Veszteséglisták és eltűnt áldozatok
Szöveg: Kánya Andrea | 2010. április 19. 13:32Dr. Holló József nyá. altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója egy DVD lemezen adta át a Magyar Vöröskereszt elnökének azt az adatbázist, amely az intézményben folyó hadisír-kutatások eredményeit tartalmazza. Dr. Habsburg György egy 55 ezer nevet tartalmazó adatbázist nyújtott át a főigazgatónak.
A régóta tartó együttműködés újabb állomásához érkezett a Magyar Vöröskereszt és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
Számos közös kapcsolódó terület köti össze a két szervezetet, így a háborús áldozatok, az eltűntek felkutatása, vagy épp a segítségnyújtás – hangzott el Holló József előadásában.
A főigazgató kiemelte napjaink súlyos környezeti katasztrófáit is (így a haiti, vagy a chilei eseményeket), ahol a Magyar Vöröskereszt helytállt és segített, majd rátért a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezeti felépítésének bemutatására, mely során kiemelte az intézmény mintegy 650 ezres veszteségkartonját, a Levéltárat, a Központi Katonai Irattárat. Kitért arra is, hogy kitűnő restaurátor és hadszíntérkutató csapat dolgozik az Intézet szolgálatában.
A főigazgató a legmodernebb eszközökkel végzett kutatások közül az Intézet munkatársainak a déli határvidéken tett erőfeszítéseit hangsúlyozta még, valamint a Pákán, Lenti térségében feltárt, Tito–korszakból származó fortifikációs tervek csomagjait is.
Holló József Habsburg Györgynek bemutatta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 10 vidéki filiáléját is, így a jelenlévők számos fotót tekinthettek meg a múzeumokban található különböző sorozatlövőkről, gőzösökről, helikopterekről, vagy épp a Viggen vadászrepülőről, a Gripenek elődjéről.
„A Levéltár és Irattárunk mintegy 10 kilométernyi anyaggal rendelkezik, a Könyvtár és Térképtár pedig mintegy 250 ezer hadi kötetet, folyóiratot tartalmaz", mondta Holló József, aki többek között bemutatta a Honvéd, az első magyar katonai hetilap egyik eredeti példányának fotóját is, majd kiemelte a Katonai Emlékhely- és Hadisírgondozó Igazgatóság tevékenységét.
Veszteséglisták
A főigazgató ezek után táblázat segítségével mutatta be az I. és a II. világháború veszteséglistáit: a bemutatóból kiderült, 1914-ben a Monarchia 51 millió 390 ezres lélekszámából 3 millió 250 ezer katona veszett oda; a II. világháborúban a 13 milliós Magyarország 350 ezer katonáját és összesen 890 ezer honfitársát vesztette el – ebből kitűnik, több védtelen polgár
Mint azt a főigazgató elmondta, a Katonai Emlékhely- és Hadisírgondozó Igazgatóság több katonai temetőt is létrehozott már a múltban – kiemelte a Megbékélés a közös Európáért nevű katonai temetőt Dercenben, amely az Ukrajnában, a világháború során elesett magyar és más nemzetiségű katonák és munkaszolgálatosok végső nyughelyéül szolgál. „Most 23 katona várja, hogy örök nyughelyre találjon, jelenleg ezen dolgozunk nagy erőkkel", tette hozzá a főigazgató.
Dr. Habsburg György a megbeszélésen azt mondta: nem is tudni pontosan, hány olyan család lehet, aki a háborús időszakban egy apát, egy gyermeket, egy családtagot vesztettek el. „Kevesen tudják, hogy a Magyar Vöröskereszt ismertebb tevékenységei mellett – mint a véradás, a szociális intézmények fenntartása – az egész világon működteti keresőszolgálatát", hangsúlyozta, és elárulta, anyai nagyapja Németországban esett hadifogságba, onnan Szibériába került, majd egy lágerben halt meg, és csak néhány évvel ezelőtt volt lehetőség megtalálni azt a tömegsírt, ahová eltemették.
Habsburg György végezetül egy, a Moszkvai Központi Levéltárból származó mintegy 55 ezer nevet tartalmazó adatbázist adott át Holló Józsefnek.
