Tájékozódási felkészítés és éles lövészet

A csoportokban tevékenykedő katonák a hajdúhadházi lő- és gyakorlótéren – navigációs készüléket és térképet használva – előre meghatározott pontokat lokalizáltak, derítettek fel. A fegyvertechnikai tudást bővítve további ismereteket szereztek a Magyar Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyverek felépítéséről, műszaki adatairól.

A tantermi foglalkozásokon a szolgálati szabályzat előírásait elevenítették fel.

Ezt követően a misszióra készülő állomány átismételte a lőtéri biztonsági rendszabályokat, a végrehajtás rendjét, a foglalkozási helyeken pedig a fegyverekkel kapcsolatos ismereteket.

A gyakorlatban a lőszerek tárazását, a pisztoly és gépkarabély szét- és összeszerelését meghatározott idő alatt kellett végrehajtani, hiszen ezeket a tevékenységeket már a külszolgálat megkezdése előtt minden katonának önállóan, gondolkodás nélkül kell tudni alkalmazni.

A kézigránát szerkezeti felépítését a személyi állomány szemléltető tablókon tanulmányozta; az oktatók gyakorlógránátok segítségével felmérték, hogy a katonák képesek-e a megfelelő távolságra, kellő pontossággal célozni.

Ezek után a hajdúhadházi lőtéren a felkészülők nappali és éjszakai gépkarabély, illetve pisztoly lőgyakorlatot hajtottak végre, majd éles kézigránátdobáson vettek részt.

Utóbbi fedezékből történt. Célja volt, hogy mindenki képes legyen a dobópályán elhelyezett célpontok közé dobni a kézigránátot és ezzel megsemmisíteni a támadó ellenséget.

(Kép és szöveg: Nagy Ferenc őrnagy)