A honvédelmi miniszter ismertette a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindításának előzményeit, a megváltozott biztonságpolitikai helyzetet, a globális terrorizmus térhódítását, a Nyugat-Balkán instabilitását, az ukrán-orosz konfliktust, az illegális migrációt, a hibrid hadviselés megjelenését, valamint a kibertérben zajló hadműveleteket, amelyek hatásukat tekintve immár hasonló pusztítási kapacitással bírnak, mint a hagyományos hadviselési formák. Mint mondta, a kormánynak választ kellett találni az új kihívásokra, ezért hirdette meg azt a programot, amelynek megvalósításával a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a 21. század minden kihívására reagálni tudó, lojális katonákból álló, a legkorszerűbb technikával felszerelt haderejévé válik.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a katonák soha nem várják a háborút, fő feladatuk a béke fenntartása. Éppen ezért teljesít szolgálatot évente mintegy kétezer magyar katona világszerte a különböző missziókban. Ugyanakkor – mutatott rá Benkő Tibor – a NATO alapító okiratának 3. cikkelye szerinti elvárás, hogy minden nemzetnek olyan hadsereggel kell rendelkezni, amellyel meg tudja védeni saját határait. Az évről-évre bővülő büdzsével rendelkező Honvédelmi Minisztérium által irányított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program éppen ezt a célt szolgálja. A program középpontjában a katona, az ember áll, ezért dolgozták ki azt a katonai életpályamodellt, amelynek szerves része a folyamatos illetményemelés, az egészségkárosodási ellátás rendszere, valamint a lakhatási támogatás. A katonák a legújabb, legmodernebb felszerelést kapják, köztük a program részeként újra elindított hazai fegyvergyártás termékeit, a Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvereket.

Benkő Tibor kiemelte, hogy a tárca mindent megtesz a fiatalok megszólításának érdekében. Ezért vezették be a diákoknak szóló ösztöndíjrendszert, szerveznek honvédelmi táborokat, működtetik a Honvédelmi Sportszövetséget, a Honvéd Kadét Programot, valamint fejlesztik tovább a debreceni mintára a honvéd középiskolai rendszert. A társadalmi párbeszéd és együttműködés, egyben a haderő megújításának egyik alappillére az Önkéntes Tartalékos Rendszer megújítása is. A tárcavezető elmondta, hogy immár kilencezren szolgálják ilyen formában a hazát.

A technikai modernizáció kapcsán a honvédelmi miniszter kifejtette: az új beszerzések minden esetben a magyar katonák igényei szerint történnek.

Hozzátette, hogy mindenből a legújabb, legmodernebb eszközöket szerzik be, s hogy a program ezen része is a Magyar Honvédség valamennyi területét fedi le. Mindemelett kiemelt feladatként kezelik az oktatást, a kutatást és az innovációt.

Benkő Tibor előadásában külön kitért a NATO tagországok védelmi minisztereinek néhány nappal ezelőtt, Brüsszelben tartott találkozójára. Mint mondta, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán, de elismeréssel szóltak arról is, hogy 2024-re Magyarország teljesíteni tudja vállalását, azaz a GDP 2 százalékat képes védelmi költségekre fordítani. Szólt arról is, hogy hazánk egyre nagyobb szerepet vállal a térség biztonsága érdekében, ezért hozzák létre Szolnokon a Regionális Különleges Műveleti Parancsnokságot, amelynek megalapításáról éppen Brüsszelben írt alá egyetértési nyilatkozatot horvát, szlovén és szlovák kollégájával a tárcavezető. Szintén a védelmi képességek növelése érdekében alakul meg a közeljövőben Székesfehérváron az a Közép-európai Hadosztályparancsnokság, amelyet a NATO haderőstruktúrájába is felajánlanak.

Zárszavában Benkő Tibor újra rámutatott: a honvédelem a társadalom közös ügye. „Mindannyiunk felelőssége, hogy teszünk-e annak érdekében, hogy ezt a békét, ezt a biztonságot, amelyben élünk, a jövőben meg tudjuk tartani" – zárta előadását a honvédelmi miniszter.

GALÉRIA