Híradás a híradókról (1.)

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. október 10. 6:12

Az aggregátorok folyamatos és hangos búgó-zakatoló hangját állítólag egy idő után olyannyira meg lehet szokni, hogy akár aludni is lehet tőlük. Sőt, a jó híradó katona csak akkor ébred fel, ha nem hallja ezt a hangot. Mert ha az aggregátorok leállnak, akkor ugyebár nincs áram, ha viszont nincs áram, akkor nincs katonai híradás. Ha pedig a műveleti területen nincs híradás…

… akkor az ellenség máris győzött. Éppen ezért van szükség a híradó szakállomány képességeinek rendszeres fejlesztésére, illetve szinten tartására és ezt a cél szolgálta az október első hetében, a székesfehérvári MH 43. Nagysándor József Híradó- és Vezetéstámogató Ezrednél, a laktanya falain belül, de mégis majdnem tökéletes tábori körülmények között megrendezett szakharcászati gyakorlat.

A „mégis majdnem tökéletes" kifejezés mögött pedig spórolási okokat kell keresnünk, hiszen egy eleve őrzött bázislaktanyában teljesen felesleges például fegyverrel ellátni a különféle szolgálatokat, miként a mobil illemhelyek telepítése is csak időt, energiát és pénzt vonna el feleslegesen.

Az ellenőrző-áteresztő pontot már Boros Imre őrnagy, az ezred híradó- és informatikai főnökének társaságában közelítem meg és ahogy az már gyakorlatoknál szokásos, annak rendje és módja szerint ellenőrzik, hogy ugyan jogosult vagyok-e egyáltalán hírt adni a híradókról.

Miután pozitív választ kapok, leírhatom, hogy az ezred alapvető feladatai közé tartozik az MH Összhaderőnemi Parancsnokság kiszolgálása, amely konkrétan magába foglalja a parancsnokság tábori vezetési pontjának telepítését és üzemeltetését. A gyakorlat hatvannégy fős állománya pedig éppen ezt gyakorolja (itt-ott szó szerint) gőzerővel és különféle blokkokban.

Mivel közeleg az ebéd ideje, az ellátó-kiszolgáló blokk például kisebb gőzfelhőben úszik. A csapatpróbán lévő újfajta mobil tábori főzőegység éppen most próbálja bizonyítani rátermettségét – kiderül az is, hogy miben fő jobb babgulyás –, miközben Boros őrnagy megemlíti: a kézmosáshoz használt vizet tároló, úgynevezett „víz-ufók" nagyon jó szolgálatot tettek az árvízi segítségnyújtás időszakában is.

A rotyogó finomságok körül elidőzve még érdemes megemlíteni, hogy tábori körülmények ide, tábori körülmények oda, bizony az ilyen ellátó blokkokban is be kell tartani a szakterületre vonatkozó higiéniai-előírásokat. Azaz, a „fogd csak meg nyugodtan kézzel, mert én is voltam katona" jellegű (és felettébb ahigiénikus…) mondatok manapság már nem állják meg a helyüket a tábori konyhában sem. Szelektív hulladékgyűjtés, hűtő, külön leszedő sátor: ezek pontosan jelzik a megváltozott viszonyokat.

A tábori javítóblokk szintén egészen különleges. A hordozható elemekből álló műhelyben ugyanis bármelyik technikai eszközön akár még motorcserét is végre tudnak hajtani bárhol, ha úgy adódna, a kisebb javításokról már nem is beszélve. Aztán ha költözni kell, akkor a műhelyt egyszerűen összepakolják és nagy kerekein máris gurulhat tovább.

A híradó-blokk egyik lelkét, a VSAT terminált éppen most telepítik a vezetési pont előtt. Nincs a műveleti területen honvédségi hálózat? Nincs lehetőség rácsatlakozni az országos polgári távközlő hálózatra? Semmi probléma, mert ennek a terminálnak a segítségével a híradó katonák az ország bármely pontjáról képesek műholdon keresztül biztosítani a szükséges informatikai és távbeszélő szolgáltatást.

A szakemberek a fényképek készítésének ideje alatt éppen a megfelelő műholdat keresték, és ha egyszer létrejön a kapcsolat, onnantól kezdve a megfelelő mellékek kirendezése már nagyon gyorsan megy. (A terminál nagyobb változatát – a nagyobb alatt azt kell érteni, hogy robosztusabb, nagyobb átmérőjű tükörrel felszerelt – missziós területen, például Afganisztánban használják.)

A termináltól kissé távolabb egy kézi kapcsolású analóg híradó központot hordozó, álcázott gépjármű parkol, benne pedig szintén folyamatban van a szükséges távbeszélő áramkörök kirendezése. A központ mögött pedig egyenletesen dolgoznak a bevezetőben említett aggregátorok. Tudják: lehet tőlük aludni, csak le ne álljanak, mert akkor…

(Folytatjuk!)

Fotó: A szerző felvételei