ipart, amelynek sok eleme van. A közepes- és nagykaliberű lőszergyártás egyik komplexumát adtuk át a mai napon. Innentől kezdődően évente több mint egymillió 30-35 milliméteres lőszert vagyunk képesek gyártani, amely a Lynx gyalogsági harcjármű alaplőszere. Ebből teljesen önállóak leszünk, ami nagy siker” – húzta alá prof. dr. Palkovics László a portálunknak adott interjújában. Mint elmondta, a következő fejlesztés nagyobb kaliberű lőszerek gyártását készíti elő: a 120 milliméteres harckocsilőszereket, illetve az orosz-ukrán háborúban gyakran használt 155 milliméteres tüzérségi lőszereket. „Azt a gyárrészleget, ahol ezeket fogják gyártani, várhatóan a jövő év második felében tudjuk átadni” – közölte.

Az a hadiipar, amelyet Magyarországon felépítünk, sokkal nagyobb kapacitású annál, mint amit a hadseregünk igényei megkövetelnek, így az új létesítmények – a hazai igények kielégítése mellett – exportra is termelni fognak. „Itt van jelentősége annak, hogy olyan partnerekre van szükségünk, mint a Rheinmetall, amelynek minden képessége meg van arra, hogy az eszközöket el is tudja adni” – tette hozzá.

A most átadott Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum kapcsán prof. dr. Palkovics László leszögezte: az egykori bányaváros logisztikai szempontból megfelelő helyen található, hiszen az egykor itt folyó alumíniumgyártás igényelte az erős logisztikai hátteret. „Egykoron Várpalota környékén lőszert, robbanóanyagot is gyártottak, így az itteniekből nem kopott ki ez a szellemiség és tudás, mindamellett, hogy a Pannon Egyetem és a Szakképzési Centrum közelsége is segítséget jelenthet” – emelte ki.