Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Három kontinens metszéspontjában

Szöveg: honvedelem.hu |  2007. december 18. 12:12

A közvélemény által kevésbé ismert a magyar szerepvállalás a ciprusi UNFICYP-misszióban, melyet Vadai Ágnes és delegációja karácsony előtti útja során felkeresett. A honvedelem.hu helyszíni riportjának második része.

A Földközi-tenger legkeletibb szigete, Ciprus, három kontinens metszéspontjában fekszik. 1960-ban nyerte el függetlenségét Angliától, az új állam alkotmánya 70:30 arányban rögzítette a többségben lévő görögök és a kisebbségben lévő törökök hatalomból való részesedését, egyben megtiltotta a sziget Görögországhoz való csatolását. 1974. július 13-án a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek, azzal a szándékkal, hogy Ciprust Görögországgal egyesítsék, államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki ekkor elmenekült a szigetről. Hét nap múlva, az 1960-as háromhatalmi egyezményre és a török etnikum védelmére hivatkozva, a sziget északi harmadát (37%) Törökország megszállta, és ott a ciprusi törökök önálló közigazgatást igyekeztek kialakítani, 1983. november 15-én kikiáltva a csak Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaságot".

A fővárost, Nicosiát kettéosztja a görög-, illetve töröklakta részeket elválasztó zöld vonal.
A szigeten mindenestre immár évtizedek óta üresen cseng a szó: megbékélés. Ciprus három évvel ezelőtti, Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt, Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével terv készült a sziget újraegyesítésére. A népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mellett, a ciprusi görögök az egyesítés ellen szavaztak, így a terv kudarcba fulladt, és Ciprus megosztott államként lett az unió tagja.
A UNFICYP – a helyzet normalizálása, fenntartása érdekében állomásiztatott ENSZ-erő – a nemzetközi közösség egyik legrégebbi békefenntartó tevékenysége: Magyarország 12 különböző nemzet 860 katonájával, 35 rendőrrel és 245 helyi, valamint nemzetközi civil alkalmazottal karöltve járul hozzá az ENSZ Biztonsági Tanácsa e térségre vonatkozó mandátumában foglaltak teljesítéséhez. A magyar jelenlét 1993-ban kezdődött, eleinte négy magyar megfigyelővel, majd 1995-től katonai alegységgel is bekapcsolódtunk a tűzszüneti megállapodás fenntartásába. Az ENSZ BT 2004-ben a misszió mintegy 30 százalékos csökkentéséről döntött, így a magyar kontingens létszáma 2005. január 31-től 84 fő lett, a korábbi 122 fő helyett.

Az UNFICYP – és ezen belül a magyar kontingens – alapfeladata a béke, a békés légkör fenntartása, az ENSZ fennhatóságának gyakorlása, a tűzszüneti egyezményt sértő, illetve a status quo megváltozására törekvő cselekmények felderítése és jelentése. A békefenntartók napi feladatai közé tartozik egyebek mellett a tömegdemonstrációk kezelése, a szembenállók közvetlen érintkezésének megakadályozása, közvetítés a felek között, az ütközőzónában lakó kisebbségek védelme válsághelyzetben.
A szlovák és a magyar katonák 2001 júniusától közösen felügyelik a tűzszüneti biztonsági zóna keleti, 4. számú szektorát, amelynek felelősségi területe Nicosia délkeleti részénél kezdődik, és a tengerig tart. Parancsnoksága Famagusztában van.

A 84 fős magyar UNFICYP-kontingens meghatározó alegységébe tartozó, járőr- és megfigyelési feladatokat végrehajtó katonák, Athienou városában, az ütközőzónán belüli Szent István táborban, illetve az általuk ellenőrzött szektor UN 91-es járőrbázisán állomásoznak.
– Az európai perspektíva keretében kell megoldást találni a ciprusi és a koszovói problémákra; ebben egyetértés volt köztem és ciprusi tárgyalópartnereim között – nyilatkozta újságíróknak a megosztott szigetország ugyancsak megosztott fővárosában, Nicosiában folytatott megbeszéléseiről Vadai Ágnes. Az államtitkár tárgyalt Alexandrosz Zenon külügyi és Petrosz Kareklasz védelmi államtitkárral, illetve Jiannakisz Omiruval, a képviselőház védelmi bizottságának elnökével.
A Honvédelmi Minisztérium államtitkára felkereste a nicosiai UNFICYP-főparancsokságot, meglátogatta az ott szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Az államtitkár asszony a táborban tárgyalt Michael Möllerrel, az ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottjával, misszióvezetővel és Rafael José Barni vezérőrnaggyal, az UNFICYP katonai parancsnokával.

A tárgyalások során mind a misszióvezető, mind pedig a katonai főparancsok maximális elégedettségének adott hangot a magyar katonák teljesítményéről szólva.
A magyar kontingens athienoui, Szent István nevét viselő táborában, illetve a biztonsági övezetben fekvő UN 91-es járőrbázison tett látogatása kapcsán, Vadai Ágnes elmondta: az elmúlt időszakokban voltak olyan feszült helyzetek, amikor készültséget kellett elrendelni a magyar táborban, illetve felelősségi körzetükben, az úgynevezett 4-es szektorban. Ugyanis természetes igény, hogy a görög, illetve a török ciprióták az ütközőzónában saját területükön bizonyos tevékenységeket folytassanak, például házat építsenek, szántsanak-vessenek, vadásszanak, viszont épp az ütközőzónára vonatkozó szigorú tilalmak miatt ez jelenleg nem lehetséges.

Hegymegi Zoltán mérnök alezredes parancsnoknak és katonáinak – a 4. szektorbeli műveletet vezető szlovák kontingensbeli társaikkal együtt – épp az a feladatuk, hogy megakadályozzák az engedély nélküli, előre be nem jelentett cselekményeket; sőt, az előre bejelentett tevékenységeket is maximális körültekintéssel ellenőrizniük kell.
Vadai Ágnes megtekintette a Szent István tábor létesítményeit, tájékozódott a katonák életkörülményeiről, mindennapi gondjaikról. A felvetett problémákról szólva elmondta, a kérések többsége az ENSZ-t érinti, logisztikai jellegű, a tábor felújítására vonatkozik. Tegyük hozzá, hogy jelenleg zajlik a tábor megújítása, így többek között a lakókonténerek cseréje.
A magyar delegáció ciprusi látogatásának záróeseményén az államtitkár asszony állománygyűlésen adta át a karácsonyi ajándéktárgyakat, és megköszönte a katonák ENSZ-kötelékben teljesített szolgálatát.

Tárgyalásaira utalva mondta: nagyon jó volt tapasztalni, hogy minden megbeszélésén csak a legjobbakat mondták a magyar katonák tevékenységéről.
Végül említsük meg: az EMM NewsBrief – Cyprus Mail közleménye szerint december 14-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbította ENSZ békefenntartó erőinek mandátumát 2008. június 15-ig. A határozat minden érintett felet arra kér, hogy mutassanak fel rugalmasságot és politikai akaratot a következő hónapok során, hogy mérhető haladást érjenek el, amely lehetővé tenné a ciprusi kérdés egészét átfogó tárgyalások megkezdését.