Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

HadERŐ: Az első magyar „millenniumi repülés”

Szöveg: Burillák Marcell | Fotó: archív felvételek |  2024. október 15. 15:00

Kecskeméten magyar pilóta először repült a 800 kilométer/órás végsebességű KC-390 Millenniummal. A modern szállítóeszköz mellett a filmvászonról ismert C-17 teherszállító repülőgép, a Nehéz Légiszállító Ezred és a pápai MH 47. Bázisrepülőtér is képernyőre került az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom” című katonai magazinműsorának október 15-i adásában.

C-17

Filmvászonról régóta ismert, noha inkább katonai és humanitárius akciókban vállal szerepet a C-17 teherszállító repülőgép, amiből három hazai felségjelzésű eszköz is állomásozik Magyarországon. A gépek üzemeltetője a 12 ország légiállományának katonáit összefogó Heavy Airlift Wing (HAW), vagyis a Nehéz Légiszállító Ezred. Pápán válogatott szakmai gárda foglalkozik a C-17-esek karbantartásával és kezelőszemélyzetének felkészítésével.

„Napi szinten ellenőrzöm a pilóták képzettségét, én felelek szinten tartásukért és fejlődésükért” – mondta Gotthárd Péter, a HAW főtörzsőrmestere, aki a légiteherdobást, vagyis rakomány és katonák leszállás nélküli célba juttatását nevezte meg legfőbb feladatukként. Az amerikai tengerészgyalogos altiszti képzést elvégző főtörzsőrmester elmondta, hogy ez a nemzetközi stratégiai légiszállítási képesség (SAC) a követelménycsomag fontos eleme.

Pápa_bázisrepülőtér

A HAW állomásozása mellett a rendszeres többnemzeti gyakorlatok egyaránt biztosítják a pápai bázisrepülőtér nemzetközi karakterét. „Nálunk elengedhetetlen az angol nyelvtudás. Jelenleg 12 nemzet állomásozik itt, vagyis 12 különböző katonai kultúra jelenik meg. A magas szintű szakmai munka mellett személyes barátságok is születnek az együttműködés révén” – fogalmazott Barta Sándor ezredes, az MH 47. Bázisrepülőtér parancsnoka.

A bázisrepülőtér profizmusát általános fogadóképességén túl a légi kutató-mentő szolgálata mutatja, ami nyáron például Bessenyei Péter műrepülő világbajnok gépének kényszerű fogadását, őrzés-védelmét és technikai kiszolgálását biztosította. A parancsnok kiemelte: „legyen szó H145M és H225M helikopterekről vagy KC-390 szállítógépről, a műszaki állományunk tapasztalt ezek javításában és kezelésében, nem kell máshonnan szakembereket hívni.”

KC-390

A brazil gyártású  KC-390 Millennium első magyar felségjelzés alatti repülését is magyar pilóta vezette. „1987-ben még a Szovjetunióban is jártam a pilotképzésem alatt. Azóta vezettem MiG 21-et és MiG 29-et, az elsők között Gripent, szó szerint elsőként képeztem át magam Magyarországon a Falcon 7X-re és most a KC-390-et is én próbálhattam ki hazánkban elsőként. Minden új gép új repülési kultúrával ismertet meg, ezért is akkora élmény” – büszkélkedett a 4500 repült órával rendelkező Asztalos István alezredes.

Az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár repülésbiztonsági főnöke és pilótája szerint a 23,5 tonnás, 34 méter szárnyfesztávolságú, 800 kilométer/óra végsebességű, 8000 méter utazómagasságú, 6000 kilométer hatótávolságú és 26 tonna hasznos teher szállítására alkalmas, rejtjelezett navigációjú és kommunikációjú Millennium igazán kezes eszköz. „Az aerodinamikája miatt csekély különbség tapasztalható a robotpilóta és a manuális irányítás között.”

innovacio

A modern eszközök fejlesztéséhez Magyarország is jelentős mértékben hozzájárul. „A katonák manapság alkalmazandó technikai szükségletei mellett az innovációra ugyanolyan hangsúlyt fektetünk. Konfliktusidőszakban előnyös, úgynevezett kettős hasznosítású technikák létrehozásával foglalkozunk. Ez lehet akár műveleti területen pusztító eszközként alkalmazott permetező drón is, ám minden újítást a szövetségi elvárásokkal szinkronban kell bevezetni” – fejtette ki Deme László.

A Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és innovációért felelős helyettes államtitkára elárulta, hogy egy eszköz csupán néhány évig lehet piacvezető, a versenytársak miatt ezek folyamatos fejlesztésére van szükség. „Nagy figyelmet fordítunk az innovációra. Magyar fejlesztésű radarokat és kézifegyvereket jelenleg is használnak más régiókban.”

A fejlesztések egyik pilléreként szolgáló Digitális Katona Program magában foglal kommunikációs és fegyverzeti eszközöket, valamint az egyéni felszerelést. Nagy hangsúlyt kapnak az olyan újítások, mint az extrém viszonyokra tervezett homokfutó, a célpontok csöndes megközelítésére alkalmas elektromos motor vagy a manapság divatos felforgató technológiák. „A mesterséges intelligencia, az adatelemzési képesség, a kiberképesség és a különböző szenzorok korunkban egyre nagyobb szerephez jutnak.”

Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” magazinműsor október 15-ei adása itt érhető el.