„A Zrínyiek nemcsak hősök, hanem hazafiak is voltak”

A nemzeti kegyeleti megemlékezés délelőttjén dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök és Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes jelenlétében‎ felavatta a Zrínyi Miklóst és katonáit ábrázoló szobrot. A hadvezér halálának 450. évfordulóján elmondott beszédében dr. Áder János kiemelte: „Zrínyi Miklós számára a hűség és az állhatatosság olyan természetes volt, mint a levegő. Tudta, hogy a vár falainál sokkal többet és fontosabbat kell megvédenie. A királyt, akire felesküdött és a hazát, amelyet ősei is hősiesen védelmeztek."

Áder János rávilágított, hogy Zrínyi rangja és vagyona okán távol tarthatta volna magát a harctól. De azt gondolta, hogy akinek születése másokénál több lehetőséget adott, annak a felelőssége is nagy. A hős hadvezér azonos nevű dédunokájának Szigeti veszedelem című művéből idézve Magyarország köztársasági elnöke elmondta: „vitézül éltünk, vitézül haljunk, példát mutatva a világnak."

Délután dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, valamint ‎Tomislav Ivic horvát védelmi miniszterhelyettes − Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékbizottság elnöke jelenlétében − megkoszorúzta a frissen átadott emlékművet.

‎Az esti ünnepségen Vass Péter, Szigetvár polgármesterének köszöntőjét követően dr. Simicskó István honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. „Szulejmán a világ legerősebb hadseregét vezette ide. Zrínyi Miklós és kétezer-ötszáz várvédő katonája ezt a világverő hadsereget itt megállította. Hihetetlen mértékű bátorság, óriási emberi teljesítmény. Főhajtás kell, hogy illesse őket" − hangsúlyozta. Vasvári Pál szavait idézve hozzátette: „E nevezetes család azon századokban virágzott, melyekben legfőbb polgári erény volt a vitézség (…) el ne felejtsük, hogy a Zrínyiek nemcsak hősök, hanem hazafiak is voltak."

A honvédelmi miniszter kiemelte azt is, hogy ma új köntösben jelentkező veszélyek uralják Európát és a világot. Idézve az ókori görög Antiszthenészt, dr. Simicskó István elmondta: „oda kell figyelnünk ellenfeleinkre, mert ők az elsők, akik észreveszik hibáinkat és gyengeségeinket."  Hozzátette: „A mai világban sokszor nehéz felismerni, hogy ki az ellenség és ki is a barát. (…) Sajátos globalizációt láthatunk, amelyben az államok szerepének további gyengítése és a civilizációk összekeveredése lelhető fel. Ezt láthatjuk ma Európában is. Össze kell fognunk, egységesnek kell lennünk, ismerve értékeinket és hagyományainkat. A magyarság addig létezhet, amíg erős magyar állam van. Ha legyengül, megosztottá válik, megszűnik, akkor a magyarság léte nem garantálható. Erős magyar államra, erős magyar hadseregre van szükség, amely védelmezi határait, hagyományainkat és értékeinket."

Négyszázötven évvel ezelőtt, 1566-ban Zrínyi Miklós és kétezer-ötszáz fős serege több mint egy hónapon keresztül állta a török ostromot. A vár bevételére tett sikertelen próbálkozások során a 60-80 ezer fős oszmán sereg 25 ezer fős veszteséget szenvedett. Az ostrom utolsó napján – amely nap hajnalán a 72 éves Szulejmán már nem élt, de ezt seregeinek vezetői titokban tartották a katonák és az ellenség előtt −, déltájt Zrínyi megmaradt körülbelül háromszáz emberével együtt, páncéljaiktól megszabadulva és legszebb díszöltözetüket magukra öltve kirontottak a támadókra, a biztos halál és a hazának ígért örök hűség megtartásának tudatában.

Fotó: Dévényi Veronika