Ki állhat a robbantások hátterében?

Ezt a célt szolgálta az MH Altiszti Akadémián megtartott NATO Harctéri Fegyveres Támadást Helyszínelő Csoport (NATO Weapons Intelligence Team, WIT) tanfolyama, amelyen tizenhárom országból összesen húsz hallgató vett részt. A hallgatók kiképzőiktől elsajátították a nem hagyományos robbanóeszközök és komplex támadások utáni helyszínelési feladatok (rögzítés, adatgyűjtés, vizsgálat, elemzés, jelentés) végrehajtását. Június 25-én pedig előkerült a mérőszalag, az utászlapát, a fényképezőgép és a rosta: azaz a hallgatók helyszínelőcsoportokat alkotva, a gyakorlatban is alkalmazták megszerzett tudásukat a hajmáskéri központi lő- és gyakorlótéren.

Ehhez persze az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred tűzszerészeinek hathatós segítsége is kellett, akik öt különböző robbantást hajtottak végre a gyakorlótéren – hogy aztán a négyfős csoportokban dolgozó helyszínelők a roncsok között szakszerűen felgöngyölíthessék a szálakat. Feladatuk: a lehető legpontosabban rekonstruálni a történteket.

„Hadműveleti területen – főleg Afganisztánban – az ilyen robbantásos merényleteket követően a harctéri helyszínelők munkája alapján indulhatnak el a nyomozások, amelyek aztán megtalálhatják azokat a személyeket, akik improvizált robbanóeszközökkel támadnak meg katonai, rendőri vagy civil erőket" – válaszolta a honvedelem.hu kérdésére Szabó Péter hadnagy, az akadémia Mecséri János Kiképző Osztály nemzetközi kiképző alosztály kiképzőtisztje.

Az egyik helyszínen a kívülálló számára például csak egy nagy gödör és néhány kábelmaradvány utal a robbantás helyszínére. Az apróbb jeleket mi már nem nagyon látjuk, pedig akadnak szép számmal. Szerencsénkre Csendes László főtörzsőrmester, a szentendrei alakulat kiképző altisztje segít, és elmondja, hogy ezen a helyszínen, robbanózsinórral összekötve, két darab 125 milliméteres tüzérségi gránátot használtak a tűzszerészek. Imitáció gyanánt sisakot és repeszálló mellényt is elhelyeztek a gránátok közelében – no, ezekből az égvilágon semmiféle maradványt nem láttunk. Nem csoda, mert állítólag a mellény darabjait ötven méterre repítette a robbanás… de egy másik helyszínen az amúgy stabil katonai teherautó is meglehetősen bús képet mutat, miután menet közben „robbantás áldozata" lett.

„Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk védekezni az improvizált robbanóanyagok ellen, ismernünk kell azok működését. Ezt a tudást pedig legjobban a robbantás után hátramaradt bizonyítékokból tudjuk megszerezni. Ezek a bizonyítékok adott esetben rávilágíthatnak azokra a (taktikai) hiányosságokra, amelyek lehetővé tették a sikeres támadást. Sőt, olykor – laboratórium segítségével − DNS-mintákat, ujjlenyomatokat is találunk, amelyek szinte egyenes úton vezetnek a robbanóanyag előállítójához" – fogalmazott Csendes László főtörzsőrmester.

A háromhetes tanfolyam szervezője a Madridban található, NATO improvizált robbanóanyagok elleni kiválósági központja (NATO Counter-Improvised Explosive Devices Centre of Excellence − NATO C-IED COE). Hazánkban, magyar kiképzők segítségével, évente két alkalommal rendeznek ilyen tanfolyamot.

Fotók: a szerző felvételei