Egyeztet, segít és tanácsot ad

Különleges NATO beosztásra adta be pályázatát – és nyerte azt el – dr. Vekerdi Zoltán orvos ezredes. Az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóságának alárendeltségében működő Védelem-egészségügyi Intézet vezetője – aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a közelmúltban szerzett hadtudományi PhD fokozatot – az Észak-atlanti Szövetség vezette koszovói KFOR-műveletben szolgáló katonák egészségügyi ellátó rendszerében várható átalakítást segíti az elkövetkező egy évben.

Továbbra is szükséges a jelenlegihez hasonló egészségügyi ellátó rendszer

„Ahhoz, hogy megértsük e beosztás lényegét, egy kicsit vissza kell ugranunk a múltba. A KFOR-misszióban résztvevő Németország a tavalyi év elején bejelentette, hogy 2017. december 31-ével kivonja a műveleti területen, egészen pontosan, a dél-koszovói Prizrenben működtetett, Role-3-as NATO kódú, azaz a hadszíntér legmagasabb szintű tábori kórházát" – tudtuk meg az ezredestől, aki hozzátette: e bejelentést követően kezdődött meg egy hosszú folyamat, amelynek az a lényege, hogy a szakemberek megvizsgálják, milyen tábori kórházi biztosításra lesz szükség ezt követően a műveleti területen. „Egyértelmű volt, hogy a koszovói nemzetközi haderő számára továbbra is szükséges a jelenlegihez hasonló egészségügyi ellátó rendszer. Ugyanakkor a haderőgenerálási konferenciák során nem jelentkezett olyan nemzet, amelyik felajánlotta volna, hogy ilyen képességet telepítene és 2018-tól működtetne a hadszíntéren" – mondta dr. Vekerdi Zoltán.

Az ezredes kiemelte: a következő lépés az volt, hogy megvizsgálják, igénybe lehet-e venni a KFOR egészségügyi biztosítási feladataira a koszovói polgári egészségügyi rendszert? Az elemzés szerint ez csak részben lehetséges, hiszen az elmúlt évek fejlődését és eredményeit figyelembe véve is több területen – de különösen a sebészeti és a sürgősségi ellátás tekintetében – vannak kisebb-nagyobb kockázatok a helyi ellátó rendszer igénybevételét tekintve. Ezután azt vizsgálták, hogy a NATO összes tagországának közös finanszírozásával megvalósítható-e ezen képesség piaci szereplőktől történő megvásárlása. „Kiderült, hogy ez sem járható út, így másik megoldás irányába mozdult el a rendszer: a KFOR-műveletben résztvevő nemzetek közös finanszírozásával, a piacról vásárolják meg ezt a képességet" – hangsúlyozta az ezredes.

E döntést követően a luxemburgi székhelyű NATO Beszerzési és Támogató Ügynökség kapta meg a feladatot a pályázat lebonyolítására. „A győztes egy brit cég lett, amelynek munkatársai már meg is kezdték a kórház telepítését Koszovóban. Az ügynökség pedig úgy döntött, hogy a helyszínen szükség van olyan szakemberekre, akik figyelemmel kísérik, ellenőrzik és tanácsaikkal segítik e képesség felállítását, rendszerbe állítását és működtetését. Két beosztást hirdettek meg, egy mérnökit és egy egészségügyit. Utóbbi megnevezése: NATO konzultáns, egészségügyi főtanácsadó. Elöljáróim engedélyével és támogatásával ez utóbbira nyújtottam be a pályázatomat, és az ügynökség alkalmasnak és érdemesnek talált a feladat ellátására" – mondta dr. Vekerdi Zoltán, hozzátéve: a pozíciót október 16-tól egy éven keresztül tölti be. Ez idő alatt – mivel jogilag munkáltatót vált, azaz a Magyar Honvédség helyett a NATO alkalmazásában áll majd – a Védelem-egészségügyi Intézet éléről illetmény nélküli szabadságra távozik.

Pristinában kezdték el az új kórház kiépítését

Az ezredestől megtudtuk azt is, hogy a jövő év január 1-jétől működő új kórház a jelenlegi német tábori kórházban megszokottnál szűkebb egészségügyi ellátást nyújt majd. „A KFOR-ban résztvevő nemzetek elvégeztek egy kockázatelemzést, amely azt az eredményt hozta, hogy egy teljeskörű ellátást biztosító kórházi szolgáltatás megvásárlása nem szükséges, s túlságosan drága is lenne. Ezért úgy döntöttek, hogy – figyelembe véve a javuló koszovói biztonsági helyzetet, amelynek köszönhetően az elmúlt években a KFOR-erők létszáma is jelentősen lecsökkent – néhány szolgáltatást, például az ambuláns ellátást, a helyi egészségügyi rendszeren, az ottani szakrendelő hálózaton és járóbeteg-ellátáson keresztül veszik majd igénybe a KFOR katonák. Tulajdonképpen a baleseti és a sürgősségi ellátás lesz az új kórház feladata. Ezt úgy hívják, hogy alap szintű tábori sebészeti kórház, NATO kód szerint Role-2 Basic" – árulta el dr. Vekerdi Zoltán.

