Modern, erős Magyar Honvédségre van szükség!

A tájékoztatón Szabó István honvédelmi államtitkár kitért az orosz-ukrán háború fejleményeire is. Mint mondta: elhúzódó, véres háború alakult ki, amely már most sok civil áldozatot is követelt. „A kormány álláspontja kezdetektől fogva teljesen világos: ez nem a mi háborúnk, ki kell maradnunk belőle. Nekünk a magyar emberek békéje, biztonsága a legfontosabb. Azt szeretnénk, hogy ne fokozódjon a helyzet, ezért a magyar határon keresztül nem mehetnek fegyverek Ukrajnába, csakis humanitárius segélyszállítmányok. Ugyanakkor elismerjük és támogatjuk Ukrajna szuverenitását” – fogalmazott az államtitkár.

Hallgatói kérdésre válaszolva Szabó István hangsúlyozta: a háborúval kapcsolatos katonai feladatokat érintő hiteles kommunikációt a Honvédelmi Minisztérium hivatalos csatornáin keresztül végzi. „Ez a háború egyben információs háború is, nagyon oda kell figyelni, hiszen nehéz eligazodni az álhírek és a valóságos hírek között. A tudatos dezinformáció miatt kritikusan kell figyelni minden egyes hírt” - figyelmeztetett Szabó István.

Az államtitkár elmondta: a keleti országrészbe átcsoportosított ideiglenes alkalmi zászlóalj-harccsoport feladata kettős. Az egyik, hogy megelőzzék fegyveres csapatok átsodródását a határon, a másik pedig, hogy humanitárius feladatok ellátásával támogassák a Belügyminisztérium szerveit.

Szabó István kifejtette: Magyarország a déli és a keleti fenyegetettség metszéspontjában helyezkedik el. Mint mondta, a Nyugat-Balkán napjainkban sem biztonságos, éppen ezért nem véletlen, hogy jelenleg is 650 magyar katona teljesít szolgálatot abban a régióban. Számos más, gyorsan változó biztonsági kockázat - például kiber-fenyegetés, illegális migráció és az ezzel járó terrorizmus, hibrid fenyegetések, éghajlati változások, különböző járványok megjelenése - miatt létfontosságú a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program.

„A jövő a digitális katona, százhuszonnégy különböző eszközzel, kiegészítővel. Modern, erős haderőre van szükség” - húzta alá Szabó István.

A tájékoztatón elhangzott: az egész életre szóló katonai életpályamodell és az új, modern haditechnikai eszközök beszerzése mellett a program fontos része a hazai hadiipar újjáépítése. Kérdésre válaszolva Szabó István kifejtette, hogy az új, modern eszközök képesek együttműködni a régebb óta rendszerben lévő eszközökkel.

Szabó István emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járványhelyzet kezelésében nyújtott segítség nyomán a társadalom láthatta, milyen komoly és szerteágazó képességekkel bír a honvédség. Ezek közül kiemelte például az országban egyedülálló fertőtlenítési képességet. „A különböző vállalatoknál, cégeknél is látták, hogy a katonák fegyelmezettek, lojálisak és lehet rájuk számítani. „Mindezek mellett felajánlottuk az Önkéntes Katonai Szolgálat lehetőségét azoknak, akik a járvány miatt elveszítették munkájukat. Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, és közel ötven százalékuk benn is maradt a rendszerben” - fűzte hozzá Szabó István.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztésével kapcsolatban az államtitkár aláhúzta: tizenkét esztendő munkája nyomán mára már 11 500 önkéntes tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek. „Mindez azt mutatja, hogy a fiatalok elkötelezettek a honvédelem ügye iránt, és meg lehet őket szólítani. Motiválni kell őket - többek között - a hadseregben rendszeresített modern technikai eszközökkel” – tette hozzá Szabó István.

Újabb hallgatói kérdésre reagálva az államtitkár kifejtette: a honvédelmi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. „A Honvédelmi Minisztérium most a középiskolásokra koncentrál, de figyelnünk kell az általános iskolás korosztályra is. Léteznek programjaink, az iskolák akár önállóan is megkereshetik az illetékes minisztériumi osztályokat. A legjobb toborzó különben a nyugdíjas katona – mert ők gyakorlatilag akkor is toboroznak, amikor ennek nincsenek tudatában. Életmódjukkal, kiállásukkal, példamutatással inspirálják a környezetükben élő fiatalokat” - válaszolta az államtitkár, majd hozzátette: roppant fontos, hogy a toborzás mellett a Magyar Honvédségnek megfelelő megtartó ereje is legyen.

Zárszóként Szabó István elmondta, hogy a honvédelemre és ezen belül a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret 2016. óta folyamatosan emelkedik. 2022-ben 1 003 milliárd forint, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése. Ez az összeg pontosan a prognosztizált GDP két százaléka, és a NATO minden tagországától ezt az arányt várja el.