Szabó István: a honvédelem nemzeti ügy

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség székházában tartott fórumbeszélgetésen a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddig elért sikereiről, a katonai életpályamodellről, a változó biztonsági helyzet okozta kihívásokról, hazánk katonai szövetségben betöltött szerepéről, valamint az orosz-ukrán háborúról is szó esett.

„A kormány 2010-ben nehéz örökséget vett át a honvédelem területén” – kezdte a honvédelem ügye iránt érdeklődők számára tartott tájékoztatóját Szabó István, hozzátéve: 2014-2018 között kerülhetett sor arra, hogy meginduljon egy olyan átfogó Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely a honvédelem minden szegmensét érinti.

Szabó István figyelmeztetett a hazánkat egyaránt érintő fenyegetettségekre és biztonsági kockázatokra, amelyek válaszokat követelnek. „Magyarország fekvése annak a két – keleti és déli - fenyegetettségnek a metszéspontjában van, amit hazánk és a NATO is figyelemmel kísér” – részletezte a honvédelmi államtitkár, aki az aktuális biztonsági helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború esetében kettős megközelítés szükséges, az egyik a párbeszéd, a másik pedig az elrettentés. „Amellett, hogy békés együttműködésre törekszik Oroszországgal, a NATO-nak egy olyan elrettentő erővel kell rendelkeznie, amely ellensúlyozza annak katonai potenciálját” – figyelmeztetett.

Az orosz-ukrán háború kapcsán az államtitkár úgy fogalmazott: a kormány kommunikációja ebben a kérdésben tiszta és világos. „Elítéljük az orosz támadást, ugyanakkor érdekeltek vagyunk a konfliktus békés rendezésében. Tiszteletben tartjuk Ukrajna nemzetközileg is elismert határait, ugyanakkor azt mondjuk: Magyarországnak ki kell maradnia ebből a konfliktusból. Nem engedjük halálos fegyverek áthaladását a magyar-ukrán határon, csak egészségügyi és humanitárius szállítmányok áthaladását engedélyezzük” – mondta a honvédelmi államtitkár, aki emlékeztetett az Ukrajna és Magyarország között fennálló bilaterális kapcsolatokra és katonai együttműködésre is.

A háború kapcsán a honvédelmi államtitkár a Magyar Honvédség kettős feladatrendszerét is ismertette: az egyik a Belügyminisztérium erőinek segítése a menekültek fogadása kapcsán, a másik pedig az, hogy ne sodródhassanak át hazánk területére különböző fegyveres csoportok a háború sújtotta Ukrajnából.

Ezt követően felhívta a figyelmet arra is, hogy világszerte – főleg Észak-Afrikában, valamint a Közel-Keleten - egyre több instabil állam van, de Koszovóban és a Nyugat-Balkánon sincs béke. Az illegális migrációval és az ezzel összefüggő terrorizmussal kapcsolatban kijelentette: hazánk déli határa folyamatos nyomás alatt van, Európába pedig olyan népcsoportok tömegei jutnak be, akiknek integrációja bukásra van ítélve.

Szabó István figyelmeztetett: a 2014-ben elindult orosz-ukrán konfliktus során először láthattuk megvalósulni a hibrid hadviselési formát, amely szintén új kihívásként jelentkezett. Ennek segítségével pedig nagyobb katonai erők bevetése nélkül is birtokba lehet venni országrészeket, megbénítani azok infrastruktúráját. Kiemelte azt is, hogy az egészségügyi szakemberek szerint a következő évtizedekben a járványok kora jöhet, amelyek szintén a biztonsági helyzet romló tendenciáját erősítik.

Az államtitkár ezt követően emlékeztetett arra, hogy 1989 óta milyen változásokon ment keresztül a magyar haderő. Kitért azokra a stratégiai és védelmi felülvizsgálatokra, szervezeti átalakításokra, amelyek nemcsak a haderő létszámának drasztikus csökkenését, - az 1989-ben még 155700 ezer fős haderő 2007-re éppen csak elérte a 23950 főt – hanem laktanyák bezárását, katonai szervezetek és fegyvernemi képességek számának minimalizálását eredményezték. „Ennél sokkal nagyobb baj, hogy megszűnt a hazai hadkiegészítés rendszere is” – tette hozzá, ugyanakkor figyelmeztetett arra a hibás gondolatra is, ami Magyarország 1999-es NATO csatlakozása kapcsán terjedt el, miszerint a washingtoni szerződés 5. cikkelye kimondja, hogy a tagországok kollektíven védik meg hazánkat. „A szerződésnek azonban van egy 3. cikkelye is, miszerint minden tagország köteles olyan védelmi képességet építeni és fenntartani, amivel garantálni tudja saját békéjét, biztonságát, amelyet fel tud ajánlani a NATO-nak” – hangsúlyozta Szabó István.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tekintetében rámutatott: a program az embert, a katonát helyezi a középpontba, ennek megfelelően a Magyar Honvédség széleskörűen kell, hogy gondoskodjon a katonákról, legyen szó akár a felszerelésükről, vagy az élet- és munkakörülményeikről. Ebbe beletartozik az illetményfejlesztés, a lakhatási támogatás - amelyet kiterjesztettek a legénységi állományra is -, az egészségügyi és egészségkárosodási ellátási rendszer, valamint az előmeneteli rendszer biztosítása.

