„Volt, aki hőlégballonnal jött át magyar területre”

Vannak olyan embercsempész szervezetek, amelyek kifejezetten Magyarországra dolgoznak? Hazánk célország, vagy tranzitország a migránsok számára?

2007. december 21-én Magyarország a Schengen-térséghez csatlakozott. Ekkor alapvető változások történtek, többek között megszűnt a határforgalom ellenőrzése. Magyarország uniós kötelezettségnek tesz eleget akkor, mikor a külső határok őrizetét vállalja a schengeni normáknak megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonképpen az Európai Unió kapuja vagyunk, ez pedig felelősséggel jár. Az elmúlt két évet vizsgálva azt mondhatjuk, hogy hazánk erős tranzitországnak bizonyul, de már láthatóak bizonyos jelei annak, hogy egyben célországgá is válik. Tudni kell, hogy a fegyver- és kábítószer-csempészet mellett az emberkereskedelem, az embercsempészet is óriási üzlet: kis befektetéssel, viszonylag kis rizikóval, gyors jövedelemszerzésre ad lehetőséget. Magyarországra is dolgoznak embercsempész szervezetek, számos, a szomszédos országokban tevékenykedő embercsempész szervezet célja, hogy bejuttassák a Schengen-területre a migránsokat.

Milyen összegeket fizetnek a menekültek az embercsempészeknek?

Ez attól is függ, hogy a világ mely térségéből hozzák őket el. Átlagosan két-háromezer eurót fizetnek egy-egy migráns bejuttatásáért. Körül-belül ennyi az ára annak, hogy akár Afganisztánból, vagy akár Koszovóból eljuttassák a migránsokat. Az összeg annak függvényében változhat, hogy Nyugat-Európa mely országába viszik tovább őket – a sláger országok közé tartozik Németország, a skandináv országok, Anglia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország.

Az embercsempészet különböző módozatairól hallhatunk a híradásokban – lehet valamiféle tendenciát mutatni a szervezetek módszereinek fejlődésére vonatkozóan?

Nincs új a nap alatt. Ez egy régi mesterség, a módszer változatai mindig az adott ország határbiztonsági rendszerének működésétől függenek. Egy rendkívül rugalmasan változó tevékenységről van szó, hiszen a bűnszervezetek állandóan tesztelik e rendszereket, és az aktualitásnak megfelelően igyekeznek a legkisebb ellenállást követni, így a módszerek is változnak. Alapvető metódusnak tekinthető elsősorban a határforgalom-ellenőrzés során, mikor hamis okmányokkal próbálják behozni a migránsokat. Természetesen függ a módszertől, hogy milyen okmányokat használnak, valamint hogy az útlevélkezelő állomány mennyire ismeri fel a papírokat. Ha megtörténik az okmány felismerése, és erre reagál az állomány, akkor a módszer megbukott, új módszert kell találni: vagy újabb okmányokat szereznek, vagy a határforgalom ellenőrzésben a megbújásos módszert alkalmazzák kamionokban, teherautókban – aztán ezeket kombinálják. Az ún. zöld határon, azaz a kirendeltségek közötti határszakaszokon vagy gyalogosan kísérik az államhatár közelébe a migránsokat, és megmutatják, merre kell menni – ezt nevezzük „betolásos módszernek" -, vagy pedig áthozzák a csoportot és egy pihenőhelyen, tanyán helyezik el őket, majd bizonyos idő elteltével autóval viszik tovább őket Nyugat-Európa felé. Másik jellemző módszer, mikor gépjárművel törnek át a határon. De már találkoztunk olyan határsértővel is, aki hőlégballonnal jött át magyar területre… Érdekes történet a légi forgalomban való hamis okmányok felhasználása is, mely során általában a repülőterek tranzitváróiban adják át a migránsnak az okmányokat, majd ezekkel szállnak le Ferihegyen – a menekültek pedig vagy mennek tovább Olaszország, Franciaország irányába, vagy kijuttatják őket a reptérről és innen busszal, vonattal, gépkocsival viszik a nyugat-európai országokba. Ezeket a módszereket váltogatják tehát az elkövetők. Napjainkban népszerű módszer továbbá, hogy a bűnszervezet tagjai a befogadó állomásokra bekerült migránsok útvonalát szervezik tovább, és kocsival viszik őket el innen elsősorban Ausztriába, valamint Szlovénia, Olaszország útirányba. 2002-ben a befogadó állomások szerepe e tekintetben felértékelődött, mivel akkor egy nagyon hatékony fellépés során a határőrség kiszorította a szervezőket a táborokból. Ennek viszont az lett a következménye, hogy tanyákon, autópálya-közeli panziókban, hotelekben helyezték el az embercsempészek a migránsokat, és onnan szervezték az utakat. Ez egy sokkal nehezebb feladat a felderítés szempontjából, de mégis azt mondhatom, 2000 után nagy sikereket értünk el, hiszen volt olyan év, mikor 9 ilyen Budapest-környéki tábort sikerült felszámolnunk.