Az ezredes hangsúlyozta: a kórház kialakításakor fontos kérdés volt a helyszín kiválasztása is. Egy olyan területet kerestek, ami könnyen megközelíthető, s a közúti elérhetőség mellett helikopterek leszállására is alkalmas, nappal és éjszaka egyaránt, mindemellett kiépített infrastruktúrával rendelkezik és jól védhető. Így esett a választás a KFOR Pristinában található főparancsnokságára, a Film City táborra, ahol már megkezdődött a konténeres elhelyezésű új tábori kórház kiépítése. „A jelenlegi adatok szerint minden esély megvan arra, hogy ez a kórház január 1-jén meg tudja nyitni a kapuit a KFOR állománya előtt. Persze vannak olyan tényezők, amik ezt a tervet még hátráltathatják. Az egyik ilyen Koszovó közismerten szeszélyes késő őszi, téli időjárása. Ha beköszönt egy hirtelen erős fagy, vagy komoly havazás, az lassíthatja az építési munkálatokat. Erre is felkészültünk: a jelenlegi tábori kórházat üzemeltető Bundeswehrrel az a megállapodás született: ha látszik, hogy csúszás várható, akkor természetesen nem zárják be az objektumot az év utolsó napján, hanem kisebb kapacitással még néhány hétig biztosítják a KFOR katonáinak egészségügyi ellátását"- mondta dr. Vekerdi Zoltán.

Kiemelte: a kórház személyzetét is az új üzemeltető biztosítja. Mivel a KFOR-ban már van a tervezetthez hasonló, ám alacsonyabb, Role-1-es szintű megvásárolt egészségügyi szolgáltatás, ahol a pályáztatás útján munkát kapott orvosok és ápolók egy része a környező országokból érkezett, így hasonló várható az alapszintű tábori sebészeti kórház esetében is.

„Fontos, hogy a békefenntartó misszióban résztvevő nemzetek tudatába rögződjön: ez nem egy katonai képesség, hanem egy szerződés alapján megvásárolt szolgáltatás. Tehát a KFOR parancsnoka nem rendelkezik szabadon a képesség felett és a nemzetek sem igényelhetnek mindenféle szolgáltatást, csak ami a szerződésben rögzítve van. Minden más igényt előzetesen egyeztetni szükséges a várható plusz költségek miatt is" – mondta dr. Vekerdi Zoltán.

Az orvos ezredestől megtudtuk azt is, hogy a magyar egészségügyis katonák, akik jelenleg is a prizreni tábori kórházban szolgálnak, januártól várhatóan hazatelepülnek. „A jelenlegi kórház – egyebek mellett – végzi az egész műveleti terület közegészségügyi, járványügyi és laboratóriumi háttérbiztosítását. Ebben a háttérlaboratóriumban dolgoznak a magyar szakemberek. Az új kórház szolgáltatási rendszerében a laboratórium nincsen benne, ám a hadszíntér közegészségügyi-járványügyi laboratóriumi kiszolgálásáról gondoskodnak a németek, csak a jelenlegitől eltérő formában. Jövő januártól csak mintavevő egységeket küldenek a hadszíntérre, a levett mintákat Németországban elemzik ki, s csak akkor telepítenek beavatkozó erőket a műveleti területre, ha azt a járványügyi helyzet megkívánja. Emiatt a jövőben valószínűleg nem Koszovóban tart igényt a német fél a magyar szakemberek segítségére" – hangsúlyozta dr. Vekerdi Zoltán.

A kilencedik misszió

A magyar szakember egyébként már rutinos „missziós" katonának számít: a jelenlegi lesz a kilencedik külszolgálata. Egyszer már szolgált Koszovóban – 2016-ban az MH KFOR Kontingens vezető orvosa volt 3 hónapig –, de emellett több alkalommal járt Afganisztánban és a Sínai-félszigeten, illetve egy-egy alkalommal Irakban, Cipruson és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Sőt négy évig Brüsszelben, a NATO Nemzetközi Katonai Törzs állományában is szolgált.

„Hogy mi motiválja még a kilencedik misszió előtt is az embert? Mindig is azt az elvet követtem, hogy szeretnék olyan vezető lenni, aki nemcsak az íróasztal mögül ismeri az egészségügyi biztosítási rendszert, hanem abban benne él, s nem csupán része annak, de formálhatja is. Mert ha a rendszert ismerem belülről, akkor tudom hatékonyan segíteni a kollégáim munkáját. Emellett pedig nekem saját belső igényem is, hogy időről-időre ott legyek egy-egy műveleti területen. A mostani koszovói misszió pedig jó lehetőség lesz arra, hogy a megszerzett tapasztalataimat felhasználjuk a jövőben, hiszen a Magyar Honvédségnek is célkitűzése a telepíthető tábori kórház képesség felállítása" – hangsúlyozta dr. Vekerdi Zoltán orvos ezredes, hozzátéve, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal a Magyar Honvédség lehetőséget kapott arra, hogy megerősítse képességeit, így az egészségügyi biztosítás terén is.

Fotó: Dévényi Veronika és archív