Forgószárnyalás
Szöveg: Zilahy Tamás | 2011. június 23. 12:19A Stefánia-galéria – felújítása után történt megnyitása óta – első alkalommal adott helyet fotókiállításnak. Dévényi Veronika Forgószárnyalás című tárlata a helikopteresek életét, mindennapjait, munkáját mutatja be, olyan sajátos eszközökkel, kifinomult látásmóddal, különös empátiával, amire csak kevesen képesek. Dévényi Veronikának, a Zrínyi Média fotóriporterének megadatott mindez. Kiállítását június 22-én, szerda délután nyitották meg, csaknem száz ember előtt.
Galéria
Lamos Imre dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka megnyitójában megtiszteltetésnek nevezte, hogy megoszthatja gondolatait a képek kapcsán a szépszámú érdeklődővel. A tábornok úgy érezhette magát a galériában, mint Szolnokon, a helikopterbázison, mert valóban itt volt mindenki, aki csak tehette. Ennyi kék egyenruhát még nem láttak egyszerre ezek a falak…
A fotóriporter nem nagyon tudott a meghatottságtól megszólalni, csak köszönetet mondott a segítségért, a barátságért, amelyek révén létrejöhetett ez a kiállítás.
Hogy miért? Nem egyszerű rá a magyarázat, de valami megmagyarázhatatlan empátia, különös vonzalom sugárzik a képekből. Érződik az emberek, a katonák szeretete, a vonzódás a technika, de még inkább az ezt működtető emberek iránt. A fotókon nagy vasak válnak emberközelivé, elmosódott alakok légiesekké, különös fények földöntúliakká. Az ember néha úgy érzi, szárnyal a képekkel, a magasból tekint le a tájra, a félelmetes árvízre. Szinte hallja a fedélzeti gépfegyver ropogását, amely áthatol a rotorlapátok zaján. A képek révén látunk nappal és éjjel, szembenézhetünk nappal és holddal, de mindezek mögött, mellett ott a hús-vér ember, a katona, a helikoptervezető, a műszaki, a földi kiszolgáló, mindenki, akinek bármi köze van a forgószárnyaláshoz.
S hogy mennyi munka van e mögött! Hosszú heteken keresztül láttam, hogy már régen hazamentek a többiek, amikor Vera még a képeivel foglalkozott. Órákon át javítgatta, finomítgatta, szépítgette azokat. Inkább úgy mondanám: őket. Szerintem, amikor nem láttuk, szeretgette is forgószárnyas fotóit. Azért lettek ilyen gyönyörűek…
Köszönet érte!
(Dévényi Veronika kiállítási képeit galériánkra kattintva is megtekintheti!)
Fotó: Rácz Tünde