Szabó István felvázolta az életpályamodell három szakaszát. Az első rész a katonai pályára irányításról szól, amely honvédelmi nevelésen és a tartalékos katonai szolgálati lehetőségeken keresztül valósul meg. A második szakasz maga az aktív katonai szolgálat ideje, aminek része a senior katonai szolgálati elem is, ezzel kapcsolatban több elgondolása is van a honvédelmi tárcának. Az életpályamodell harmadik szakasza pedig az aktív katonai szolgálaton túli időszakra koncentrál azzal a céllal, hogy a nyugállományúak érezzék és tudják, hogy a Magyar Honvédség továbbra is törődik velük. „Nem szabad elengedni a nyugdíjasainkat. Egy katona, aki több évtizedig szolgált a Magyar Honvédségben, az élete végéig katona lesz. A nyugdíjasaink pedig igénylik azt a törődést, hogy foglalkozzunk velük, beszéljünk a gondjaikról és segítsük őket” – fogalmazott a honvédelmi államtitkár.

Szabó István felidézte: a sorkatonai szolgálat 2004-es eltörlésével a tartalékosok képzésének lehetősége is megszűnt, így jutottunk el odáig, hogy 2010-ben összesen tizenhét főt sikerült a haza szolgálatába állítani. A rendszert a nulláról kellett felépíteni, azonban elmondható, hogy ez a szám mára már több, mint 11 ezer.

Szabó István beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyeken keresztül felhívják a fiatalok figyelmét a haza szolgálatának jelentőségére. Ilyenek például a Honvédelmi Minisztérium Béri Balogh Ádám középiskolai ösztöndíja, valamint a Lippai Balázs Esélyegyenlőségi Ösztöndíj, amikkel a honvédség iránt érdeklődőket támogatják. Szólt a Honvéd Kadét Program rendszeréről és az általános honvédelmi nevelésről is, amelynek részei a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi tematikus versenyek, a laktanyai nyíltnapok, valamint a töretlen népszerűségnek örvendő honvédelmi táborok. A kadétprogrammal kapcsolatban beszámolt arról: már száz intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez és további tizenkilenc egyetemmel van kapcsolatuk. Megjegyezte azt is, hogy 2004-ben felszámolták a haderő utánpótlását biztosító kollégiumi rendszert, jelenleg két katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik, azonban 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél.

Szabó István beszámolt a folyamatban lévő haditechnikai beszerzésekről is. Kiemelte az Airbus A319-es, valamint a Falcon repülőgépek, a H145M típusú könnyű többcélú helikopterek, illetve az immár magyar személyzettel működő Leopard2A4 harckocsik beszerzését, a Zlin kiképző repülőgépek számának növelését, valamint a Gidrán páncélozott moduláris járművek megjelenését. Kitért a katonák egyéni fegyverzetének, felszerelésének korszerűsítésére – ezen belül a Kiskunfélegyházán gyártott kézifegyverekre és a Svédországból beszerzett páncéltörő eszközökre. Mérföldkőnek nevezte a két darab brazil gyártmányú KC-390-es, közepes rámpás szállítórepülőgép, az Airbus H225M és a NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről kötött szerződést, illetve a Lynx gyalogsági harcjárművek megrendelését, amelyeket a későbbiekben Zalaegerszegen fognak gyártani.

Prezentációjának zárásaként a honvédelmi államtitkár kijelentette, hogy 2016 óta folyamatosan emelkedik a Magyar Honvédségre fordítható költségvetési keret, egyúttal tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány eddig minden évben nagyobb összeget biztosított a honvédelmi költségvetésre, mint amennyire előzetesen ígéretet tett. Idén 1 003 milliárd, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ami eléri a NATO-kötelezettségként vállalt 2 százalékos GDP-arányt.