November elején egy vietnami embercsempész szervezetet is sikerült leleplezniük. Milyen bűnszövetkezetről van szó?

Mivel a nyomozás folyamatban van, sok konkrétumot ezzel kapcsolatban nem kívánnék mondani. Azt elárulhatom, jelenleg hét személyt tartóztattunk le közel egy éves munkánknak köszönhetően. A szervezet nagy számban juttatott ki vietnami migránsokat elsősorban Franciaországba és Angliába. Rendkívül hatékonyan dolgoztak, ráadásul nagy részük már magyar állampolgárságot is szerzett. Tudni kell, hogy a vietnámi és más bűnszervezetek felderítése gyakorlatilag nyílt eszközökkel lehetetlen. Sok olyan titkos eszközt, erőt kell alkalmaznunk, mely a későbbiekben, a büntetőeljárás során bizonyíthatóan bűnszervezetben történő elítélést eredményez.

Meg lehet határozni, hogy milyen okok miatt hagyják el hazájukat a Magyarországra érkező menekültek? Lehet sorrendet állítani a háborús, globális, gazdasági tényezők között?

A világban kialakult konfliktus-gócok kitermelik a migránsokat. Nyilvánvaló, hogy ebbe beleesnek a fekete-afrikai térségből jövők is – az afrikai térségnél elsősorban a globális problémák a döntőek – mint felmelegedés, éhínség -. Ami igazán figyelemreméltó, hogy az afrikai menekültek kérdése elsősorban a mediterrán térségnek – Spanyolországnak és Olaszországnak – okozott problémát, de ahogy elkezdődött az ún. kétoldalú visszafogadási egyezmény (például Líbiával), csökkent a migránsok száma ebben a térségben. A jelenlegi trendek szerint tehát Európában csökkent az illegális migráció, de lehet látni, hogy ezzel párhuzamosan a magyar külső határon erősödés tapasztalható. Valószínűsíthető, hogy két-három éven belül az afrikai térségben egy nagy bumm várható, és óriási számban fognak érkezni onnan a menekültek. Lehet itt említeni azokat az afrikai térségeket is, ahol törzsi háborúk dúlnak, és egyelőre nem látjuk, hogy ezek a problémák rendeződnének. A távol-keleti probléma szintén nem új keletű: a kínai, valamint a vietnami kérdés megoldásába sok energiát fektet az Európai Unió – a vietnami migráció megakadályozására a jövő évre egy nagyon komoly akciótervet állítottunk össze. A gazdasági menekültek közé soroljuk a balkáni térségből érkezőket, elsősorban az albánokat – már Makedóniából is megindult az albánok elvándorlása. Itt egyértelműen azok a gazdasági okok játszanak nagy szerepet, ami abból ered, hogy egyszerűen Koszovónak nincs gazdasága. És végül vannak olyan térségek, ahol katonai konfliktusok dúlnak. A nagy talány, hogy a volt Szovjetunió utódállamainál mi lesz a helyzet. Ha nem oldódik meg a grúz konfliktus, akkor a grúzok is meg fognak indulni, de a csecsen migráció is kérdéses. Az illegális migráció jelenlegi okai rendkívül összetettek: a globális, gazdasági, katonai tényezők tehát mind szerepet játszanak, melyek itt csapódnak le Magyarországon, mint az Európai Unió kapujánál.

A háborús menekültek mennyiben részesülnek kitüntetettebb figyelemben, mint a globális, gazdasági okok miatt menekült migránsok?

Minden menekült különös figyelmet érdemel, elsősorban humanitárius szempontból. Látni kell azonban, hogy a kérdésnek biztonsági szempontjai is vannak, akár a nemzetbiztonságot, akár az Unió közbiztonságát nézzük. Mi nem a menekültek ellen küzdünk, hanem azért, hogy a menekültek ellenőrzés nélkül ne léphessenek be az Unió területére – azt gondolom, hogy ezzel semmi probléma nincs, hiszen ha valamelyik menekült tisztességes szándékkal érkezik, akkor azokat az ellenőrzéseket, amit uniós jogszabályok mondanak ki, tűri, vagy tűrnie kellene. Ha azonban illegálisan érkeznek hazánkba, akkor nem tudjuk, pontosan kik tartózkodnak az Unió területén, ez pedig óriási gondot okoz olyan esetben, ha egy bűncselekmény elkövetésekor felmerül, hogy külföldi az elkövető.

A befogadó állomásokon tartózkodó migránsokat hogyan és meddig ellenőrzi a Nemzeti Nyomozó Iroda?

