Rengeteg gyilkos szerkezet lapul még ma is a föld alatt

Hatvannégy évvel a második világháború befejezése után még mindig rengeteg robbanószerkezet kerül elő nap, mint nap a föld mélyéről. És e rozsdás bombák, aknák, gránátok lőszerek a mai napig életveszélyesek, nem véletlen, hogy megsemmisítésüket és elszállításukat csak szakemberek, konkrétan az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj katonái végezhetik el. Arra azonban még a hozzáértők sem vállalkoznak, hogy megjósolják: mennyi veszélyes szerkezet lapulhat még a föld mélyén? Már csak azért sem, mert Magyarország területén több hónapon keresztül intenzív harcok folytak.

Magyarországon 10-13 vállalkozás szakosodott arra, hogy a bontások, építkezések, nagyobb földmunkával járó beruházások és régészeti feltárások előtt, műszerek segítségével átvizsgálja a területet. Aztán az esetlegesen előkerülő robbanószerkezetek megjelölik, majd értesítik a Magyar Honvédség tűzszerészeit. A magyar tűzszerész és aknakutató cégeknek ugyanis csak a felderítésre és feltárásra van jogosítványuk, az előkerült szerkezetek elszállítása, vagy éppen megsemmisítése a katonatűzszerészek feladata.

Teljesen természetes, hogy a „piacból élő" akna-, és lőszermentesítő cégek egymás konkurenciái, ám az általuk végzett speciális tevékenység miatt mégis vannak olyan kérdéskörök, amelyben a közös fellépés mellett döntöttek. Éppen ezért tíz cég összefogott, s a nyáron létrehozták a Magyar Akna-, és Lőszermentesítők Szövetségét.

A szervezet legfontosabb célja a Magyarországon és külföldön akna-, és lőszermentesítést végző magyarországi szervezetek, természetes személyek összefogására, támogatására, rendszeres működésük elősegítésére, érdekképviseletükre, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok koordinálása – mondta el a honvédelem.hu érdeklődésére Tián József nyugállományú ezredes, a szövetség elnöke.

Tián József neve „jól cseng" a Magyar Honvédség műszaki katonáinak körében, hiszen korábban, 1995-ben, műszaki főnökként többek között ő szervezte meg a horvátországi Okucani-ba induló Magyar Műszaki Kontingenst (MMK). A sors furcsa fintora, hogy hét évvel később, 2002. májusában, az MMK utolsó parancsnokaként ő számolta fel a magyar tábort és az IFOR/SFOR missziót.

Az ezredes nevét természetesen jól ismerték azok a műszaki, vagy éppen tűzszerész katonák is, akik aktív szolgálatuk

– A szövetség megalakítása régi célja volt a cégeknek, ám önmaguk közül mégsem szerettek volna elnököt választani, ezért, egyetértésben, rám gondoltak. A felkérést megtiszteltetésnek vettem, s örömmel elvállaltam – árulta el Tián József, hozzátéve: a szövetség megalakításáért Győry József tett a legtöbbet, aki most alelnökként tevékenykedik a pillanatnyilag még bejegyzés alatt álló érdekvédelmi szervezetben.

A június végi alakuló taggyűlésen elfogadott alapszabály-tervezetet ugyanis már több mint két hónapja benyújtották az illetékes bíróságra, ám onnan még a mai napig nem kaptak választ. Mindezek ellenére megkezdték a munkát.

A szövetség feladata kettős. Egyrészt az érdekvédelem keretében kezdeményezni és koordinálni, szervezni szeretnék az akna-, és lőszermentesítést végző vállalkozók összehangolt fellépését a szakterület jó hírnevének érdekében. Másrészt pedig kiemelt feladatuknak tekintik az akna-, és lőszermentesítő szakképzettség önálló, más tevékenységektől megkülönböztetett, hivatalos regisztrációval való elismertségének megvalósítását.

Pillanatnyilag ugyanis a tűzszerész tevékenység nem OKJ-s szakma, így e munka – a honvédségnél és a rendőrségnél szolgáló szakembereket leszámítva – nincsen vizsgához kötve. Éppen ezért a gyakorlatban bárki végezhet ilyen tevékenységet, aki a vállalkozását erre a profilra is bejegyeztette. Ugyanakkor a tűzszerész munka állandó életveszéllyel jár, szükséges lenne egy egységes oktatási és vizsgáztatási rendszer kidolgozása – véli a szövetség, amelynek elnöke mindehhez hozzátette: a Magyar Honvédség és a rendőrség tűzszerész szakemberei is egyetértenek kezdeményezésükkel.

Mindemellett azt is szeretnék elérni, hogy egy általuk létrehozott, úgynevezett etikai csoport véleményezési jogkört kaphasson. Vagyis beleszólhassanak abba, hogy egy adott cég szakembereinek képzettségével és technikai eszközeinek színvonalával alkalmas-e egy adott feladat elvégzésére. Hiszen az elmúlt években egyre „hígul" a szakma, s kis túlzással ma már mindössze egy markológéppel és egy lapáttal is vállalhat munkát a magát tűzszerésznek nevező vállalkozó.

Természetesen az érdekvédelmi szövetség megalakításának nem titkolt célja volt az is, hogy szervezetbe tömörülve az akna-, és lőszermentesítő vállalkozások jogosultak külföldi pályázatokon való részvételre is – árulta el Tián József nyugállományú ezredes.

Fotó: Galovtsik Gábor és archív