A menekülttáboroknak hármas funkciója van: a békéscsabai az előszűrést hivatott teljesíteni. A második állomás Debrecen, – mikor a magyar állam úgy dönt, hogy a menekültügyi eljárásba bevonja a kérelmezőket -, ahol hat hónapot tartózkodnak a menekültek, majd ha valaki megkapja a menekült kártyát, akkor Bicskére kerül, mely állomáson megkezdődik a reszocializáció. Ebben a reintegrációs táborban felkészítjük arra a migráns személyt, hogy a későbbiekben a Magyar Köztársaságban olyan elhelyezést, munkát kapjon, ami biztosítja integrálódását. Az idegenrendészeti, menekültügyi jogszabályaink igen liberálisnak mondhatók, és amennyiben a menekült az eljárást nem akarja kivárni, akkor jogkövetkezmény nélkül ki tudja magát alóla vonni – ezért van az, hogy mind Debrecenből, mind Békéscsabáról óriási számban (idén négyezren) tűnnek el, szöknek el a migránsok. Az ún. „Dublin II. eljárás" alapján visszaadottak száma egyre nő, tehát bizonyíthatóan innen, Magyarországról szöktek el más tagállamok területére. Ez egy nagy probléma, a menekülttáborok esetében mindig felmerül a kérdés, hogy mi az a jogi lehetőség, amivel ezt a jelenséget meg lehet állítani. Ezen jelenleg is dolgozunk.

Amennyiben egy migráns integrálódik, beilleszkedik, ki foglalkozik vele a későbbiekben?

Nem a büntető hatóságok, hanem a Bevándorlási Hivatal foglalkozik vele a továbbiakban. Mi akkor lépünk fel, ha olyan információt kapunk, miszerint a menekült bűncselekményeket követ el, de ez már büntetőjogi kategória, és független attól, hogy menekült-e vagy sem. A bűnözésnek nincs nemzetisége.

Egy néhány héttel ezelőtt megrendezett konferencián a táborokban uralkodó állapotokat Chicagóhoz hasonlította. Hogyan kell ezt értelmezni?

Egyrészt nagy számban vannak Debrecenben összezárva olyan etnikumok, olyan polgárok, akiknek országai egyébként lehet, hogy katonai konfliktusban állnak egymással. Nyilvánvaló, hogy ezeket az embereket nem lehet nemzetiségük szerint elkülöníteni, főleg, hogy az ENSZ, és egyéb egyezmények ezt tiltják. De azt látni kell, hogy ha húsz embert összezárnak, konfliktushelyzetek sora alakulhat ki, e táborokban pedig háromszáz, sőt, akár nyolcszáz ember is egy helyen lakik. És persze kialakulhatnak vallási, egyéb alapon is konfliktusok. A másik jellemző, hogy a szervezett bűnözés is betette a lábát a befogadó állomásokra, és az embercsempészet mellett más bűncselekmények is felütötték a fejüket: volt már rá példa, hogy prostituáltakat vittek be az állomásra, de találkoztunk olyan esettel is, mikor AK géppisztollyal lőttek be a tábor területére. Nem egyszer megtörtént, hogy a táborlakó kiment Debrecenbe és bolti lopásokat követett el. Különböző rendkívüli események is bekövetkezhetnek, például, ha a migráns nincs megelégedve az eljárással és felmászik a torony tetejére. Néha vannak verekedések is, és ezekkel egyre sűrűbben találkozni. Mindezeknek olyan vonzata van, ami nem csak nyomozói munkát, hanem egyéb, közbiztonsági eljárást is igényel, ezeket meg kell lépni, hiszen nem szabad odáig eljutni, hogy a táborokban olyan rendkívüli esemény következzen be, mint a túszhelyzet vagy a terrorfenyegetés. Békéscsabán volt több olyan alkalom, mikor a betonkerítést kirugdosva hagyták el a tábort, és mikor ezt befalazták, másnap ismételten kirugdosták, vagy a rácsokat fűrészelték el és itt szöktek ki – ezek azok a helyzetek, amik most már olyan hatósági fellépés-sorozatot igényelnek, mellyel rendbe lehet tenni a kialakult helyzetet.

Az Európai Bizottság október végén javaslatokat fogadott el a közös európai menekültügyi rendszer két, már meglévő jogszabály – a nemzetközi védelemre szoruló személyek elismeréséről és jogállásáról szóló irányelv, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv – módosítása céljából. Fog változni a közeljövőben Magyarországon bármiben is a menekültügyi rendszer?

Azt kell megnézni, hogy a magyar menekültügyi jogszabályokat tudjuk-e úgy alakítani, hogy bizonyos szankciókat magával vonjanak, vagy tudunk-e olyan új jogintézményt megteremteni, ami lehetőséget teremt arra, hogy azok a migránsok, akik szemmel láthatóan nem integrálódnak a magyar társadalomba, hanem tranzit országként használják Magyarországot és sorozatosan kivonják magukat a magyar hatóság menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárásából, azokkal szemben szankciókat alkalmazzunk.